olimpia;2032;

Vége a 2032-es olimpiai álomnak

Az ausztrál kormány megadta a brisbane-i nyári játékok megrendezéséhez szükséges garanciákat, tizenegy év múlva Budapest nem lesz házigazda.

Ausztrál idő szerint kedden kora este – itthon délelőtt – a helyi kormány bejelentette, megadja a 2032-es brisbane-i nyári olimpia megrendezéséhez szükséges állami garanciákat. Ezzel minden kétséget kizáróan eldőlt, hogy Budapest nem lehet házigazdája a 2032-es sporteseménynek.

Annastacia Palaszczuk, Queensland állam kormányfője megköszönte a kormánynak, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által megadott határidőn belül megerősítette, Queenslanddel közösen finanszírozza az ötkarikás seregszemléhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.

Lapunk arról érdeklődött a Magyar Olimpiai Bizottságnál (MOB), hogy mi lesz az idén január 27-én megalakult Budapest2032 bizottság sorsa, amelynek az lett volna a feladata, hogy megvizsgálja, lenne-e reális esélye a sikerre egy 2032-es budapesti pályázatnak. A NOB erre egyértelmű választ adott, amikor márciusban Brisbane mellett tette le a voksát. Azt is szerettük volna megtudni, mikor kerül sor személyes egyeztetésre a NOB és a MOB irányítói között. Ezen a megbeszélésen a MOB többek között arra szeretne választ kapni, hogy a jövőben is a NOB jelöli-e ki a helyszínt vagy erre csak a koronavírus-helyzet miatt került ezúttal sor. (Korábban kétéves pályázati időszak előzte meg a NOB döntését a helyszínről, ebben a szakaszban folyamatosan kellett határidőkre különböző feltételeket teljesíteni, a rendezőről pedig a NOB kongresszusán szavaztak, hét évvel a játékok előtt.)

„A Budapest2032 bizottság alakuló ülésén sok szó esett arról, hogy az olimpiák pályázási menetrendje jelenleg nem pontosan definiált – reagált lapunk érdeklődésére válaszlevelében a MOB. - Ahogy az odaítélés folyamata sem egyértelmű, úgy a folyamatban tett bejelentések valódi súlyát is nehéz pontosan megítélni. Várjuk a további fejleményeket, miközben a kezdeti lépéseinket folytatva kívánunk tovább haladni a megkezdett úton, amely a jövőben egy budapesti olimpia megrendezéséhez vezet. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal való egyeztetésre májusban fog sor kerülni."

Lapunk más forrásokból úgy tudja, a Budapest2032 bizottság feloszlatása nem merült fel, a testület folytatja a munkát. Egyelőre az a feladata, hogy felmérje, alkalmas-e a magyar főváros a játékok lebonyolítására, amennyiben nem, milyen változtatásokra van szükség. A májusi egyeztetés azért lesz nagyon fontos, mert a MOB reméli, választ kap arra a kérdésre is, hogy érdemes-e a 2036-os rendezésben gondolkozni vagy még távolabb kell tekinteni a budapesti olimpiai álmot illetően.

A két Korea a NOB Brisbane-t támogató bejelentése után bejelentette, hogy érdekelte volna a 2032-es nyári játékok. Ha az ázsiai országok jelentkeznek 2036-ra, akkor elvileg más nem rúghat labdába, bár akad olyan szakértő, aki szerint ez sem ennyire egyértelmű: 2018-ban a dél-koreai Pjongcsang rendezte a téli olimpiát, ezt követi Tokió a nyári játékokkal, majd 2022-ben Peking az újabb téli seregszemlével. Ha háromszor egymásután Ázsiában kerül sor az olimpiára, akkor elképzelhető, hogy nem lehet azonnal, verseny nélkül győztesnek tekinteni a két Korea esetleges 2036-os kandidálását. Ráadásul Észak- és Dél Korea eddig nem is nyilatkozott még az elképzeléseiről.

A budapesti rendezési szándékot jelenleg lehetetlenné teszi a lakosság megosztottsága is. Amíg nem sikerül az embereket politikai hovatartozástól függetlenül az olimpiai projekt mögé állítani, addig nincs esély a nyári játékok budapesti lebonyolítására. A Budapest2032 bizottságnak arra kell megoldást találni, hogyan hiteti el és valósítja meg, hogy az olimpiai projekt végig átláthatóan, korrupciómentesen valósuljon meg, a költségek igazak legyenek, ne változzanak az összegek és ne az legyen a beruházások célja, hogy állami pénzből meggazdagodjanak a megbízásokhoz hozzájutó cégek. Ezt a feladatot ráadásul úgy kellene megoldania, hogy a különböző beruházások pályáztatására, majd a kivitelezésre nem lesz befolyása.

Látva a stadionépítéseket és az ott elszálló költségeket – a közelmúltban elkészült Bozsik Stadiont 5 milliárd forintért tervezték újjáépíteni 2017-ben, 17 milliárd lett a végösszeg, hétfőn derült ki, hogy 189 millió forintért pluszban fűnapoztató rendszert is kapott az aréna, lehet, az öntisztító reflektorokra is érdemes lenne még kiadni pár száz milliót –, ez nagyobb kihívás, mint a Gellért-hegyet átvinni a budairól a pesti oldalra.