Előfizetés

Szabad szemmel: az új alapítványi rendszer követhetetlenné teszi, miként használják fel Orbánék az uniós pénzeket

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.28. 07:59

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 28.
New York Times Kim Lane Scheppele szerint a tegnap jóváhagyott új alapítványi rendszer útját állja annak, hogy nyomon lehessen követni, a kormány miként használja fel az uniós pénzeket. A Princetoni Egyetem jogászprofesszora ezt megtoldotta azzal, hogy a szóban forgó vagyonelemek kikerülnek az állami nyilvántartásból, a Számvevőszék látóköréből, nem lehet róluk felvilágosítást kérni és lehetetlenné válik velük kapcsolatban bármiféle elszámoltatás. Emlékeztetett arra, hogy a kuratóriumok eddigi tagjait a hatalom nevezte ki, de ha feláll az új rendszer, akkor a további személyi döntéseket már ők hozzák meg, vagyis az idők végezetéig megújítják az Orbán-rezsimet. Magyar Bálint arról beszélt a lapnak, hogy a helyzet teljesen groteszk, mert az országot nem kormány, hanem egy bűnbanda vezeti. Hadházy Ákos pedig azt mondta: lehet, hogy a miniszterelnök nem készül a választás elvesztésére, de amit most csinált, az felér egy B-tervvel. A jelentés rámutat, hogy az állami vagyon átjátszásával a miniszterelnök és támogatói hosszú távra bebiztosítják saját befolyásukat a felsőoktatásban, még akkor is, ha jövőre netán vesztenek az urnáknál. Hiszen az új rendszer megváltoztatásához éppen úgy kétharmad kell majd, mint az alkotmánymódosításhoz. Kitér arra is, hogy Orbán tavaly kompromisszumot csikart ki az EU-tól a jogállami mechanizmus ügyében. Utána villámgyorsan átfogó intézkedéseket vert keresztül a többi közt a melegek jogainak korlátozására és megnehezítette, hogy látni lehessen, mire költi a közpénzeket a hatalom.
FT A bírálók szerint a Fidesz kezébe adja a szóban forgó 11 egyetem, valamint fontos kulturális intézmények ellenőrzését, hogy alapítványi formába szervezték ki azokat. Ezek a testületek ugyanis sokkal csekélyebb pénzügyi vizsgálatra számíthatnak, mint állami kézben lévő társaik. Emellett az ellenzék azt is kifogásolja, hogy a felsőoktatás a hatalom ideológiai és anyagi szorításába kerül. Az határozza meg a kulturális és szellemi életet, még akkor is, ha a Fidesz elveszti a tavaszi választást. Hegedűs Dániel a berlini Német Marshall Alapítványtól úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt gyakorlatilag szétosztja az állami vagyont, miután láthatólag felmérte, hogy bukhat jövőre. Ezért igyekszik olyan kilövőállást kiépíteni, amelynek segítségével visszakatapultálhatja magát a hatalomba. Szél Bernadett úgy látja, hogy a kormány pénzügyi ígéretekkel kényszerítette engedelmességre az egyetemeket. Ám nem kaptak garanciákat, hogy fennmarad az autonómiájuk, továbbá hogy beleszólhatnak az irányításba, a kuratóriumok összetételébe. A tudósítás felidézi, hogy EP-képviselők tegnap levélben sürgették von der Leyent: a Bizottság ne folyósítsa Magyarországnak a járványalapból előirányzott horribilis összeget, mert annak 20 %-a eltűnne a felsőoktatás homályos csatornáin, éspedig úgy, hogy azt nem lehetne ellenőrizni a szokásos költségvetési szabályok alapján. Viszont a rendszer azt célozza, hogy még inkább felszámolja az oktatás szabadságát és intézményi önállóságát.  
