Közzétették a fővárosi önkormányzat oltáshatékonysági vizsgálatának eredményét. Az ellenzéki városvezetés a legveszélyeztetettebb fővárosi intézmények lakóit és dolgozóit vizsgáltatta meg arra a kérdésre keresve választ, hogy van-e és ha igen, milyen mértékű a védettségük két oltás után. Félrevezető táblázatok gyártása helyett inkább ezzel kellene foglalkoznia a kormánynak is. Nem a vakcina típusa a fontos, hanem az, hogy megfelelő védelmet nyújt-e a megbetegedéssel szemben – írja Karácsony Gergely főpolgármester mai Facebook-posztjában
A fővárosi fenntartású idősotthonokban 2877 ellátott és 1588 munkatárs, míg a hajléktalanellátásban 1172 ellátott és 427 dolgozó kapta meg az oltást. Közülük véletlenszerűen választották ki azt a 992 főt, aki már mindkét oltását megkapta.
A főpolgármester által megosztott grafikon az ő vizsgálatuk eredményét mutatja. Karácsony Gergely az adatok közül kiemeli, hogy összesen 1 százalék, vagyis 11 esetben nem volt kimutatható antitest (az immunválasz jele), majd hozzáteszi „a tudomány jelenlegi álláspontja szerint nem jelenti, hogy ne lennének védettek, csak az antitest a vérükben nem haladta meg a határértéket, az 50 U/mL-t”. A grafikonról ezenfelül leolvasható a mért antitestszint százalék. Az eredmény különösen azért érdekes, mivel az idősotthonokban élők és a hajléktalanellátásban megfordulók különösen veszélyeztetettnek számítanak, ráadásul a védőoltások bizonyos életkor után kevésbé lehetnek hatásosak.
A vizsgálat célja egyébként az volt, hogy megnézzék, kialakult-e a nyájimmunitás azokban az intézményekben, amelyek fokozottan ki vannak téve a járványnak. A nem védett személyekre továbbra is figyelnek kell, azonban ők annyira kevesen vannak, hogy már nem alakulhat ki járványgóc, így a főpolgármester szerint a bentlakók és a dolgozók is biztonságban vannak.
Kiss Ambrus általános főpolgármester korábbi tájékoztatása szerint a főváros a vizsgálatot egyfajta referenciapont meghatározásnak is tekinti. Az antitest-mérést később ismételve időben felmérhetik, hogy az idősotthonokban élők és dolgozók továbbra is megfelelő védettséggel rendelkeznek-e.
Karácsony még hozzáteszi: a főváros számára továbbra is „az a legfontosabb, hogy megvédjük az embereket. Ehhez pedig vizsgálatok kellenek, nem légből kapott táblázatok, légből kapott adatokkal”.
A főpolgármester ezzel a kormány által közzétett különféle vakcinák hatékonyságát a magyarországi oltások utáni fertőzési és halálozási adatok alapján összehasonlító táblázatra utal, amelynek félrevezető jellegére, tudománytalanságára több kutató is felhívta a figyelmet, köztük a Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó Karikó Katalin.
Szerinte a táblázatból fontos adatok hiányoznak, így az egymás mellé rakott számok ebben a formában összehasonlíthatatlanok. A kutató szerint azt kellett volna feltüntetni, hogy Magyarországon 4 hónap alatt 100 000 idős, krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában, illetve krónikus betegséggel nem rendelkező 100 000 emberből hányan halnak meg 4 hónap alatt.
