Előfizetés

Begyorsított harmadik repülésén a marshelikopter (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.26. 10:43

Fotó: NASA / AFP
Ezúttal is messzebbre jutott a szakemberek által Ginnynek becézett Ingenuity.
Minden alkalommal magasabbra emelkedik és bonyolultabb mutatványokat hajt végre az Ingenuity. A harmadik tesztrepülésén vasárnap messzebbre jutott és nagyobb sebességre is kapcsolt a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) minihelikoptere. Az 1,8 kilogramm súlyú helikopter, amely az első két repülése alkalmával leginkább csak lebegett a vörös bolygó felszíne felett, ezúttal 50 métert repült és elérte a másodpercenkénti kétméteres sebességet. A Perseverance marsjáró megörökítette a 80 másodpercig tartó vasárnapi repülést. A NASA szerint a felvételek a következő napokban érkeznek be a földi irányítóközponthoz.
Az első színes fotó a Mars felszínéről
Fotó: NASA / AFP
A kutatók a marshelikopter navigációs rendszerét is tesztelték. A rendszer az előre megkapott információk alapján teljesíti az útvonalat. Az Ingenuity repülései komoly technikai kihívásokat jelentenek, egyebek között a vörös bolygó rendkívül ritka légköre miatt, amelynek sűrűsége mindössze egy százaléka a Földének. Ez azt jelenti, hogy a minihelikopter vízszintesen forgó légcsavarjainak percenként 2400 forgást kell megtenniük a felemelkedéshez, vagyis nagyjából ötször annyit, mint egy helikopternek a Földön. A NASA már készül a negyedik repülésre.      Az ultrakönnyű helikopter a Perseverance marsjáróhoz erősítve érkezett meg a Marsra február 18-án. A drón április 3-án vált le a roverről a tesztrepülések számára kijelölt 10x10 méteres területen. Az Ingenuity csapatának május elejéig van ideje befejezni a tesztrepüléseket, hogy a marsjáró megkezdhesse fő misszióját: olyan kőzetminták gyűjtését, amelyek a földi értelemben vett élet nyomaira utalnak a Mars múltjából. Ennek a feladatnak a megkezdéséig azonban a Perseverance, amelyet a szakemberek csak Percyként becéznek, szemmel tartja az Ingenuityt, vagyis Ginnyt. A nagyjából 85 millió dollárból fejlesztett marshelikopter forradalmasíthatja az űrkutatást. A NASA szerint a marshelikopterek alkalmasak lehetnek sziklafalak, barlangok és mély kráterek feltérképezésére, továbbá tudományos műszerek szállítására, valamint felderítőként segíthetik az emberek és a robotok munkáját. 