Washington Post/AP Nagy felzúdulás fogadta az egyetemi rendszer reformját, az ellenzék azt mondja, hogy a kormány milliárdos tételben nyúl le közpénzeket. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója úgy véli, hogy ami történt, az igen veszélyes, és sokan úgy ítélik meg, hogy ily módon a mély állam jön létre. A kormány ezzel szemben azt bizonygatta a hírügynökségnek, hogy az átcsoportosított vagyont csakis közcélra lehet felhasználni, azok semmilyen formában nem kerülnek magánkézbe. Szél Bernadett ezt úgy írta le, hogy párhuzamos állam alakul ki, állam az államban, így a következő kormány nemigen tudja végrehajtani saját programját, mert addigra egyszerűen kiszervezik a hatalmat. Enyedi Zsolt, a CEU professzora úgy értékeli, hogy a kormánypárt saját magánuralma alá igyekszik helyezni az állami vagyon egy részét, egyben próbálja fenntartani az ellenőrzést az adott szektor fölött, még akkor is, ha az ellenzék győz tavasszal. Mint mondta, a reformnak semmi köze a felsőoktatáshoz, a hatalom csak még tovább akar terpeszkedni. Ezért kívánja kiterjeszteni ideológiai és politikai ellenőrzését, hogy mindent az orbáni vezetés szabjon meg, az iparban, a kereskedelemben, a kutatásban, a vallási életben és a sportban.
Bloomberg Az ellenzék lopásnak nevezi, hogy a kormány sok milliárd értékben szervez ki állami vagyont kvázi magánalapítványokba, közvetlenül a választás előtt. A húzás célja, hogy bebetonozza Orbán hatalmát, függetlenül attól, miként döntenek jövőre a szavazópolgárok. Magyarország az utóbbi jó 10 évben nagyot zuhant a Transparency International korrupciós indexén, és Bulgáriával, valamint Romániával együtt sereghajtónak számít az unión belül. A nemzetközi civil szervezet szerint a rendszer legfőbb vonása a vazallusi hálózat. A kormányfő ugyanakkor nemigen tudta megmagyarázni, mi értelme van az átszervezésnek. Ellenzéki vezetők szerint nem elég, hogy az alapítványok növelik a lenyúlás eshetőségét, emellett arra is módot adnak Orbánnak és szövetségeseinek, hogy nacionalista, LMBT- és migránsellenes vonalat kényszerítsenek rá az egyetemekre és kulturális intézményekre, noha ez a politikai hozzáállás már eddig is eltérítette Magyarországot az unió fő áramlatától.
Spiegel Orbán az eddiginél nagyobb befolyáshoz jut az egyetemeken, miután az alapítványokat irányító testületek közel állnak hozzá és azok tagjait kívülről nem lehet visszahívni. Az ellenzők szerint ugyanakkor mostantól kezdve a Fidesz határozza meg azt is, mit oktassanak ezekben az intézményekben. És ez alighanem hosszú távra igaz. Szabadon döntenek a vagyon működtetéséről, és sok más alapvető kérdésről. Jelenleg a felsőoktatás még állami kézben van, de nagyfokú az autonómia.  
Independent Szelényi Zsuzsa arra figyelmeztet, hogy az EU gondatlanságból segít még jobban kiépíteni Orbán Viktor hatalmát. A Fidesz egykori parlamenti képviselője, aki jelenleg a Robert Bosch Akadémián dolgozik, emlékeztet arra, hogy a pénz kulcskérdéssé vált Magyarország és az unió között. Pont ezért kért találkozót a miniszterelnök a múlt pénteken a Bizottság elnökétől, hiszen Brüsszel a járvány okozta gazdasági következmények felszámolására 7 milliárd eurós támogatást, továbbá 10 milliárdos kölcsönt adna a magyar félnek. Égi manna ez, ráadásul megfejeli a közösség költségvetéséből érkező pénzeket. Könnyebben és rugalmasabban lehet felhasználni, és igen fontos, hogy előre fizetik. Márpedig az Orbán-kabinetnek égető szüksége van arra, hogy az első részlet már a nyáron befusson, hiszen jövő tavasszal akár el is veszítheti a választást. Ezért nagy valószínűséggel arra használná fel az apanázst, hogy saját pozícióit megszilárdítsa. Nem véletlen, hogy az alapok szétosztását nemrégiben a miniszterelnöki hivatalhoz szervezték át. A gond csak ott van, hogy az elkészült terv nem felel meg az EU kívánalmainak, arról nem beszélve, hogy a rezsim nem teljesíti a jogállami, korrupcióellenes normákat, továbbá az átlátható közbeszerzések követelményét. Ugyanakkor éppen most alakítja át az egyetemi rendszert, aminek eredményekét állam jön létre az államban. Hogy mire jutott von der Leyen és Orbán, azt nem tudni, de mindkettőjük érdeke, hogy gyorsan utalni lehessen a pénzeket az újjáépítési alapból. A magyar politikus nyomás alatt tartja Brüsszelt, mert késlelteti a pénzügyi csomag ratifikálását. Azt akarja elérni, hogy az unió cserében fogadja el mindazt, amire ő gondolja elkölteni a támogatást. A kérdés ezek után csak az, kész-e Bizottság ismét szabad kezet adni neki, tehát hogy politikai célokra fordítsa az alapokat. Európa a járvány hatásaival küszködik, ám nem szabad megfeledkeznie hosszú távú érdekeiről. Nem finanszírozhatja egy olyan párt ismételt győzelmét, amely nyíltan aláássa az integráció alapjait.
