Előfizetés

Esélytelen a Szerbia és Koszovó közötti területcsere

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.28. 07:30

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / EUROPEAN FORUM ALPBACH
Teljes szereptévesztésben lehet az a személy, aki az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek eljuttatott, a nyugat-balkáni határok újrarajzolását magban foglaló tervet írta. Ez több akadályba ütközne.
Meglehetősen meredek tervek szerepelnek abban az előterjesztésben, amelyet feltehetően Janez Jansa szlovén kormányfő juttatott el Brüsszelbe. Ebben Bosznia-Hercegovina feldarabolását javasolják, a Boszniai Szerb Köztársaságot megkapná Szerbia, a Bosnyák-Horvát Föderációból Nyugat-Hercegovinát Horvátországhoz csatolnák, a megmaradt területen pedig létrehoznák a bosnyák államot. Emellett Koszovó északnyugati csücskét Szerbiához csatolnák, de a Szerbia déli részén található muzulmán éket, Presevo-Medvedja-Bujanovac hármasát Koszovó kapná meg, amely egyesülne Albániával. Létrejönne nagy Albánia, amely kiegészülne Montenegró és Észak-Macedónia albánok lakta régiójával is. Több forrás szerint a szlovének soros uniós elnökségére készülő Janez Jansa szlovén elnök áll a terv mögött, aki annyira hevesen nem is cáfolta, de a balkáni sajtó szerint mivel Aleksandar Vucic Szerbiája járna legjobban, így az egész ügy mögött Vucic és Jansa szövetségese, Orbán Viktor állhat. A terv mindenesetre nem csekély megalomániáról árulkodik, hiszen a dokumentum szerzője láthatóan azt gondolja, átrajzolhatja a Balkán nehezen kijelölt határait az Európai Unió és Berlin heves ellenállása ellenére. Vajon Oroszország állhat az egész mögött? Ha azt vesszük, hogy Szerbia valóban haszonélvezője lenne egy ilyen balkáni átrendeződésnek, elvileg ez sem zárható ki és Moszkva érdekeit szolgálná befolyási övezetének kiterjesztése. Ám ez ellen szól, hogy Belgrád és Moszkva viszonya már nem annyira szoros, és Aleksandar Vucic szerb elnök már sokkal inkább Kínához kötné hazáját, mintsem Oroszországhoz. Az is az orosz „ötletelés” ellen szól, hogy a terv nagy Albánia megteremtését is célul tűzi ki, nehéz elképzelni, hogy Moszkva egy ilyen jellegű javaslat mögött állna. Ahogy a szlovén és a horvát sajtó írja, valószínűtlen, hogy Jansa a saját kútfejéből állt volna elő egy ilyen ötlettel. Igaz, Ljubljana már régóta vitázik Horvátországgal a Pirani-öbölnél húzódó határszakasz miatt. Amikor röviddel Szlovénia után 1991 júniusában Horvátország is kikiáltotta függetlenségét, Zágráb bejelentett igényét Piranra. Ezzel kezdetét vette a máig tartó vita. Csakhogy az említett tervben erről a tengeri szakaszról nem esik szó, vagyis Jansa közvetlenül nem érintett. A balkáni sajtó azért gyanakszik arra, hogy Orbán Viktortól származhat a felvetés, mert a magyar kormányfő nem is leplezett célja, hogy befolyását Szerbiára, Horvátországra, sőt, a média szempontjából Szlovéniára is kiterjessze. Mivel a tervből Szerbia, Horvátország és Albánia is profitálna, ezért a magyar kormányfőtől nem állna távol, hogy a határok újrarajzolása esetén a Balkán nagy megmentőjeként tetszelegjen. Egyedül egyvalami szól a magyar miniszterelnök esetleges szerepe ellen. Méghozzá az, hogy a tervből Észak-Macedónia igen rosszul jönne ki, sőt, polgárháború fenyegetné az államot. Orbán Viktor nagy barátja, a Magyarországra szökött egykori miniszterelnök, Nikola Gruevszki nacionalista pártja, a VMRO-DPMNE régóta tart az albán-veszélytől, vagyis ha tényleg a magyar kormányfő áll a tervek mögött, az nyílt szakítást jelentene Gruevszkivel. Ugyanakkor az is tény, hogy tavaly július 8-án „Európa cenzúrázatlanul” címmel, Orbán, Vucic és Jansa részvételével rendeztek online konferenciát, Észak-Macedóniát viszont senki sem képviselte, ami azt jelezheti: Szkopje térségbeli szerepe annyira azért nem fontos a magyar diplomácia számára. (Ok lehet az is, hogy Észak-Macedónia miniszterelnöke a szociáldemokrata Zoran Zaev.) Az Európai Unióban szóba sem jönne a balkáni határok esetleges módosítása, hiszen egy ilyen megoldás Belgrád, Zágráb, vagy Tirana ínyére lenne, Észak-Macedónia, Montenegró és Bosznia viszont nagy kárvallottak lennének, így nehezen képzelhető el, hogy ezek az országok ölbe tett kézzel néznének egy ilyen változtatást. Németországban mindenesetre nagy felháborodással fogadták az elképzeléseket, amit az is jelez, hogy Michael Roth külügyi államtitkár bekérette a szlovén nagykövetet és világossá tette, hogy a nyugat-balkáni országoknak csak multietnikus társadalomként van jövőjük. A berlini külügyi szóvivő pedig kijelentette, a kormány elutasít bármiféle a balkáni határok módosítására vonatkozó törekvést. Christian Schwarz-Schilling, a boszniai békefolyamat ellenőrzéséért felelős egykori főmegbízott azt írta, nem világos, miért éppen Ljubljana áll a tervek mögött, de azok azt bizonyítják, hogy az a megállapodás, amelyet egykor Slobodan Milosevic néhai jugoszláv és Franjo Tudjman első horvát elnök kötött egymással, még ma sem került le teljesen a napirendről. Mint fogalmazott, ez pedig tanulsággal kell, hogy szolgáljon az Európai Unió számára is, amelynek tevőlegesen kell fellépnie a balkáni nacionalista és fasiszta feszültségkeltéssel szemben. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatos uniós politikának átláthatónak és világosnak kell lennie – szögezte le. 

