Előfizetés

Vétófenyegetés után újabb trükk

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.28. 06:00

Fotó: OLIVIER MATTHYS / AFP / Anadolu Agency
Hatalmas hitelfelvétel előtt áll az Európai Unió, és Orbánék megint a támogatások felfüggesztésével fenyegető jogállami feltételrendszerrel hozakodnak elő.
A magyar Országgyűlés „abban a meggyőződésben” hagyja jóvá az Európai Unió 750 milliárd eurós hitelfelvételét lehetővé tévő törvényt, hogy az EU intézményei maradéktalanul teljesítik a jogállami rendeletről született állam- és kormányfői megállapodást – ez áll a parlament előtt fekvő törvényjavaslatban. Mint emlékezetes, ez az a magyar és a lengyel zsarolás nyomán létrejött kompromisszum, ami alapján korlátozzák a jogállami normák felrúgását pénzmegvonással szankcionáló szabály alkalmazását. Az uniós hitelfelvétel jóváhagyásával és a jogállami feltételrendszernek az összekapcsolásával a Fidesz mintha ismét feltételt akarna szabni Brüsszelnek: komoly jogi következményei lesznek, ha nem tartja be a múlt évi egyezséget! A lapunk által megkérdezett szakértők azonban inkább politikai színjátéknak, semmint komoly fenyegetésnek tartják az újabb magyar mutatványt. „A közös kötvénykibocsátáshoz adott beleegyezést nem lehet utólag visszavonni. Az igaz, hogy a törvény alapján a kormány bármikor az alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy érvénytelenítse az EU hitelfelvételének a jóváhagyását, de kérdéses, hogy ennek Brüsszelben lenne-e bármilyen jogi relevanciája” – magyarázta lapunknak egy uniós jogász. Az uniós végrehajtó testület júniusban szeretné megkezdeni a hitelfelvételt a tőkepiacokon. Ehhez mind a 27 tagállamnak ratifikálnia kell az EU bevételi plafonjának megemeléséről szóló határozatot, amit mostanáig 19-en tettek meg.
Az Országgyűlés úgy kívánja hozzájárulását adni a közös kötvénykibocsátáshoz, hogy mellékletként csatolja a jogszabályhoz az EU27-ek állam- és kormányfőinek tavaly decemberi megállapodását a jogállami feltételrendszert rögzítő rendeletről. A törvényjavaslatról már megtartották az általános vitát, szavazásra azonban még nem bocsátják. Megkerestük az Európai Bizottságot is, amely érdeklődésünkre közölte, hogy nem kommentál törvényjavaslatot. A tagállami vezetők 2020. végén tartott ülésükön – engedve a magyar és a lengyel kormányfő zsarolásának – úgy döntöttek, hogy korlátozzák a jogállami normák felrúgását a közösségi támogatások megvonásával szankcionáló jogszabály alkalmazását. Kikötötték, hogy addig nem lehet bevetni, amíg az Európai Unió Bírósága nem ítéli jogszerűnek. Emellett egy sor féket is beépítettek a rendszerbe, kimondták például, hogy “az eljárás hivatalos megindítását az érintett tagállammal folytatott részletes párbeszéd előzi meg”. Időközben Budapest és Varsó az uniós bírósághoz fordult, a rendelet végrehajtásával megbízott Európai Bizottság pedig – a csúcstalálkozó intelmeinek megfelelően – nem alkalmazza az előírásait. (A bírósági ítélet legjobb esetben is az év második felében várható). De a társ-jogalkotó Európai Parlament szerint az Ursula von der Leyen vezette testület nem teheti meg, hogy halogatja az idén január óta hatályban lévő előírások végrehajtását. Az állam- és kormányfői nyilatkozatnak nincs jogi ereje, a vezetői testület nem adhat utasításokat az Európai Bizottságnak, hogyan alkalmazzon egy rendeletet, állítja az EP. „Nem lehet értelmezni Orbán jogi képtelenségeit” – húzta alá lapunknak Laurent Pech, a londoni Middlessex Egyetem jogi professzora az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatra célozva. ”Amint az EU Bírósága zöld utat ad a jogállami feltételrendszernek, vége a dalnak. Orbán természetesen mindig meggyőzheti a saját kis alkotmánybíróságát, hogy tegye azt, amit ő akar, függetlenül a jogi normáktól. Például kimondathatja vele, hogy a jogállami rendelet sérti a magyar alkotmányos identitást, vagy hogy az uniós bíróság túllépte a hatáskörét és így tovább”. Az olasz Alberto Alemanno, a Paris Business School EU-s joggal foglalkozó professzora viszont aggasztónak minősíti, hogy egy magyar bíróság bármikor érvénytelenítheti az unió bevételi plafonjáról szóló döntést, ha úgy találja, hogy az Európai Bizottság eltér a tavaly decemberi csúcson megfogalmazott garanciáktól. Szerinte csorbíthatja a helyreállítási csomag jogszerűségét, ha az EU hitelfelvételére vonatkozó határozatot efféle feltételhez kötik. Alemanno azonban ennél súlyosabb problémákat lát a fideszes próbálkozás mögött. „A jogállamiság elleni támadások példátlan eszkalációjának vagyunk a tanúi Franciaországtól Magyarországig, Németországtól Lengyelországig. Egy sor európai tagállam megkérdőjelezi az uniós jog elsődlegességét, ami pedig Európa szerte előfeltétele egységes és következetes alkalmazásának” – fejtette ki.