Magyar műholdak az űrben: Masat, SMOG, felkészül Puli

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.04.26. 10:00

Fotó: gnd.bme.hu
A magyar tudósok a kezdetektől részesei a világűr felfedezését célzó tudományos programoknak, mérnökeink napjainkban is részt vesznek kutatásokban. Jelenleg is kering hazai fejlesztésű műhold a Föld körül.
Alig több, mint egy hónapja, március 24-én állt pályára a Föld körül, és azóta is működik a negyedik magyar műholdacska, a SMOG-1. A hazai űrtevékenység kezdetei azonban 75 évre nyúlnak vissza, a kezdetnek az az esemény tekinthető, amikor 1946. február 6-án Bay Zoltán vezetésével Budapesten elvégezték az úttörő jelentőségű Holdradar-kísérletet: ekkor sikerült kimutatni a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését. A feladat nehézségét az adja, hogy a 363- 406 ezer kilométeres Föld–Hold-távolságot oda-vissza megtevő rádiójel annyira legyengül, hogy csak speciális módszerrel lehet felerősítve lehet megmérni, de megjegyzendő, a sok helyen olvasható téves információval ellentétben, Bayék pontos távolságmérést nem tudtak végezni. Néhány héttel korábban az amerikai hadsereg Hold-radar-kísérlete szintén sikeres volt, ezekkel az eseményekkel indult útjára a csillagászat új ága, a radarcsillagászat. Kármán Tódor közreműködése jóval közvetlenebb módon járult hozzá az űr meghódításához, őt a világ a rakétatechnológia egyik atyjaként ismeri. Amerikában végzett sokrétű munkásságával jelentős mértékben járult hozzá a rakétatechinka fejlesztéséhez, áramlástani, és üzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokat is folytatott. 1960-ban létrehozta az űrkutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát (International Academy of Astronautics) aminek az ő támogatásával 1963-ban Magyarország is tagja lett. Amikor a II. világháborúban Japán megtámadta az USA-t, szükség lett olyan repülőgépekre, amelyek a létező legrövidebb kifutópályáról, egy hajóról is képesek felszállni. Erre az igényre válaszul készült el a lökhajtásos repülőgép, amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy a repülőgép egy szilárd hajtóanyagú rakéta segítségével száll fel. Innen már csak egy lépés volt a rakéták fejlesztése: Kármán készítette el az amerikaiak első ballisztikus rakétáját, amiből az űrhajózás első hordozórakétái születtek meg a következő évtizedekben.   Szebehely Győző is Amerikában érte el sikereit, az Apolló űrhajók pályájának megtervezésében játszott jelentős szerepet: az addig inkább elméleti kérdésként kezelt gravitációs háromtest-problémának - aminek kutatásában nemzetközi figyelmet keltő, jelentős szerepet játszott - egyszeriben hihetetlenül megnőtt a gyakorlati jelentősége, hiszen a Hold–Föld rendszerben mozgó Apollo űrhajók sorsa alapvetően a helyes pályaszámítástól függött. Az Apollók űrhajósait szállító holdjárót pedig Pavlics Ferenc a General Motors mérnöke tervezte. Az első holdjáró (Lunar Rover) – a világon az első földönkívüli jármű - három napig sikeresen működött a Holdon: az Apollo–15 űrhajó 1971-es holdraszállásakor csaknem 28 kilométert tett meg. Pavlics 1972-ben az Apollo–16 és az Apollo–17 járművein dolgozott, majd a kilencvenes években a NASA felkérésére még részt vett a marsjárók tervezésében is. Az első teljesen magyar fejlesztésű és gyártású űrelektronikai eszköz 1974. október 31-én jutott ki Föld körüli pályára, a IK-12 jelű mesterséges holdon: a csehszlovák–magyar–szovjet együttműködésben készült mikrometeorit-detektor K-1-3 nevű magyar részegysége volt. A műszer jelfeldolgozó elektronikájának megalkotására a KFKI Reaktor főosztály Mérésautomatizálási osztályán belül létrehozták az Űrelektronikai csoportot. 1972-ben készült el az elektronikai egység első változata, mely még viszonylag sok energiát fogyasztott, de más tekintetben jól működött. 