Előfizetés

Paks2: már Moszkva sem hiszi

H.M.
Publikálás dátuma
2021.04.28. 20:00
A beruházás makettje
Fotó: PAKS 2
2026 helyett 2031-ben kell megkezdeni a Paks2 finanszírozására szolgáló, az egykori IMF-hitellel megegyező nagyságrendű, de annál jóval drágább orosz óriáshitel törlesztését, a futamidő viszont ugyanennyivel (5 évvel) rövidül – derül ki a RIA Novosztyi orosz hírügynökség budapesti keltezésű, ám az MTI illetve a magyar kormány által eddig nem közölt híréből.
A hitelszerződés módosítása arra utal, hogy már az oroszok sem bíznak az új atomerőmű belátható időn belüli felépülésében; a hitelt ugyanis az erőműben termelt áram eladásából kellene visszafizetni. Mint emlékezetes, a kormány nevében Varga Mihály gazdasági miniszter írta alá 2014 májusában a paksi bővítés pénzügyi alapját adó szerződést.

Az eredeti kontraktus szerint az első reaktorblokk termelésének megkezdésekor kellett volna megkezdeni a törlesztést (ezt akkor az Orbán-kormány 2025-re tette), de legkésőbb 2026 márciusában - az a határidő csúszik most 2031 márciusára. A visszafizetésre viszont 21 helyett csak 16 év marad, és a jelenlegi pénzpiaci kamatszint többszörösére rúgó kamatok is változatlanok (évi 3,95-4,95 százalék), amit az orosz hír orosz sikerként említ. Az euróhitelt tovább drágítja, hogy 2014 óta több mint 15 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest (vagyis ennyit drágult a beruházás, mielőtt egyáltalán elkezdődött volna). Ahogyan arról annak idején beszámoltunk, a kormány 2019-ben az építkezés csúszását látva Moszkvába küldte tárgyalni Vargát, hogy érje el a kamatok csökkentését és a törlesztés későbbre tolását, lehetőleg változatlan futamidő mellett. A tárgyalás után még az országgyűlési képviselőknek sem árulták el, mire jutott a miniszter. Mint most a RIA Novoszty híre megmutatta, nem sokra: a beruházás csúszását ugyan realizálja a szerződés, de sem a kirívóan magas kamatokon, sem a törlesztés befejező időpontján nem sikerült változtatni. Ráadásul az sem igaz, amire az Orbán-kabinet mindeddig hivatkozott, hogy a felvett hitelt olcsóbb piaci kölcsönből mindig előtörlesztik: a magyar tartozás jelenleg 72,7 millió euró (26,2 milliárd forint), amit április 30-ig vissza kell fizetni.

Kitiltanák a Roszatomot Európából

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.28. 18:41

Fotó: JOHANNA GERON / AFP
Az Európai Uniónak csökkentenie kell a függőségét az orosz energiaforrásoktól.
Ennek keretében abba kell hagyni az Északi Áramlat 2 gázvezeték, és a Roszatom által épített, vitatott atomerőművek létesítését - ezt tartalmazza többek között az Oroszországról szóló európai parlamenti állásfoglalás, amelyről csütörtökön szavaznak a képviselők. Az Ukrajna elleni orosz agresszióról, Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista helyzetéről és a Csehországban végrehajtott orosz robbantásos támadásról készült határozat-tervezet elítéli a Kreml által irányított hibrid háborúkat, és követeli Navalnij, valamint a többi politikai fogoly  azonnali szabadon bocsátását. A képviselők felkérik az európai intézményeket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a Kreml felforgató, a demokratikus folyamatokat aláásó, a korrupciót terjesztő politikájával szemben. Leszögezik, hogy a tagállamok nem maradhatnak homályos hátterű orosz vagyonok és beruházások befogadó állomásai. Ha Oroszország a jövőben megtámadná Ukrajnát, az Európai Uniónak határozott intézkedésekkel kell válaszolnia: azonnal fel kell függesztenie az orosz földgáz- és olajszállítmányokat, kizárnia Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből és befagyasztania az orosz hatóságokhoz közelálló oligarchák és családjuk vagyonát. Az állásfoglalásról rendezett szerda délutáni plenáris vitában a hozzászólók túlnyomó többsége uniós egységet sürgetett Oroszországgal szemben. További szankciókat szorgalmaztak, és hangsúlyozták, hogy meg kell szabadulni az EU területén működő orosz kémektől. Josep Borrell, az unió külügyi főképviselője beszédében azt mondta, hogy az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai a mélyponton vannak. Szerinte további politikai konfrontációra kell számítani a nagy keleti szomszéddal, aminek fő oka Putyin és a hatalmon lévők legitimációjának erősítése. "Csak akkor tudunk szembeszállni Moszkvával, ha a tagállamok egységes, határozott álláspontot képviselünk” - húzta alá.