Politico Fellélegezhet a legnagyobb lengyel kormánypárt, mert sikerült megállapodnia a Biedron-féle baloldali tömörüléssel, így elhárult a veszélyt, hogy nem sikerül törvénybe iktatni az uniós mentőcsomagot. Márpedig akkor egész Európa hoppon maradt volna, Lengyelország pedig 58 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatástól, illetve kölcsöntől esett volna el. A gondot az okozta, hogy a Ziobro igazságügyi miniszter vezette kis szélsőjobbos párt bekeményített, mert nem akarta, hogy az ország még jobban eladósodjon, emellett elutasítja, hogy összekapcsolják a jogállamot és a brüsszeli kifizetéseket. Morawiecki kormányfő szerint azonban az ország látná kárát, ha nem fogadná el a segítséget. Az ellenzék pont azért volt dilemmában, hiszen egy olyan hatalom mellé kellene állnia az adott kérdésben, amelyet korrupcióval és az alkotmány megsértésével vádol. Biedron ugyanakkor kicsikarta, hogy a pénzből 75 ezer állami lakás épül. Szó van továbbá arról, hogy 850 millió eurót kapnak a kórházak, az alap 30 %-nak felhasználásáról pedig a helyi önkormányzatok dönthetnének. 300 millió euró jutna a vendéglátásnak. Továbbá az elosztást össztársadalmi bizottság felügyeli, a kormány, a szakszervezetek, az üzleti szféra, az önkormányzatok és civil szervezetek képviselőinek bevonásával. Az ellenzék többi része viszont füstölög, mert a PiS szorongatott helyzete folytán látott esélyt idő előtti választásra, és a felmérések azt mutatták, hogy lett volna esély Kaczynski megbuktatására.
Euractiv Orbán Viktor elérte, hogy felvizezzék a másik három visegrádi ország szolidaritási nyilatkozatát Csehország mellett, miután kiderült, hogy hét éve az orosz titkosszolgálat szervezte meg az egyik cseh lőszerraktár felrobbantását. A lengyelek által megszövegezett állásfoglalás eredetileg keményen elítélte volna Moszkvát a terrorakcióért, sürgette volna az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének leállítását és határozott támogatásáról biztosította volna Ukrajnát, valamint Belaruszt. Orbánnak, aki szoros viszonyt ápol a Kremllel, mindez túl sok volt, hiszen már azzal sem értett egyet, hogy az EU szankciókat rendelt el Putyin ellen a Krím megszállása után. Egyébként pedig az egyetlen uniós állam, amely polgárait beoltja Szputnyik V-vel. Ugyanakkor mindezidáig nem követte Szlovákiát és Lengyelországot és nem utasított ki orosz diplomatákat a csehországi merénylet miatt.
FT Akárcsak a minap a Budapest Airport német többségi tulajdonosa, Brüsszelhez fordult a legnagyobb lengyel független lap, a Gazeta Wyborcza kiadója is, mert törvénysértőnek tartja a maga ügyében saját kormánya eljárását. A különbség az, hogy az Agora médiacsoport nem szivárogtatott, hanem közzétette, hogy levelet írt a Bizottság versenyjogért felelős tagjának, a dán Vestagernek, miután a nemzeti versenyhivatal megakadályozta, hogy megvegye a rivális Eurozet rádióhálózat tulajdonának 40 %-át. Azon kívül opciót szerzett a maradék részre is, ám a hatóság közbelépett, de most az ügyletnek éppen ez a része hiúsult meg. A sajtótájékoztatón Hojka elnök elmondta: megítélésük szerint a döntés mögött politikai megfontolások állnak, így az törvénysértő. A jelentés hozzáteszi, hogy egye több az aggály a lengyel sajtó szabadsága miatt és idézi Jourovát, a Bizottság alelnökét, aki nemrégiben kijelentette: javítani kell a magyar és a lengyel média finanszírozásán, illetve anyagi helyzetén. A vállalat vezetője egyébként találkozni kíván uniós illetékesekkel, csak még azt nem tudni, az EU mennyire kíván beleavatkozni a viszályba. Egy szóvivő azt mondta: az adásvétel értéke nem éri el azt a határt, amitől kezdve Brüsszel vizsgálatot kezdhet. Mellesleg az Agora nem is kérte, hogy változtassa meg a döntést, azt szorgalmazza, hogy Vestager nyilvánítsa ki fenntartásait a szerződés blokkolása kapcsán.
