Előfizetés

Amerika nyomában – A német Bundeswehr is elhagyja Afganisztánt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.27. 09:30

Fotó: Marco Dorow / Bundeswehr
A berlini közvélemény nagyon is támogatja ezt a lépést.
Ugyan a világsajtó elsősorban azzal foglalkozott, hogy Joe Biden elnök az Egyesült Államokkal szembeni 2001. szeptember 11-i terrortámadások huszadik évfordulójáig visszavonja az amerikai csapatokat Afganisztánból, hasonló lépést tervez minden szövetségese, így Németország is. A berlini hadügyminisztérium már meg is kezdte a manőver előkészítését. Egy ukrán szállítási vállalat 150 tonna teherbírású Antonov-124 típusú gépeivel költöztetik haza a Bundeswehr harci eszközeit. A különleges gépeknek bőven lesz dolguk, hiszen hetente több repülést is terveznek velük Afganisztán és Németország között. Az ukrán óriások mellett A400M típusú gépeket is bevetnek, hogy a kisebb fegyvereket is haza tudják szállítani.
Ha az amerikaiak nem hozták volna meg a csapatok kivonására vonatkozó döntést, a németek még alighanem maradtak volna.

Ám az 1100 fős kontingensük minden tekintetben az amerikaiakra vannak utalva, légitámogatásuk például elengedhetetlen. Enélkül teljesen védtelenek lenne a németek mazar-e sarifi tábora. A Bundeswehr rendkívüli veszélyre számít a bevetés utolsó heteiben. A tálibok május elsejétől minden jel szerint különleges intenzitással támadják majd a szövetségesek állásait. Donald Trump előző amerikai elnök ugyanis még arról állapodott meg, hogy eddig az időpontig vonják ki az amerikai erőket. Az iszlám fanatikusok ráadásul támadásaik fokozásával Afganisztánban azt kommunikálhatnák, hogy ők késztették távozásra a NATO-t. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett rá, az amerikaiak mindenáron el akarják kerülni, hogy olyan, pánikszerű távozásukat megörökítő felvételek kerüljenek napvilágra, mint 1973 után, amikor Vietnamot hagyták el. Nagy ünnepség biztosan nem várható Afganisztánban a németek távozása kapcsán. Berlinben most arról tanácskoznak, hogy a nagykövetség munkatársait is kivonják-e Kabulból. Veszély leselkedhet arra a több száz afgán állampolgárra is, akik az eltelt húsz évben a német kontingens munkáját segítették. A németek és a hollandok egyébként utolsókként kívánják elhagyni a mazar-e sarifi tábort.  
A Bundeswehr hazatérését távolról sem fogadja negatívan a közvélemény. A németek már régóta úgy vélik, nagyon is ideje lenne véget vetni a költséges vállalkozásnak.

Egy januári felmérés szerint arra a kérdésre, támogatja-e a németek afganisztáni szerepvállalását, mindössze 37 százalék válaszolt igennel és 59 százalék ellenezte azt. Két évtized alatt csaknem 160 ezer német katona szolgált Afganisztánban, többségük négy-hat hónapot, de voltak, akik többször is visszamentek. A szerepvállalás egy vagyonba került Németországnak: húsz év alatt 12 milliárd euróba, árulta el nemrégiben a német külügyminisztérium. A legmagasabb kiadások 2010 és 2012 között voltak: évente több mint egymilliárd euró. Ez a három év számít egyben a legveszélyesebbnek is a misszió történetében, amikor több mint ötezer német katona teljesített szolgálatot a dél-ázsiai országban, és harci cselekményekben is részt vettek a tálibok ellen. Angela Merkel kancellársága első felének egyik nagy botránya éppen az afganisztáni szerepvállaláshoz kötődik. 2009. szeptember 4-én körülbelül 140 ember vesztette életét Kunduz közelében, amikor légicsapás ért két, a tálibok által elrabolt, kerozinnal töltött tartálykocsit. A járművek közelében sok civil is tartózkodott, akik üzemanyagot akartak szerezni. A légitámadást két amerikai gép hajtotta végre, de egy német tiszt rendelte el. A bombázást követő elhibázott és késedelmes kommunikáció miatt lemondott hivataláról Franz-Josef Jung munkaügyi miniszter (CDU), aki a támadás idején még védelmi miniszter volt. Az üggyel kapcsolatban később parlamenti vizsgálóbizottság is alakult.  
Németország a külföldi katonai bevetések terén hagyományosan kisebb szerepet vállalt más NATO-szövetségesekhez képest és a német közvélemény általában kritikus is ezekkel bevetésekkel szemben.

