Muzsika penésztelepre és ereszcsatornára

A Bartók Béla Emlékházból a zeneszerző jogörököse, Vásárhelyi Gábor ideiglenesen biztonságba helyezte a kiállítás anyagát, Bartók letétbe adott személyes tárgyait. A Néprajzi Múzeum hasonlóképpen járt el az Emlékháznak kölcsönzött tárgyaival.

Mi történik valójában a Bartók Emlékházban? címmel kedden publikálta a Papageno komolyzenei portál Bartók Béla jogörököse, Vásárhelyi Gábor – eredetileg a Facebookon közzétett – levelét, amelyben Vásárhelyi bejelentette: Bartók Béla születése 140. évfordulója, március 25-e után néhány nappal kénytelen volt úgy dönteni, hogy Bartók Béla hagyatékának, bútorainak és személyes tárgyainak védelme érdekében azokat a visszaveszi a letétből, az Emlékházból elszállíttatja és egy megfelelő raktárban helyezi el. Az ok: a falak nedvessége és penész. Vásárhelyi Gábor a levelében arról számol be, 2016 tavaszán – amikor még Király Csaba zongoraművész volt az Emlékház igazgatója – ő fedezte fel, hogy az „ereszcsatornák, melyeket az eltelt 10 év alatt egyszer sem takarítottak, olyan mértékben elkoszolódtak, hogy egy-egy eső alkalmával, a csatornán átbukó víz, áztatta a falakat. A feltáskásodott vakolat a mai napig úgy van.”

Mint Vásárhelyi írja: „Az elmúlt egy évben nekem kellett felfedeznem, hogy a bútorok feletti födémet a padlástéri radiátor csövekből kifolyó víz áztatja. Az állítólagos javítás után ismét nekem kellett felfedeznem, hogy a radiátorcsőből a kifolyó víz még mindig áztatja a födémet. Szintén nekem kellett felfedeznem, hogy a megfelelő értékre szabályozott páratartalmat biztosító párologtatókban lepedékes, mocskos víz van, majd azt is nekem kellett felfedeznem, hogy a kiállítótérben a falakon, a bútorok és szőttesek mellett, több helyen penész jelent meg, és a párologtatók fedele is penészes volt. Végül nekem kellett bemérnem a falak nedvességtartalmát (néhol 90 százalék felett), csináltatnom mikológiai vizsgálatot a penészről, mi jártunk utána a speciális festéknek, a festőnek és a penész elleni speciális szereknek.”

Az Emlékház igazgatója, Farkas Zoltán zenetörténész levelében úgy nyilatkozott a Papagenónak: „2021 januárjában valóban apró penészfoltok jelentek meg a Bartók Emlékház 2. emeleti emlékszobáiban, Bartók dolgozószobájának sarkában, a másik helyiség fűtőtestjeink fülkéiben és egy falvédő mögött. A bútorok és textíliák eltávolítása a jogörökös jóvoltából azonnal megtörtént. A penésztelenítést és a kifestést a jogörökös bizalmát élvező festő végezte el, természetesen az intézmény költségén. Az okok feltárására Vásárhelyi úr saját szakértőket kért fel, illetve maga is méréseket végzett. Az Emlékház ugyancsak szakértőket hívott. A Budapesti Műszaki Egyetem épületszerkezettel és szigeteléssel foglalkozó szakmérnökének véleménye szerint a penészesedéshez hozzájárult a múzeum pandémia alatti kötelező zárva tartása, a szellőztetés teljes tilalma és a páratartalom magasan tartása, amely a jogörökös kifejezett követelésére történt. A penészesedés okainak hosszú távú megszüntetését, az ereszcsatorna javítását, (amelynek tisztítása egyébként legutóbb 2020 őszén megtörtént), a fenntartó az intézmény 2021-es felújítási tervében jóváhagyta.” Vásárhelyi Gábor lapunknak erről úgy nyilatkozott: csak miután januárban felfedezték a penészesedést, javasolták, hogy két fokkal, 19-ről 21 Celsius fokra emeljék meg a fűtés értékét – ez a relatív páratartalom megemelkedésével jár.