Politikai árukapcsolás

„Politikai és szimbolikus szempontból” lehetett fontos a kormánynak, hogy az uniós helyreállítási alap ratifikációjáról szóló törvényjavaslathoz hozzácsapja annak a politikai kompromisszumnak a szövegét is, amit tavaly télen fogadtak el az uniós állam és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójukon a jogállami mechanizmusról – így magyarázta a sajátos „árukapcsolást” lapunknak egy kormánypárti képviselő és több kormányzati háttérember is. – Az uniós csúcs után az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amely sokkal tágabb teret adna a politikai alapú jogállami eljárásoknak egyes tagállamok ellen, jelezni akartuk, hogy számunkra továbbra is az Európai Tanács döntése az irányadó – mondta a képviselő. Azt ugyanakkor nehéz elképzelni – és ezt az általunk megkérdezettek is elismerték –, hogy a jövőben előállhatna olyan helyzet, amikor erre a törvényre hivatkozva a kormány esetleg utólag visszavonja, vagy az Alkotmánybírósággal „megsemmisítteti” a ratifikációt – már csak azért is, mert mire egy ilyen helyzet előállna, a mentőcsomag jó részét vélhetően már rég elköltik majd. - Kósa András

Nem lesz lakodalom még 4 millió beoltott után sem

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.27. 21:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Várjanak az ünnepléssel – üzeni a kormány a májusban házasulandóknak.
Hiába éri el Magyarországon a 4 milliót azok száma, akik legalább már az első koronavírus elleni oltásukat megkapták, lakodalmat továbbra sem tarthatnak az egybekelő párok – közölte az ATV Híradóval a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Kiemelték, hogy a járványügyi korlátozások következő feloldását követően is megmarad a rendezvények tilalma, a családi események és az esküvők résztvevőinek létszámkorlátja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szombati terasznyitás után hiába lehetnek akár több tízezres focimeccsek, teltházas színházi és mozielőadások, a családi és egyéb magánrendezvényeken legfeljebb 10 ember vehet részt. Esküvők csak lakodalom nélkül lehetségesek. Az egyházi, illetve polgári szertartáshoz szükséges személyek, a tanúk, a házasulók szülei, nagyszülei, testvérei valamint gyermekei vehetnek részt. A temetéseken legfeljebb 50-en búcsúzhatnak el személyesen is az elhunytaktól. – A létszámkorlátok feloldására az újraindítás egy újabb fokozatában kerülhet sor – tette hozzá a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki interjújában jelentette be, ha meglesz a 4 millió beoltott, megnyitják a szolgáltatások körét mindazoknak, akinek van védettségi igazolványuk.  Így látogathatók lesznek többek között a színházak, a tánc- és zeneművészeti előadások, a cirkuszok, a mozik, az uszodák, a közfürdők, a könyvtárak, az edző- és fitnesztermek, a kalandparkok, a sportesemények, de kinyitnak a szállodák és az éttermek belső helyiségei is. 