1973 végén gyártották le a K-1-3 nevű végleges példányt, amelynek tömege 1,1 kilogramm, teljesítményfelvétele 1,4 watt volt. A Pille sugárdózismérő Farkas Bertalannal együtt utazott az űrbe, ezzel már a fedélzeten meg tudták állapítani az űrhajósok sugárterhelését, addig erre csak a visszatérés után, a Földön volt lehetőség: és a műszerek mérete és súlya miatt szó sem lehetett felvitelükről. A Balaton nevű műszerrel pedig Farkas Berci és társai szellemimunka-végző képességüket vizsgálták. Magyar kutatók 1998-tól fogva részt vettek a Rosetta nevű üstököskutató szonda kifejlesztésében is: dolgoztak a 2004-ben útjára indított szonda fedélzeti számítógépén és elektromosenergia-ellátó rendszerén, valamint bekapcsolódtak néhány tudományos kísérletbe is. Részegységek fejlesztésében, létrehozásában több projektben is részt vettek és vesznek részt ma is magyar kutatók, mérnökök, de újabb szintet 2012. február 13-án lépett a magyarok és az űr kapcsolata: felbocsátották a Masat–1 (a magyar és satellite szavakból képzett szó) nevű, teljesen magyar építésű pikoműholdat. Az egy kilogrammnál könnyebb Föld-kísérőket nevezik így, a 10 centiméteres élekkel bíró kocka alakú Masatot a Műegyetemen fejlesztették, a 30 millió forintos anyagköltségű projekt megvalósításába az egyetem Űrkutató Csoportja, több tanszéke, valamint számos külső cég is bekapcsolódott, a fejlesztés megközelítőleg 56 ezer mérnökórát vett igénybe. A kis szerkezet sokáig küldte az adatokat, de végül négy év múlva, januárban pályáján belépett a légkörbe és megsemmisült. 2019. december 6-án újabb két magyar műhold került ki az űrbe. Az egyik, a SMOG-P csak 5×5×5 centiméteres élhosszúságú és 25 dekagrammos volt, és ezzel akkor a világ legkisebb működő műholdjának számított: feladata a digitális földfelszíni tévéadások által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog mérése volt. Miután 500 alkalommal megkerülte a Földet 2020. szeptember 28-án megsemmisült. A másik magyar műhold, az ATL-1 pontosan kétszer ekkora, 5×5×10 centiméteres volt, magánkezdeményezésre jött létre, és kereskedelmi küldetést teljesített. Mintegy tíz hónapig keringett a Föld körül, ahol újonnan kifejlesztett, speciális szerkezetű anyagokat tesztelt, 2020 októberében semmisült meg. Azóta sincs megállás, 2021. március 24-én pályára állt és működik a negyedik magyar, Rubik-kocka méretű műhold, a SMOG-1 A magyar űreszközt az olasz Unisat-7 műhold - amelyet egy Szojuz-2 rakéta juttatott fel az űrbe - indította útjára 550 kilométer magasságban egy automatizált kidobószerkezet segítségével öt másik kisműhold társaságában. A negyedik magyar műhold a Föld elektromágneses szennyezettségét és a Napból érkező ionizáló sugárzás hatását fogja mérni. Eközben előkészületben egy újabb magyar innováció: 225 ezer dollárral támogatja a NASA a PLWS, azaz a Puli Lunar Water Snooper, azaz a Puli Holdi Vízszimatolójának fejlesztését. A pályázaton az volt a feladat, hogy olyan kisméretű és kis tömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközt tervezzenek, amik cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A verseny első részét a Puli nyerte, a folytatásban pedig további sikereket aratott, ennek hozadéka a 225 ezer dolláros fejlesztési támogatás. Az eszköz pedig a tervek szerint 2022 januárjára készül el. A vízszimatolónak az lesz a feladata, hogy megtalálja a Holdon található vízjeget, és mérni tudja annak mennyiségét és eloszlását.  Kármán Kennedyvel Kennedy elnök 1963-ban átadja Kármán Tódornak a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetését a Fehér Ház kertjében. „Nehéz elképzelni, milyen volna az életünk lökhajtásos repülők és rakéták nélkül, űrkutatás nélkül. Boldoggá tesz, hogy annak adhatom ezt a díjat, aki lehetővé tette az űrkorszak eljövetelét.” Fotó: Abbie Rowe/JFK Library/wikipédia  

