Választás halálos fenyegetésekkel

Nincs felelőse a madridi választás jelöltjeit célzó halálos fenyegetéseknek. A szélsőjobb hazugságról, a baloldal a demokrácia fenyegetéséről beszél.

A koronavírus járvány kérdésköre helyett a spanyol demokrácia fenyegetettsége került a madridi tartományi választások kampányának középpontjába. Szerdán Isabel Diaz Ayuso, a madridi tartomány elnökének címzett, két puskagolyóval kísért halálos fenyegetést tartalmazó levelet szűrt ki a spanyol posta biztonsági szolgálata. Ugyanekkor egy, a Civil Gárda központjának címzett levélben négy puskagolyót találtak. Ayuso a május 4-én sorra kerülő madridi regionális választás biztos győztesének számít, a jobbközép Néppárt (PP) jelöltjeként.

Több mint egy hete kezdődött a halálos fenyegetések hulláma a madridi választás véghajrájában, ám mindeddig csak a radikális baloldali Podemos politikusai kaptak golyókkal, illetve véres késsel nyomatékosított, postán kézbesített halálos fenyegető leveleket.

Múlt héten Pablo Iglesias, a Podemos elnöke, egyben a baloldali koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese, Fernando Grande-Marlaska úgyszintén a Podemos színeiben politizáló belügyminiszter valamint María Gámez, a spanyol csendőrség igazgatója, a civil Gárda első női vezetője kaptak halálos fenyegetést. Az Iglesias által nyilvánosságra hozott levél nemcsak őt, hanem párttárs feleségét, gyerekeiket, szüleiket is halállal fenyegette. A miniszterelnök-helyettes rendőrségi feljelentést tett Madridban, de továbbra sem tudni ki vagy kik állnak a történtek mögött. Hétfőn Reyes Maroto idegenforgalmi miniszter, a nagyobbik kormánypárt, a szocialista PSOE politikusának címzett halálos fenyegető levelet már egy véres késsel nyomatékosított az ismeretlen feladó.

A parlamenti pártok többsége elítélte a történteket, a szélsőjobboldali Vox azonban nem, sőt a madridi tartományi választáson induló jelöltje, Rocío Monasterio egyenesen hazugságról beszélt és megkérdőjelezte a fenyegetések valódiságát egy, a tartományi elnökjelöltek közötti rádiós vitaműsorban. Ezt követően az elnökjelöltek tervezett vitáit felfüggesztették. Elsőként a Podemos tagadta meg a közös fellépést a Vox jelöltjével, majd a történtek elleni tiltakozásként hasonló döntést hoztak a Pedro Sanchez miniszterelnök vezette szocialisták és a Több Madrid (Más Madrid) regionális párt is.

Sanchez miniszterelnök a spanyol demokráciát ért fenyegetésnek nevezte és határozottan elítélte a történteket. Az igazság és a spanyol demokrácia le fogják győzni a halálos fenyegetéseket és a gyűlöletet, fogalmazott Sanchez.

A baloldali pártok egyértelműen a szélsőjobbnak tulajdonítják a fenyegetéseket és ezzel próbálják mozgósítani választóikat, ugyanakkor a korábban kormányzó Néppártot (PP) bírálják, amiért nem hajlandó elhatárolódni a Voxtól. Az előrejelzések szerint a május 4-i választáson semmi jóra nem számíthat sem Sanchez, sem Iglesias pártja. A tartomány jelenlegi vezetője, Isabel Diaz Ayusot minden felmérés biztos győztesnek ígéri, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a Néppárt a szélsőjobb nélkül nem tud kormányozni. A PP nem először támaszkodna a szélsőjobbra. A Vox 2018 decemberében, az andalúziai választásokon robbant be a spanyol politikába, majd 2019-ben az országos választásokon megszerezte a szélsőjobb első parlamenti mandátumait, ami precedens nélküli volt a spanyol demokrácia történetében.

A Vox megjelenése átírta nemcsak a spanyol politikai erőviszonyokat, hanem a közgondolkodást is. Miközben szerdán a szocialisták arra tettek kísérletet, hogy a parlament közös nyilatkozatban ítélje el a szélsőséget, amit nézőpontjuk szerint a Vox jelenít meg, addig a madridi tartomány korábban jobbközép választóinak egyre nagyobb része – immár 35 százaléka – támogatná azt, hogy a Néppárt a szélsőjobb segítségével kormányozzon. A PP nem támogatta a szocialisták elhatárolódási kezdeményezését a Voxtól