Modellváltás: mutatjuk kik kerülhetnek az egyetemek új kuratóriumaiba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.27. 21:10

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok, polgármesterek - a holdudvar minden tájáról érkeznek a testületekbe.
"Egyetemi modellváltás: íme az újabb kuratóriumi tagok névsora" – harangozza be a Mandiner kormánypárti hetilap a birtokába került lista alapján, hogy kik ülnek a keddi parlamenti döntés szerint alapítványokba kiszervezett egyetemek testületeibe. Augusztus elsejétől a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem lesz alapítványi fenntartású. Korábban már Budapesti Corvinus Egyetemet és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet szervezték ki ebbe a formába. A lap szerint:
a politika, a gazdaság, a kultúra és a tudomány világának képviselői kapnak helyet az új kuratóriumokban.

Debrecenben Kossa György, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, volt katasztrófavédelmi dandártábornok töltheti be a kuratórium elnöki tisztségét, a testület tagjai pedig Szilvássy Zoltán rektor, Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke, Balla György akadémikus, gyermekgyógyász, valamint Győry Kálmán akadémikus, a Debreceni Egyetem korábbi rektora lehet. A Dunaújvárosi Egyetemen várhatóan Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter kerül a kuratórium élére; a testület tagja Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, Palotás Béla, az intézmény professzor emeritusa, főiskolai tanár, Roósz András Széchenyi-díjas kohómérnök, a Miskolci Egyetem tanszékvezető professzora, valamint Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár lesz. A Pécsi Tudományegyetemen a következőképpen alakulhat a névsor: a kuratórium elnökének Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárt javasolják, a testületbe Mikes Éva Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Pécs korábbi alpolgármestere, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Decsi István, az egyetem kancellárja és Rappai Gábor, az intézmény Közgazdaságtan és Ökonometria Intézetének intézetigazgatója kerülhet. Szegeden Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem prorektora, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője vezetheti a kuratóriumot, amelynek további tagjai Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-képviselője, Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa, volt egészségügyi államtitkár, Hegedűs Éva, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és tulajdonosa lehetnek. A Semmelweis Egyetemen Orbán Gábort, Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója javasolják elnöknek, a kuratórium tagjai pedig Merkely Béla rektor, Szócska Miklós, a Semmelweis intézetigazgatója, korábbi egészségügyi államtitkár, Gloviczki Péter, az egyesült államokbeli Mayo Klinika Érsebészeti Osztályának volt vezető professzora, egyetemi tanár, valamint Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, miniszterelnöki főtanácsadó lehet. A Budapesti Gazdasági Egyetemen a kuratórium élére Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója, miniszteri biztos kerülhet, emellett Jellinek Dániel, a Hungarian Real Estate Financing Kft. alapítója, Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója és Pintér Katalin, a Gerbeaud Gasztronómia Kft. ügyvezetője lehet a testület tagja. Az ötödik személy még kérdéses. Úgy tudják, az Óbudai Egyetemen Varga Mihály pénzügyminiszter lehet kuratóriumi elnök, és a testületben foglalhat helyet Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, valamint Drozdy Győző, a Telenor Magyarország korábbi vezérigazgató-helyettese. A Nyíregyházi Egyetemen a névsor információik szerint így alakul: kuratóriumi elnök Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Államkincstár korábbi elnöke. Kuratóriumi tagok: Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese, Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa és Kovács Barnabás, a Széchenyi Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjának vezetője. A Magyar Táncművészeti Egyetemen Kiss János Kossuth-díjas balettművészt, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökét kérhetik fel a kuratórium elnöknek, és a testület tagjai Ifj. Harangozó Gyula, a Magyar Nemzeti Balett korábbi igazgatója, Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Honvéd Együttes ügyvezetője, Bozsik Yvette, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanszékvezető professzora, valamint Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház alapító igazgatója lehetnek. A Testnevelési Egyetemen információik szerint egyelőre nem dőlt el, hogy ki kerülhet a kuratórium élére, a testület tagjai azonban már ismertek: Vida József, a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója, Mocsai Lajos rektor, Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és Schmidt Ádám jogász, miniszterelnöki tanácsadó lehetnek. Az újonnan létrejövő, a szőlészettel-borászattal kiemelten foglalkozó Tokaj-Hegyalja Egyetemen a kuratórium elnöke Stumpf István, a modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos, volt alkotmánybíró lehet, a testületbe pedig Wáberer György, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Waberer's International Nyrt. korábbi társtulajdonosa, Sauska Krisztián, a Sauska Borászat alapítója, Molnár Péter, a Patrícius Borház birtokigazgatója, valamint Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora kerülhet. (Képünkön Varga Mihály Pénzügyminiszter, aki az Óbudai Egyetem kuratóriumi elnöke lehet