Előfizetés

Bécs óvatos: az üzletek és a szolgáltatók nyitnak jövő héten

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.27. 17:20

Fotó: ALEX HALADA / AFP
Ausztria fővárosa egyelőre csak részben enyhít a korlátozásokon, és több járványügyi intézkedés megmarad.
Bécsben május 3-án feloldják a koronavírus-járvány megfékezésére egy hónapja elrendelt teljes zárlatot, és hétfőn újra kinyithatnak az üzletek és a szolgáltatók – jelentette be Michael Ludwig, az osztrák főváros polgármestere kedden.    Hangsúlyozta: a teljes zárlat hatásosnak bizonyult, hiszen javultak a járványügyi mutatók. Mind a napi új fertőzések, mind a kórházban, illetve intenzívosztályokon ápolt koronavírusos betegek száma csökkenő tendenciát mutat. A polgármester megköszönte az orvosok és ápolók elmúlt hetekben folytatott fáradhatatlan munkáját, de óva intett attól, hogy túlértékeljék a jelenlegi helyzetet, hiszen a járvány még nem múlt el.
A bejelentés értelmében hétfőn újra kinyitnak az üzletek, a szolgáltatók, a múzeumok és az állatkert is. Mindenütt kötelező lesz az FFP2-es maszkok viselése, továbbá a fodrászatokban, kozmetikákban, masszázsszalonokban a szolgáltatás igénybevételének feltétele a negatív koronavírusteszt felmutatása lesz.

Az éttermek, valamint a mozik, színházak és sportlétesítmények május 19-éig még biztosan zárva maradnak. Ludwig az óvatos és hosszú távon fenntartható nyitás híve, éppen ezért visszafogottan nyilatkozott a kormány által május közepére bejelentett széleskörű lazító intézkedésekről. Jelenleg a polgármester még arra hajlik, hogy a fővárosban csak az éttermek teraszait és kerthelységeit nyitják meg majd május 19-én, de azt ígérte, hogy folyamatosan figyelik a járványügyi mutatókat, és amennyiben a helyzet megengedi, Bécs is az országosan bejelentett nyitást választja majd. Romló adatok esetén azonban nem kizárt, hogy tovvábbi szigorítások is lehetnek. Ausztriában az elmúlt 24 órában 1625 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 612 170 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 1897, az intenzív kezelésre szorulók 520-an vannak. A fertőzés okozta betegség (Covid-19) szövődményeibe az elmúlt napon 28-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 126-ra emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 577 977.

Elutasította a bíróság Liviu Dragnea volt román szociáldemokrata pártelnök szabadlábra helyezését

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.27. 15:49

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A második korrupciós perébe belebukó politikust hivatali visszaélésre történő felbujtásért halmazati büntetésként ítélte három és fél év letöltendő szabadságvesztésre a román legfelsőbb bíróság.
Első fokon elutasította a bíróság Liviu Dragnea, korrupcióért bebörtönzött volt szociáldemokrata (PSD) pártelnök feltételes szabadlábra helyezését kedden. 2019. május 27-én az akkor még kormányon lévő PSD-t erős kézzel vezető, és a bukaresti kormányt háttérből irányító politikust hivatali visszaélésre történő felbujtásért halmazati büntetésként ítélte három és fél év letöltendő szabadságvesztésre a román legfelsőbb bíróság, mivel már volt egy szintén korrupcióért kiszabott felfüggesztett börtönbüntetése. A büntetés-végrehajtó intézet illetékes bizottsága előzőleg jóváhagyta Dragnea feltételes szabadlábra helyezési kérését. Ezt a jó magaviseletű, bűnbánatot tanúsító elítéltek elvileg büntetésük kétharmadának letöltése után kérhetik, a letöltött időből pedig levonhatók azok a napok, amelyeket munkavégzéssel érdemelt ki. Dragnea korábban külön jogvitába is keveredett a rahovai börtönnel amiatt, hogy tavaly júliustól eltiltották a munkától, amiért egy – egyébként engedélyezett – Skype-beszélgetést arra használt, hogy televíziós interjút adjon egy volt munkatársának. A bíróság ebben igazat adott neki, és jogerősen elrendelte, hogy a börtön ismerje el azokat a napokat, amelyeket a tavalyi év második felében kaphatott volna, ha nem tiltják el a munkától. Azt viszont nem érte el, hogy munkaidőnek ismerjék el azt a hónapot is, amikor koronavírus-fertőzéssel kezelték a börtönkórházban. Bár a PSD egykori elnöke a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit teljesítette, az őt rács mögé küldő korrupcióellenes ügyészség (DNA) képviselője a keddi tárgyaláson rámutatott: Dragnea – miként azt tavalyi interjúja is igazolja – nem bánta meg tettét, továbbra is egy igazságtalan, politikai ítélet áldozatának tartja magát. A rahovai börtönben raboskodó Dragnea ügyében illetékes bukaresti 5. kerületi bíróság úgy döntött: a politikus legközelebb két hónap múlva kérvényezheti ismét a feltételes szabadon bocsátását. A végzés ellen 48 órán belül lehet fellebbezni. Dragneát 2016-ban is két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték jogerősen választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt. A 2018-as ítélete után pedig országszerte tízezrek demonstráltak Romániában a kormány, illetve Liviu Dragnea akkori pártelnök lemondását követelve. A PSD egyébként most már igyekszik elhatárolódni Dragneától és a nevével fémjelzett korszaktól: volt bizalmasait vakvágányra tolták, legtöbbjüknek – köztük Viorica Dancila volt miniszterelnöknek – már nem jutott befutó hely a parlamenti választásokon, és Dragnea pártba történő visszatérésének ötletéért sem rajonganak a mostani vezetők. Dragnea végül is egy – politikai hatalmához képest – jelentéktelen ügybe bukott bele: második korrupciós perében azt bizonyították rá, hogy 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, az ő utasítására fizettek a megyei tanács költségvetéséből két olyan alkalmazottat, akik nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem valójában a PSD megyei szervezeténél dolgoztak.