Politico A Bizottság szóvivője szerint a cseh miniszterelnöknek nem kell megfizetnie egyetlen fityinget sem az EU-nak, jóllehet Brüsszel megállapította, hogy Babis egyik cége jogtalanul jutott több milliós európai támogatáshoz. Csakhogy az előfinanszírozási rendszer folytán a pénzt a cseh államkasszából folyósították neki, így most az a faramuci helyzet áll elő, hogy saját kormányának kell(ene) visszakövetelnie a jogtalanul felvett összeget az Agroferttől. Közben az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy Csehországnál kell elsőként alkalmazni a jogállami mechanizmust, miután egyértelművé vált Babis részéről az érdekütközés. A CSU-s Hohlmeier azzal indokolta véleményét, hogy a politikus megszegte mind az uniós, mint a cseh törvényeket, ezért az EU költségvetés védelmében mindaddig be kell szüntetni a szubvenciók átutalását, amíg nem orvosolják a jogsértést.
Washington Post/AP Fittyet hányva a járvány miatt érvényben lévő gyülekezési tilalomnak ezrek tüntettek Szlovániában, miután azzal vádolják a kormányt, hogy az korlátozza a demokratikus szabadságjogokat. Az időpont egybeesett az Ellenállás Napjával. A 2. világháborúban a partizánok ezen a napon kezdték meg a harcot a német és olasz megszállók ellen. A felvonulók szabadságot, demokráciát és jogállamot követeltek a békés megmozduláson. Korábban rendszeresek voltak az ilyen demonstrációk, de a Covid-19 miatt már hónapokkal ezelőtt elmaradtak. A tudósítás megemlíti, hogy Jansa Orbán szövetségese, és azzal vádolják, hogy gerjeszti a gyűlöletbeszédet, szorongatja a független médiát és egyre inkább növeli hatalmát.
Der Standard Időzített bomba ketyeg a Balkánon – figyelmeztet Paul Lendvai, aki szokásos heti elemzésében rámutat: azt még 25 évvel a véres háborúk után is pontosan lehet látni, hová vezetett a gondolatkísérlet, mármint hogy az etnikai elrendeződésnek megfelelően húzzák újra a határokat a térségben. Az egykori Jugoszlávia után hátramaradt csődtömeg eredményeként mai is érezhető a gyűlöletorgia a politikában és a sajtóban. A véleményt azért tette közzé, mert a minap éppen egy ilyen tervezet látott napvilágot. Mint írja, vannak olyan feltételezések, hogy a szerző a szerb elnök volt. Ám hogy ismét felvetődhet Nagy-Szerbia, Nagy-Horvátország és Nagy-Albánia hagymázas álma, azért az EU arrogáns közönye is felelős, miután a hat ország számára egyelőre reménytelenné vált az uniós csatlakozás. De már az ötlet maga is veszélyeztetheti a törékeny békét, ezért Brüsszelnek egyértelműen és nyilvánosan el kell ítélnie a szlovén részről terjesztett elképzelést.
Bloomberg Jól értesült körök szerint az osztrák Vienna Insurance Group ugyanazt a trükköt dobná be, mint egykor az Erste Bank magyar leányvállalata, amely úgy került ki a kormány nyomása alól, hogy 15-15 %-nyi tulajdonrészt átengedett az Orbán-kabinetnek, illetve az EBRD-nek. A VIG ezt úgy csinálná, hogy egy magyar partnert is bevonna a holland Aegon biztosító magyarországi, illetve regionális érdekeltségeinek megvásárlásába. Összesen egymilliárd dollár sorsa forog kockán, de még nem világos, hogy Budapest elfogadná-e a kisebbségi részesedést. A potenciális bécsi vevő csupán annyit közölt, hogy továbbra is tárgyal a magyar hatóságokkal a lehetséges megoldásról.