A Népszava birtokába került a Néprajzi Múzeum restaurátora, Tumpek Etelka januárban keltezett feljegyzése, amiből az olvasható ki, a penészfoltok nem lehettek annyira „aprók”: az Emlékházban ugyanis partvissal „pókhálótlanítás” történt, ami során a penésztelepek bolygatásra kerültek, illetve a szennyezett takarító eszközön a spórák addig nem érintett területekre is átkerültek. Az Emlékház 2. emeleti szobáinak belső falain megjelent penésztelepek a Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött tárgyak ellenőrzését is indokolttá tette. „Az ellenőrzés során a belső szoba ablak melletti sarkaiban végig penészfoltok voltak megfigyelhetők, ezért a csak néhány centiméterre függő textil ablakszárnyak azonnali levétele és múzeumba szállítása volt szükséges. A penészesedés jelentkezése az érintett emelet másik szobájában is megfigyelhető volt, egy a falon lévő kárpit felhajtásával láthatóvá váltak a textília alatti apró penésztelepek” – áll a feljegyzésben. A Néprajzi Múzeum restaurátorai szerint a múzeum tárgyai – a textíliák spóramentesítését és tisztítását követően – több feltétel teljesülése mellett akkor helyezhetők vissza, ha a kölcsönzés helyszínén felkutatják a penészedés kiváltó okait, megtörténik a tető, az eresz, a falak vizsgálata. A Nemzeti Népegészségügyi Központ februári vizsgálati eredménye mindenesetre megállapítja: a falak nedvessége miatt a penészesedés újra és újra fennállhat. (Ebben előzményként olvasható: 2018 nyarától a páratartalom (50 százalék) és a hőmérséklet (19-22 Celsius fok) folyamatosan szabályozott és ellenőrizhető, 2020 májusáig sem a falakon, sem a tárgyakon nem volt penészesedés.)

Február elején Farkas Zoltán és Vásárhelyi Gábor, valamint Varga Csaba Ybl-díjas építész helyszíni bejárást tartott az épületben, amelynek alapvető célja az volt, hogy az épület vizesedéseinek okait megtalálják. (A Csalán úti villát, amelyet egykor Batók Béla bérelt, 2005–2006-ban újították fel eredet közeli állapotban Varga Csaba tervei alapján, a beruházás 120 millió forintos költségét Vásárhelyi Gábor állta.) Varga Csaba február 8-án keltezett, a bejárásról Farkas Zoltánnak írt emlékeztetőjében olvasható: „A ház délnyugati sarka erősen vizesedik, mind a földszinten, mind a második emeleten. A fal kézzel érezhetően is, de műszerrel mérve igazoltan is, erősen átázottak nedvesek. A második emeleti, azaz eresz alatti belső részen penészedés is megjelent. A vizesedés oka a csüngőeresz sarki átfordulásánál az esővíz kicsapódása. Ez egyrészt átáztatja az eresz alatti faltestet, másrészt lecsapódik a bejárati szint kiskockakő burkolatára.”

Az ereszcsatornába 2016-ban egy lyuggatott védőlemezt építettek be, hogy a behulló levelek azt ne tömítsék el. Néhány illesztésnél és sarokátfordulásnál ezek a lemezek elmozdultak, ahol a levelek bejuthatnak.

„Ugyanakkor e lemez tömör/lyuk aránya kb. 60/40 százalék (vagy még ennél is rosszabb), ami azt jelenti, hogy jelentősebb esőzésnél nem bír megfelelően gyorsan a csatornába jutni a víz, ezért részben átcsapódik rajta, részben pedig folyik a felületén” – olvasható az építész emlékeztetőjében. Varga Csaba szerint szerencsés lenne egy nagyobb lyuk arányú lemez vagy merev acélháló beépítése a mostani helyett, de elsősorban a lyuggatott lemez eltávolítását kellene megfontolni. „A rács megléte sem váltja ki a csatorna-tisztítás rendszeres időszakonkénti szükségességét. A már felhelyezett védőrács esetén is évente legalább kétszer ellenőrizni és tisztítani kell a csatornát. Ez nem hogy évente kétszer, de 2016 szeptembere óta egyszer sem történt meg!” – írta az Emlékház igazgatójának az építész.