 A német alkotmánybíróság egyébként egy 1994-es döntése nyitotta meg az utat a Bundeswehr számára a külföldi műveletek előtt. Akkor megállapította, hogy ez nem ütközik az alkotmányba, de a bevetéseket a Bundestagnak is meg kell szavaznia. Az alkotmánybíróság azután döntött így, hogy a kilencvenes évek elején a Bundeswehr az ENSZ égisze alatt egyre többször vállalt szerepet külföldön (1991-ben és 1992-ben Kambodzsában, illetve Szomáliában), de parlamenti hozzájárulás nélkül.

A brazil egészségügyi hatóság nem hagyta jóvá a Szputnyik vakcina alkalmazását

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.27. 08:18
Jair Bolsonaro
Fotó: EVARISTO SA / AFP
Az ország nem fog belőle importálni a brazil kormányzók kérése ellenére.
Brazília egyike azoknak az országoknak, ahol a legsúlyosabb a koronavírus-járvány okozta helyzet. Ennek oka főképpen egy új, erősen fertőző vírusváltozat megjelenése, a vakcinák lassú és hiányos bevezetése, valamint a kórokozó terjedésének megfékezését segítő korlátozások egyenlőtlensége. Brazíliában a CoronaVac az oltási hadjárat fő vakcinája, amelyet a kínai Sinovac Biotech cég fejlesztett ki, de oltanak az amerikai Pfizer és a német BioNTech cég közös fejlesztésű vakcinájával is. Mindazonáltal kevés az oltóanyag az országban, emiatt a brazil vezetés már az ENSZ-től is kért segítséget. Az Anvisa öttagú igazgatótanácsa egyhangúlag döntött úgy hétfőn este, hogy nem hagyja jóvá a Szputnyik importját, mert a hivatal szakértői szerint nem áll rendelkezésükre megfelelő információ az oltóanyag biztonságáról, minőségéről, hatékonyságáról, és ez túl nagy kockázatokat rejt magában. A legsúlyosabb érvük, hogy a vektor típusú Szputnyik vakcinában egy adenovírus a genetikai információ szállítója, és ez az Anvisa orvosai szerint súlyos rendellenességeket okozhat. A Szputnyik V-t a világ számos országában alkalmazzák már, orosz tudósok szerint hatékonysága 97,6 százalékos a koronavírus ellen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői május 10-én kezdik meg közösen az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) az orosz Gamaleja intézet által kifejlesztett oltóanyag gyártási eljárásának vizsgálatát, jelenleg a klinikai gyakorlatot ellenőrzik - jegyezte meg a Reuters hírügynökség. 

Szerbiában ismét oltanak külföldieket

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.27. 08:09
Belgrádi oltópont
Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVICH / AFP
Ám előzetesen regisztrálniuk kell az erre a célra létrehozott internetes oldalon - közölte Mihailo Jovanovic, a portál fenntartásáért felelős kormányiroda vezetője a szerbiai közszolgálati televízió kedd reggeli híradójának beszámolója szerint.
A szerbiai állampolgárok előnyt élveznek a védőoltások beadásakor, ám Belgrádnak az az érdeke, hogy minél hamarabb minél több ember kapja meg az oltást. Az illetékes közölte, eddig több mint 39 ezer külföldit oltottak be Szerbiában. A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 1987-tel 681 654-re, Koszovóban 154-gyel 103 870-re, Észak-Macedóniában 86-tal 150 481-re, Montenegróban 119-cel 96 779-re, Bosznia-Hercegovinában 180-nal 195 970-re, Horvátországban 410-zel 323 036-ra, Szlovéniában pedig 191-gyel 238 184-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában harminccal 6257-re, Koszovóban 11-gyel 2148-ra, Észak-Macedóniában 37-tel 4718-ra, Montenegróban nyolccal 1473-ra, Bosznia-Hercegovinában 65-tel 8321-re, Horvátországban 51-gyel 6905-re, Szlovéniában pedig öttel 4216-ra nőtt.