Esélytelen a Szerbia és Koszovó közötti területcsere

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.28. 07:30

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / EUROPEAN FORUM ALPBACH
Teljes szereptévesztésben lehet az a személy, aki az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek eljuttatott, a nyugat-balkáni határok újrarajzolását magban foglaló tervet írta. Ez több akadályba ütközne.
Meglehetősen meredek tervek szerepelnek abban az előterjesztésben, amelyet feltehetően Janez Jansa szlovén kormányfő juttatott el Brüsszelbe. Ebben Bosznia-Hercegovina feldarabolását javasolják, a Boszniai Szerb Köztársaságot megkapná Szerbia, a Bosnyák-Horvát Föderációból Nyugat-Hercegovinát Horvátországhoz csatolnák, a megmaradt területen pedig létrehoznák a bosnyák államot. Emellett Koszovó északnyugati csücskét Szerbiához csatolnák, de a Szerbia déli részén található muzulmán éket, Presevo-Medvedja-Bujanovac hármasát Koszovó kapná meg, amely egyesülne Albániával. Létrejönne nagy Albánia, amely kiegészülne Montenegró és Észak-Macedónia albánok lakta régiójával is. Több forrás szerint a szlovének soros uniós elnökségére készülő Janez Jansa szlovén elnök áll a terv mögött, aki annyira hevesen nem is cáfolta, de a balkáni sajtó szerint mivel Aleksandar Vucic Szerbiája járna legjobban, így az egész ügy mögött Vucic és Jansa szövetségese, Orbán Viktor állhat. A terv mindenesetre nem csekély megalomániáról árulkodik, hiszen a dokumentum szerzője láthatóan azt gondolja, átrajzolhatja a Balkán nehezen kijelölt határait az Európai Unió és Berlin heves ellenállása ellenére. Vajon Oroszország állhat az egész mögött? Ha azt vesszük, hogy Szerbia valóban haszonélvezője lenne egy ilyen balkáni átrendeződésnek, elvileg ez sem zárható ki és Moszkva érdekeit szolgálná befolyási övezetének kiterjesztése. Ám ez ellen szól, hogy Belgrád és Moszkva viszonya már nem annyira szoros, és Aleksandar Vucic szerb elnök már sokkal inkább Kínához kötné hazáját, mintsem Oroszországhoz. Az is az orosz „ötletelés” ellen szól, hogy a terv nagy Albánia megteremtését is célul tűzi ki, nehéz elképzelni, hogy Moszkva egy ilyen jellegű javaslat mögött állna. Ahogy a szlovén és a horvát sajtó írja, valószínűtlen, hogy Jansa a saját kútfejéből állt volna elő egy ilyen ötlettel. Igaz, Ljubljana már régóta vitázik Horvátországgal a Pirani-öbölnél húzódó határszakasz miatt. Amikor röviddel Szlovénia után 1991 júniusában Horvátország is kikiáltotta függetlenségét, Zágráb bejelentett igényét Piranra. Ezzel kezdetét vette a máig tartó vita. Csakhogy az említett tervben erről a tengeri szakaszról nem esik szó, vagyis Jansa közvetlenül nem érintett. A balkáni sajtó azért gyanakszik arra, hogy Orbán Viktortól származhat a felvetés, mert a magyar kormányfő nem is leplezett célja, hogy befolyását Szerbiára, Horvátországra, sőt, a média szempontjából Szlovéniára is kiterjessze. Mivel a tervből Szerbia, Horvátország és Albánia is profitálna, ezért a magyar kormányfőtől nem állna távol, hogy a határok újrarajzolása esetén a Balkán nagy megmentőjeként tetszelegjen. Egyedül egyvalami szól a magyar miniszterelnök esetleges szerepe ellen. Méghozzá az, hogy a tervből Észak-Macedónia igen rosszul jönne ki, sőt, polgárháború fenyegetné az államot. Orbán Viktor nagy barátja, a Magyarországra szökött egykori miniszterelnök, Nikola Gruevszki nacionalista pártja, a VMRO-DPMNE régóta tart az albán-veszélytől, vagyis ha tényleg a magyar kormányfő áll a tervek mögött, az nyílt szakítást jelentene Gruevszkivel. Ugyanakkor az is tény, hogy tavaly július 8-án „Európa cenzúrázatlanul” címmel, Orbán, Vucic és Jansa részvételével rendeztek online konferenciát, Észak-Macedóniát viszont senki sem képviselte, ami azt jelezheti: Szkopje térségbeli szerepe annyira azért nem fontos a magyar diplomácia számára. (Ok lehet az is, hogy Észak-Macedónia miniszterelnöke a szociáldemokrata Zoran Zaev.) Az Európai Unióban szóba sem jönne a balkáni határok esetleges módosítása, hiszen egy ilyen megoldás Belgrád, Zágráb, vagy Tirana ínyére lenne, Észak-Macedónia, Montenegró és Bosznia viszont nagy kárvallottak lennének, így nehezen képzelhető el, hogy ezek az országok ölbe tett kézzel néznének egy ilyen változtatást. Németországban mindenesetre nagy felháborodással fogadták az elképzeléseket, amit az is jelez, hogy Michael Roth külügyi államtitkár bekérette a szlovén nagykövetet és világossá tette, hogy a nyugat-balkáni országoknak csak multietnikus társadalomként van jövőjük. A berlini külügyi szóvivő pedig kijelentette, a kormány elutasít bármiféle a balkáni határok módosítására vonatkozó törekvést. Christian Schwarz-Schilling, a boszniai békefolyamat ellenőrzéséért felelős egykori főmegbízott azt írta, nem világos, miért éppen Ljubljana áll a tervek mögött, de azok azt bizonyítják, hogy az a megállapodás, amelyet egykor Slobodan Milosevic néhai jugoszláv és Franjo Tudjman első horvát elnök kötött egymással, még ma sem került le teljesen a napirendről. Mint fogalmazott, ez pedig tanulsággal kell, hogy szolgáljon az Európai Unió számára is, amelynek tevőlegesen kell fellépnie a balkáni nacionalista és fasiszta feszültségkeltéssel szemben. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatos uniós politikának átláthatónak és világosnak kell lennie – szögezte le. 