Magyar űrhajós a Szojuz-36 fedélzetén

Ma van a 41. évfordulója annak, hogy Valerij Kubaszov parancsnok és Farkas Bertalan kutatóűrhajós 1980. május 26-án magyar idő szerint 19 óra 20 perckor indult útnak Bajkonurból a Szojuz-36 fedélzetén, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 27-én kapcsolódott össze a Szaljut-6-tal. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában több, magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérlet és megfigyelés is szerepelt. Farkas Bertalan hét napot, 20 órát és 45 percet töltött a kozmoszban. Magyar ember rajta kívül csak egy járt az űrben, az Amerikában élő, Charles Simonyi szoftvermérnök, aki 2007-ben és 2009-ben volt a Nemzetközi Űrállomás ötödik, illetve hetedik űrturista-látogatója, saját pénzéből.   

Bay Zoltán Fizikus Magyar Hold-radar-kísérlet Született: 1900. július 24., Gyula -1992. október 4., Washington, USA Állampolgárság: magyar Kármán Tódor Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus A szuperszonikus repülés, a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás úttörője Született: 1881. május 11., Budapest-1963. május 6., Aachen, Németország Állampolgársága: magyar, amerikai Szebehely Győző csillagász, gépészmérnök Az Apollo űrhajók egyik pályatervezője Született: 1921. augusztus 21., Budapest - 1997. szeptember 13., Austin, (USA) Állampolgársága: amerikai Pavlics Ferenc Gépészmérnök, kutató A Hold felszínét kutató holdjáró tervezője Született: Balozsameggyes,1928. február 3. Állampolgárság: amerikai Farkas Bertalan Született: Gyulaháza, 1949. augusztus 2. Vadászrepülő Az első magyar űrhajós Állampolgárság: magyar Charles Simonyi Szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás kutatója Második magyarként kétszer is járt a világűrben Született: Budapest, 1948. szeptember 10. (életkor 72 év) Állampolgárság: amerikai Masat–1 A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez, a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással SMOG-P A világ legkisebb működő műholdjának számított: feladata a digitális földfelszíni tévéadások által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog mérése volt ATL-1 Magánkezdeményezésre jött létre, és kereskedelmi küldetést teljesít. SMOG-1 A Föld elektromágneses szennyezettségét és a Napból érkező ionizáló sugárzás hatását méri

Jogosítvány nélkül: rács mögé vezet

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.26. 09:30

Kedden szavazhat a Parlament a szabálysértési törvény és a Btk. módosításáról, ami után szigorúbb megítélés alá esik az engedély nélküli járművezetés.
Molnár Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselő szakmai szervezetekkel egyeztetve, márciusban nyújtotta be a Ház elé a törvényjavaslatot, amely arra tesz javaslatot, hogy kerüljön a Büntető törvénykönyvbe, nevesítve önálló bűncselekményként, amikor valakit hatóság vagy bíróság kifejezetten eltilt a vezetéstől, egyúttal legyen súlyosabb szabálysértés az, ha valaki egyáltalán nem szerzett jogosítványt és úgy vezet. A törvényjavaslat első változatát a Magyar Autóklub, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és az Országos Rendőr-főkapitányság véleményezte, ezután került a módosítás a Parlament elé. Időközben Semjén Zsolt nyújtott be a közbiztonságot érintő salátatörvényt, melyben ezek a módosítások is szerepelnek. Molnár Zsolt javaslatát a nevére vette a parlamenti többség, de ő ezzel – ha nem is tartja elegánsnak – bármikor kiegyezne. „Ha ez az ára annak, hogy végre értelmes jogszabályokat alkosson a Fidesz, akkor ez bennünket egyáltalán nem zavar – mondta lapunknak a képviselő. – Lényeg, hogy ne futkossanak az országutakon engedély nélkül vezető ámokfutók, és ne okozzanak mások életét veszélyezhető baleseteteket.” Nem kevés példát szolgáltattak a közelmúlt közlekedési balesetei arra, hogy az engedély nélküli járművezetés fokozottan veszélyes a társadalomra. Különösen tolerálhatatlan, ha hatósági vagy bírósági eltiltás ellenére, vagyis a törvénnyel szándékosan szembehelyezkedve ül a volán mögé valaki. Erre is ismerünk példát: M. Richárd (a Dózsa györgy úti gázoló) bevont jogosítvánnyal – és a megengedettnél jóval gyorsabban, mobiltelefonozva – vezetett, amikor a két emberéletet követelő balesetet okozta. A nem jogerősen négy év fogházra és a vezetéstől örökös eltiltásra ítélt férfit a rendőrök még ezután is tetten érték a volán mögött. A képviselő lapunknak kifejtette: ha valakit enyhébb szabálysértés vagy felhalmozódott hibapontok miatt a rendőrség vagy közigazgatási hatóság tilt el a járművezetéstől, akkor a szigorítás után egy évig terjed majd a vétséget követő elzárás. Ez a szabálysértési törvény módosítását igényli. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető vétséget követ el az is, aki az eltiltást megszegi és autóba ül. A legsúlyosabb, három évig terjedő szabadságvesztést pedig akkor lehet majd kiszabni, ha súlyosabb közlekedési bűncselekmény, például ittas vezetés után tilt el valakit a bíróság a járművezetéstől, és az érintett mégis autót – vagy repülőt, vízi járművet – vezet.