Rossz emlékeket idéz

Európa nyugati felén a lapokban nem volt igazán nagy visszhangja a rejtelmes terveknek. A német sajtóban például igen keveset foglalkoztak vele, aminek oka lehet az is, hogy a közvéleményt sokkal inkább a német keresztény uniópártok, illetve a Zöldek kancellárjelölése foglalkoztatta. A svájci Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor megjegyezte, hogy a nagy Szerbiáról, nagy Horvátországról, vagy nagy Albániáról szőtt álmok rossz idők emlékét eleveníti fel. Figyelemreméltó mindenesetre, hogy a terv minden a délszláv háborúk lezárása után született nemzetközi egyezményt felrúg, ami szintén nem erősíti meg azokat a feltételezéseket, amelyek szerint valójában Moszkva mondta tollba a dokumentumot. Az NZZ szerint Jansa csak postást játszhatott, s a lap emlékeztetett a szlovén és a magyar miniszterelnök szoros kapcsolataira.

Trump is támogatta az ötletet

Az úgynevezett „non papertől” függetlenül tény, hogy a Szerbia és Koszovó közötti megbékélési folyamatban komolyan felmerült a területcsere lehetősége s ezt a megoldást még Donald Trump adminisztrációja is támogatta. A Danas című ellenzéki belgrádi napilap már 2017-ben meg nem nevezett belgrádi külügyi forrásokra hivatkozva azt írta, Pristinában is mind többen hajlanak arra, hogy a szerb-koszovói feszültség egyetlen megoldása a területcsere lehet. A lap azt írta, Vucic és Edi Rama albán miniszterelnök ősszel magasszintű megbeszéléseket kezdeményeztek a kérdésben. Sokáig egyébként Szerbiában is tabutémának számított a területcsere kérdése, a csendet először 2017 júliusában Ivica Dacic volt külügyminiszter törte meg. A szerb diplomácia akkori vezetője írásában azt fejtegette, hogy a szerb-koszovói konfliktus a két etnikum elkülönítésével oldható meg. Szintén még 2017-ben a Nedeljnik című belgrádi magazin az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi balkáni szakértőjével, Steven Meyerrel közölt interjút, aki szerint a koszovói kérdést a területcsere oldaná meg. Sali Berisha egykori nacionalista albán miniszterelnök pedig a tiranai parlamentben nyíltan követelte Koszovó és Albánia egyesítését.
2018 nyarán Vucic, illetve Hashim Thaci akkori koszovói elnök hivatalosan szót is ejtettek a határok esetleges „korrekciójáról”. Vucic kifejtette, meg kell oldani a „befagyott konfliktust”, mert valamikor „újra előkerülhet”, s akkor „elkerülhetetlenné válik a háború”. Hasonlóképpen nyilatkozott Hashim Thaci koszovói elnök is, aki reálisnak nevezte, hogy egy jogi szempontból kötelező érvényű megállapodást kössön egymással a két ország. S ha ez a „békés egyezmény” területcserét is magában foglal, akkor ezt „a nemzetközi közösségnek is el kell fogadnia”. Felvetésüket az amerikai adminisztráció is támogatta, különösen John Bolton akkori nemzetbiztonsági tanácsadó, aki a későbbiekben szembekerült Trumppal. Bolton már korábban is az ötlet nagy támogatója volt, sőt eleinte Federica Mogherini, az EU előző külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sem ellenezte ezt a lépést, de később civil szervezetekkel aláírt levelében figyelmeztetett ennek a veszélyeire. Miközben azonban Szerbia és Koszovó esetében nem lenne megvalósíthatatlan egy ilyen döntés, Bosznia már sokkal problematikusabb. Felháborodást kelt Szarajevóban és Brüsszelben Milorad Dodik boszniai szerb elnök a boszniai kormányt folyamatosan az elszakadással fenyegeti. Bár a boszniai horvátok közelebb érzik magukat Zágrábhoz, a nemzetközi közösség számára elfogadhatatlan lenne az 1995-ös daytoni egyezmény felmondása, a boszniai multietnikus társadalom létrehozására való törekvés feladása. A téma 2019 májusában került le a napirendről. Akkor ugyanis hat délkelet-európai ország állam- és kormányfője járt Berlinben. Angela Merkel és Emmanuel Macron francia elnök fogadták őket. A német kancellár már a tanácskozás kezdetén leszögezte: területcseréről szó sem lehet. Olyan lépéseket nem szabad tenni, amelyek negatív következményeit „mindenki” érzékeli. Végképp befagytak a tervek, miután a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróság vádat emelt a Trump által pártfogolt Hashim Thaci ellen, aki lemondott az elnökségről. Felmerülhet a kérdés, hogy Angela Merkel távozásával várható-e Berlin ezzel kapcsolatos véleményének változása, erre azonban minimális az esély. Ez még abban az esetben is kizárható lenne, ha az Orbán Viktorral jó kapcsolatban lévő Armin Laschet lenne a következő kancellár. Egy ilyen horderejű kérdést aligha a magyar miniszterelnökkel beszélne meg. Az is teljesen kizárható, hogy a balkáni kérdést pragmatikusan kezelő Joe Biden-féle adminisztráció támogatná a határok megváltoztatását. Trump bukásával együtt ez a terv is megbukott. Bár Horvátország is nyerne területeket a javaslattal, a zágrábi adminisztráció közismerten nagyon unióbarát politikát folytat, Andrej Plenkovic miniszterelnök aligha támogatna egy olyan felvetést, amelyet Berlin ellenez. A szókimondásáról ismert horvát elnök, Zoran Milanovic pedig éles szavakkal ítélte el a terveket.