Rossz emlékeket idéz

Európa nyugati felén a lapokban nem volt igazán nagy visszhangja a rejtelmes terveknek. A német sajtóban például igen keveset foglalkoztak vele, aminek oka lehet az is, hogy a közvéleményt sokkal inkább a német keresztény uniópártok, illetve a Zöldek kancellárjelölése foglalkoztatta. A svájci Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor megjegyezte, hogy a nagy Szerbiáról, nagy Horvátországról, vagy nagy Albániáról szőtt álmok rossz idők emlékét eleveníti fel. Figyelemreméltó mindenesetre, hogy a terv minden a délszláv háborúk lezárása után született nemzetközi egyezményt felrúg, ami szintén nem erősíti meg azokat a feltételezéseket, amelyek szerint valójában Moszkva mondta tollba a dokumentumot. Az NZZ szerint Jansa csak postást játszhatott, s a lap emlékeztetett a szlovén és a magyar miniszterelnök szoros kapcsolataira.

Trump is támogatta az ötletet

Az úgynevezett „non papertől” függetlenül tény, hogy a Szerbia és Koszovó közötti megbékélési folyamatban komolyan felmerült a területcsere lehetősége s ezt a megoldást még Donald Trump adminisztrációja is támogatta. A Danas című ellenzéki belgrádi napilap már 2017-ben meg nem nevezett belgrádi külügyi forrásokra hivatkozva azt írta, Pristinában is mind többen hajlanak arra, hogy a szerb-koszovói feszültség egyetlen megoldása a területcsere lehet. A lap azt írta, Vucic és Edi Rama albán miniszterelnök ősszel magasszintű megbeszéléseket kezdeményeztek a kérdésben. Sokáig egyébként Szerbiában is tabutémának számított a területcsere kérdése, a csendet először 2017 júliusában Ivica Dacic volt külügyminiszter törte meg. A szerb diplomácia akkori vezetője írásában azt fejtegette, hogy a szerb-koszovói konfliktus a két etnikum elkülönítésével oldható meg. Szintén még 2017-ben a Nedeljnik című belgrádi magazin az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi balkáni szakértőjével, Steven Meyerrel közölt interjút, aki szerint a koszovói kérdést a területcsere oldaná meg. Sali Berisha egykori nacionalista albán miniszterelnök pedig a tiranai parlamentben nyíltan követelte Koszovó és Albánia egyesítését.
2018 nyarán Vucic, illetve Hashim Thaci akkori koszovói elnök hivatalosan szót is ejtettek a határok esetleges „korrekciójáról”. Vucic kifejtette, meg kell oldani a „befagyott konfliktust”, mert valamikor „újra előkerülhet”, s akkor „elkerülhetetlenné válik a háború”. Hasonlóképpen nyilatkozott Hashim Thaci koszovói elnök is, aki reálisnak nevezte, hogy egy jogi szempontból kötelező érvényű megállapodást kössön egymással a két ország. S ha ez a „békés egyezmény” területcserét is magában foglal, akkor ezt „a nemzetközi közösségnek is el kell fogadnia”. Felvetésüket az amerikai adminisztráció is támogatta, különösen John Bolton akkori nemzetbiztonsági tanácsadó, aki a későbbiekben szembekerült Trumppal. Bolton már korábban is az ötlet nagy támogatója volt, sőt eleinte Federica Mogherini, az EU előző külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sem ellenezte ezt a