Boris Johnson előre menekülne a balhésorozatból

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.04.27. 15:45

Fotó: TOBY MELVILLE / AFP
A kedd reggeli kormányülést készült kihasználni Boris Johnson, hogy elterelje a figyelmet a közvéleményt lebilincselő botrányokról.
A brit miniszterelnök szerint a társadalom számára ténylegesen fontos ügyekre kell koncentrálni, első helyen a pandémia visszaszorítására és a június 21-i végső nyitásra való felkészülésre. Úgy tűnik, az elmúlt napok leleplezései elérték a szavazópolgárok ingerküszöbét. A május 6-i ún. szupervoks - tartományi, részleges helyhatósági, főpolgármesteri, sőt a hagyományosan munkáspárti vonzalmú, de az utóbbi időben a Konzervatív Párt felé eltolódó északkelet-angliai választók pozíciója szempontjából kulcsfontosságú hartlepooli parlamenti pótválasztás - előtt lényeges üzenetet közvetít az Ipsos MORI friss felmérése. Ez arról tanúskodik, hogy a Konzervatív Párt március óta öt százalékot vesztett népszerűségéből, 45-ről 40 százalékra esett vissza. A Munkáspárt 38, a Liberális Demokraták 8, a Zöldek 5 százalékon állnak. A tory szimpatizánsok tehát nem közönyösek a tisztességtelenségről, korrupcióról szóló napi rendszerességgel érkező újabb hírekkel szemben. A kormánypárt egyetlen szerencséje, hogy Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője mindeddig nem tudta elhitetni a választókkal, hogy a legnagyobb ellenzéki párt tényleges alternatívát jelent a 2010 óta hatalmon lévő Konzervatívokkal szemben. A Boris Johnsonnal szembeni vádaskodások közül a kormányfő és miniszterei hevesen tagadják, a BBC és az ITV tévétársaságok viszont hírek szerint konkrét bizonyítékkal rendelkeznek arról, hogy a végül január legelején életbe lépett harmadik vesztegzár előtt azt találta üvölteni dolgozószobájában, hogy "b...a meg a karantént, inkább halmozódjanak fel a Covidban elhunytak hullái". A gazdaságpárti, minden emberi empátiát nélkülöző kijelentést egyelőre valamennyi kormánytag igyekezett cáfolni. A Munkáspárt által az alsóház elé citált Michael Gove, a kabinetiroda vezetője későbbi kellemetlenségeket hárítva leszögezte: "Elképzelhetetlennek tartom, hogy (Boris Johnson) ilyesmit mondott volna. Bent voltam a szobában, de ezt a szöveget nem hallottam". Gove azonban a kormányülésnek helyet adó teremben tartózkodott, míg Johnson kitörése saját dolgozójából szűrődött ki.
A feltornyosult, a hangulatot hasonlóan borzoló botrányos ügyek közül továbbra sem tudni az igazságot sem a kiterjedt lobbizási kultúráról, sem Boris Johnson Downing Street 11-i privát rezidenciája felújításának finanszírozásáról. Az évi 150 ezer fontos (62,6 millió forint) fizetése ellenére válása, gyerektartási és dajkafizetési kötelezettségei, illetve kiesett újságírói-előadói jövedelmei miatt anyagi gondokkal küzdő kormányfő eredetileg tory támogatókra szerette volna hárítani a renoválás rá eső mintegy 30 ezer fontját, majd az érezhető ellenállás miatt saját bankszámlájáról utalta át az egy divatos belső építész által megálmodott berendezés árát. A kormányfő helyzetét alaposan megnehezíti, hogy hírek szerint saját intervenciója miatt változatlanul nem tisztázódott a Downing Street-i kiszivárogtató kiléte, miközben a fő gyanúsított, az ősszel kirúgott Dominic Cummings a The Times napilapban megjelentetett 1000 szavas blogjában újabb súlyos vádaskodásokkal illette egykori elválaszthatatlan barátját. A volt stratégiai főtanácsadó igazi "bombarobbantása" májusban várható, amikor egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt tesz tanúvallomást a kormány koronavírus-válságkezelési politikájával kapcsolatban.