Az Egyesült Államok diplomatáit is kivonja Afganisztánból

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.27. 22:14

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A csapatkivonás megkezdésével szinte egy időben bejelentett lépés indoka: a romló biztonsági helyzet.
Az amerikai külügyminisztérium kedden elrendelte diplomatái kivonását az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről az egyre romló biztonsági helyzetre hivatkozva. Az utasítás minden olyan nagykövetségi alkalmazottra vonatkozik, akik „képesek más helyről is ellátni feladataikat”. A külügyminisztérium egyelőre nem adott pontos információkat arról, hogy mennyi diplomata távozik, illetve hányan maradnak az afgán fővárosban. A nemzetközi csapatok hivatalosan május 1-jén kezdik meg a kivonulást Afganisztánból. Joe Biden amerikai elnök a hónap közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig elhagyják az országot. (Képünk 2021. április 21-én Kabulban készült, egy benzinkút közelében történt bombatámadás után)

Szlovákiában is megkaphatják a 16. életévüket betöltöttek az oltást

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.27. 19:29
Illusztráció
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Északi szomszédunknál június végéig „minden érdeklődőt” beoltanának.
Szlovákiában csütörtöktől már a 16. életévüket betöltöttek is megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást – jelentette be kedden Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter a Markíza kereskedelmi televízióban. A TASR közszolgálati hírügynökség jelentése szerint Lengvarsky arról is beszélt, hogy május végéig közel egymillió adag újabb Pfizer/Biontech oltóanyag érkezésére számítanak, és június végéig minden, az oltás iránt érdeklődőt beoltanának. Orbán Viktor múlt pénteki szokásos interjújában jelentette be: már a 16-18 éves korosztály is beoltható Magyarországon a Pfizer vakcinával, így el is különítenek számukra annyit, amennyi lehetséges a mostani körülmények között.  A csaknem öt és fél millió lakosú Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint keddig a vakcina legalább első dózisával beoltottak száma 1 millió 35 ezer volt, közülük közel 436 ezren már a második adagot is megkapták. Több mint egy hónapja lassan, de folyamatosan javulnak a járványügyi adatok, csökken az újonnan kimutatott koronavírus-fertőzések száma, és hasonló trend figyelhető meg a kór miatt kórházban ápoltak, illetve a kórnak tulajdonított új halálesetek tekintetében is.  Többhavi folyamatos szigorítás után a múlt héten kezdtek enyhíteni a járványügyi korlátozásokon. Először - a látogatók létszámára vonatkozó feltételek mellett - az üzletek és a szállodák nyithattak meg, majd ezen a héten az éttermek teraszai, illetve egyes régiókban az iskolákban is részben újraindulhatott a tantermi oktatás. A járványügyi adatok javulása ellenére a pozsonyi kormány hétfői, éjszakába nyúló ülése során ismét meghosszabbította a tavaly október elsején bevezetett vészhelyzet érvényességét. A csütörtöki hatállyal érvénybe lépő intézkedéssel immár ötödik alkalommal hosszabbították meg a vészhelyzetet Szlovákiában, igaz az eddigi 40 napos hosszabbítások után ezúttal csak 30 nappal.