Megszorítás jöhet a választások után? - itt figyelmeztetés

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.28. 15:06

Fotó: Shutterstock
A kormány 2022-es költségvetési költekezése túlfűtheti a magyar gazdaságot – olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében. Az erőltetett növekedés ára a választások utáni kiigazítás lehet, ám lehet, hogy ezzel már egy másik kormánynak kell bajlódnia.
A Költségvetési Tanács (KT) már a 2021-es büdzsé módosításának minőségével sem volt elégedett, a kormány 2022-es költségvetési terveit helyenként kifejezetten veszélyesnek látja – derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéről készített hivatalos véleményből. A 2022-es büdzsét a kormány a jövő héten terjeszti a parlament elé, ez megelőzően véleményezi a tanács (Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György MNB-elnök és Domokos László ÁSZ-elnök) a kormány terveit. A kabinet jelentős, 5,2 százalékos gazdasági növekedést tervez 2022-re, ami a KT megítélése szerint megvalósulhat, ha a járvány lecseng és a világgazdaságban nem lépnek fel újabb gondok. A gazdaság bővülését segíti a háztartások fogyasztásának 4,8 százalékos, valamint a beruházások 7,2 százalékos emelkedése. A nettó és bruttó átlagbér egyaránt 7,7 százalékkal nőhet, három százalék körüli infláció mellett. A kormány még mindig viszonylag magas hiánnyal tervez 2022-re, a választási évre: az idei 7,5 százalék után jövőre a GDP 5,9 százalékára rúghat (2500-3000 milliárd forintos) a deficit. A KT elégedetlen a hiánycsökkenés ütemével, ennél lényegesebb alacsonyabb a GDP három százalékát elérő (mintegy 1500 milliárdos) hiányt tartanak szükségesnek. Praktikusan fogalmazva a KT nem ért azzal egyet, hogy a kormány a választási évben is elengedje a hiányt, miután ezt teszi 2021-ben is. A KT szerint a bevételi oldallal nincsenek problémák, s elfogadja azt is, hogy a kiadási oldal fő üzenete a gazdaság újraindítása. A beruházások támogatásával nem is vitatkozik a testület, de a háztartásoknak adott támogatások (családvédelem, otthonteremtés, nyugdíjemelés) túlfűthetik a növekedést, amelynek következménye a romló külső egyensúly a magas államháztartás hiány mellett. (Az anyag nem tér ki rá, de ha elfogadjuk a KT véleményét, és a túlköltekezés túlfűtheti a gazdaságot, akkor a 2022-es kormánynak költségvetési folyamatok kiigazításával kell kezdenie). A KT szerint ha amúgy is beindul a növekedés, akkor a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani, és azt a hiány valamint az államadósság csökkentésre kellene fordítania. A KT azt is kockázatosnak tartja, hogy a kormány nem képez elégséges tartalékokat egy lassabb növekedés esetére. Az államadósság mértéke a kormány tervei szerint a GDP 79,9 százalékáról 79,3 százalékra csökkenne, ám a KT szerint ez a 0,6 százalékpontos csökkenés messze nem elégséges 5 százalék feletti növekedés esetén, ezért is szorgalmaznak kisebb hiány és gyorsabb államadósság-csökkentést.