lépést, de később civil szervezetekkel aláírt levelében figyelmeztetett ennek a veszélyeire. Miközben azonban Szerbia és Koszovó esetében nem lenne megvalósíthatatlan egy ilyen döntés, Bosznia már sokkal problematikusabb. Felháborodást kelt Szarajevóban és Brüsszelben Milorad Dodik boszniai szerb elnök a boszniai kormányt folyamatosan az elszakadással fenyegeti. Bár a boszniai horvátok közelebb érzik magukat Zágrábhoz, a nemzetközi közösség számára elfogadhatatlan lenne az 1995-ös daytoni egyezmény felmondása, a boszniai multietnikus társadalom létrehozására való törekvés feladása. A téma 2019 májusában került le a napirendről. Akkor ugyanis hat délkelet-európai ország állam- és kormányfője járt Berlinben. Angela Merkel és Emmanuel Macron francia elnök fogadták őket. A német kancellár már a tanácskozás kezdetén leszögezte: területcseréről szó sem lehet. Olyan lépéseket nem szabad tenni, amelyek negatív következményeit „mindenki” érzékeli. Végképp befagytak a tervek, miután a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróság vádat emelt a Trump által pártfogolt Hashim Thaci ellen, aki lemondott az elnökségről. Felmerülhet a kérdés, hogy Angela Merkel távozásával várható-e Berlin ezzel kapcsolatos véleményének változása, erre azonban minimális az esély. Ez még abban az esetben is kizárható lenne, ha az Orbán Viktorral jó kapcsolatban lévő Armin Laschet lenne a következő kancellár. Egy ilyen horderejű kérdést aligha a magyar miniszterelnökkel beszélne meg. Az is teljesen kizárható, hogy a balkáni kérdést pragmatikusan kezelő Joe Biden-féle adminisztráció támogatná a határok megváltoztatását. Trump bukásával együtt ez a terv is megbukott. Bár Horvátország is nyerne területeket a javaslattal, a zágrábi adminisztráció közismerten nagyon unióbarát politikát folytat, Andrej Plenkovic miniszterelnök aligha támogatna egy olyan felvetést, amelyet Berlin ellenez. A szókimondásáról ismert horvát elnök, Zoran Milanovic pedig éles szavakkal ítélte el a terveket.

Az Egyesült Államok diplomatáit is kivonja Afganisztánból

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.27. 22:14

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A csapatkivonás megkezdésével szinte egy időben bejelentett lépés indoka: a romló biztonsági helyzet.
Az amerikai külügyminisztérium kedden elrendelte diplomatái kivonását az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről az egyre romló biztonsági helyzetre hivatkozva. Az utasítás minden olyan nagykövetségi alkalmazottra vonatkozik, akik „képesek más helyről is ellátni feladataikat”. A külügyminisztérium egyelőre nem adott pontos információkat arról, hogy mennyi diplomata távozik, illetve hányan maradnak az afgán fővárosban. A nemzetközi csapatok hivatalosan május 1-jén kezdik meg a kivonulást Afganisztánból. Joe Biden amerikai elnök a hónap közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig elhagyják az országot. (Képünk 2021. április 21-én Kabulban készült, egy benzinkút közelében történt bombatámadás után)