Előfizetés

Kitiltanák a Roszatomot Európából

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.28. 18:41

Fotó: JOHANNA GERON / AFP
Az Európai Uniónak csökkentenie kell a függőségét az orosz energiaforrásoktól.
Ennek keretében abba kell hagyni az Északi Áramlat 2 gázvezeték, és a Roszatom által épített, vitatott atomerőművek létesítését - ezt tartalmazza többek között az Oroszországról szóló európai parlamenti állásfoglalás, amelyről csütörtökön szavaznak a képviselők. Az Ukrajna elleni orosz agresszióról, Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista helyzetéről és a Csehországban végrehajtott orosz robbantásos támadásról készült határozat-tervezet elítéli a Kreml által irányított hibrid háborúkat, és követeli Navalnij, valamint a többi politikai fogoly  azonnali szabadon bocsátását. A képviselők felkérik az európai intézményeket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a Kreml felforgató, a demokratikus folyamatokat aláásó, a korrupciót terjesztő politikájával szemben. Leszögezik, hogy a tagállamok nem maradhatnak homályos hátterű orosz vagyonok és beruházások befogadó állomásai. Ha Oroszország a jövőben megtámadná Ukrajnát, az Európai Uniónak határozott intézkedésekkel kell válaszolnia: azonnal fel kell függesztenie az orosz földgáz- és olajszállítmányokat, kizárnia Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből és befagyasztania az orosz hatóságokhoz közelálló oligarchák és családjuk vagyonát. Az állásfoglalásról rendezett szerda délutáni plenáris vitában a hozzászólók túlnyomó többsége uniós egységet sürgetett Oroszországgal szemben. További szankciókat szorgalmaztak, és hangsúlyozták, hogy meg kell szabadulni az EU területén működő orosz kémektől. Josep Borrell, az unió külügyi főképviselője beszédében azt mondta, hogy az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai a mélyponton vannak. Szerinte további politikai konfrontációra kell számítani a nagy keleti szomszéddal, aminek fő oka Putyin és a hatalmon lévők legitimációjának erősítése. "Csak akkor tudunk szembeszállni Moszkvával, ha a tagállamok egységes, határozott álláspontot képviselünk” - húzta alá.

Lemond Észak-Írország miniszterelnöke

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.28. 17:36

Fotó: PAUL FAITH / AFP
Kedd este a belfasti és a londoni parlamentben működő DUP-frakciók tagságának hozzávetőleg 80 százaléka levélben kezdeményezett bizalmatlansági eljárást ellene.
Bejelentette szerdán lemondási szándékát Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, miután pártja előző este - több okból is régóta érlelődő elégedetlensége kifejezéseként - bizalmatlansági kezdeményezést indított ellene. Foster május 28-án távozik a belfasti koalíciós kormány nagyobbik pártja, a koronahű protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetői tisztségéből, június végén pedig az Ír-sziget egyesítéséért és a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb britellenes katolikus mozgalommal, a Sinn Féinnel alakított észak-írországi egységkormány éléről is. Arlene Fostert 2015 decemberében választották a DUP vezetőjévé, és 2016 januárjában - a belfasti törvényhozás legnagyobb pártjának vezetőjeként - az észak-írországi egységkormány miniszterelnöke lett. Mindkét tisztségében ő volt az első női vezető Észak-Írország történetében. Szerdán bejelentett lemondási szándékának előzményeként, kedd este a belfasti és a londoni parlamentben működő DUP-frakciók tagságának hozzávetőleg 80 százaléka levélben kezdeményezett bizalmatlansági eljárást ellene. 

Didier Reynders: Közös digitális oltási igazolásra van szükség

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.28. 16:08

Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Az uniós biztos indoklása szerint az okmánnyal megkülönböztetés nélkül lehetne utazni az unió területén még a járvány vége előtt.
A nyári utazásokhoz és ahhoz, hogy az élet visszatérhessen a megszokott keretei közé, a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó biztonsági intézkedések meghozatala mellett megbízható, minden európai uniós tagállam által elfogadott közös uniós, digitális oltási igazolványra van szükség – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szerdán. A beoltottságot igazoló uniós tanúsítványról folytatott EP-vitán a belga biztos hangsúlyozta: az igazolvány lehetővé teszi majd, hogy mindenki biztonságban és megkülönböztetés nélkül utazhasson az unió egész területén akkor is, amikor még nem ért véget a koronavírus-járvány.
– A bizottság azt szeretné, ha az ingyenesen hozzáférhető, digitális zöld igazolványnak nevezett dokumentum már a nyár elején elérhetővé válna

– tette hozzá.

Hangsúlyozta: az oltási könyv szerepét betöltő igazolvány minden beoltott uniós állampolgár rendelkezésére áll majd, függetlenül attól, hogy hol oltották be.
– Igazolványt azok is kaphatnak, akik jogszerűen tartózkodnak az unió területén

– tette hozzá.

Az uniós bizottság biztosítani kívánja a megfelelést a nemzetközi szabványokkal, a diszkrimináció minden formáját kizárja, hangsúlyt helyez az adatvédelemre, és el kívánja kerülni, hogy egymással összeegyeztethetetlen nemzeti megoldások szülessenek. 
– El kell kerülni, hogy többfajta, ellenőrizhetetlen dokumentum jöjjön létre az egyes tagállamokban. Ez növelné a hamisított iratok elterjedésének kockázatát, ami a vírus további terjedésének és a bizalmatlanságnak a fokozódásával járna

– fogalmazott.

A brüsszeli bizottság véleménye szerint még nincs itt az ideje annak a vitának, hogy milyen előnyökkel járhat az igazolvány birtoklása, vagy milyen korlátozások legyenek érvényben a nem beoltottak esetében.
– Azt javasolja azonban, hogy a tagállamok saját hatáskörben dönthessenek az igazolvány felhasználhatóságáról egyéb területeken

– tette hozzá Reynders.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a vakcinának nincs világnézete, csak hatásfoka.  – A beoltottság tekintetében Magyarország kimagaslik az uniós átlagból, a teljes lakosság közel 40 százaléka átoltott. Ennek oka, hogy a magyar kormány nyugati és keleti forrásból egyaránt szerez be oltóanyagot – közölte. Arra figyelmeztetett, hogy a beoltottság szintjének uniós elmaradásával az Európai Unióba vetett állampolgári bizalom rendül meg. – Európában tehát mindenekelőtt védettségre van szükség, amihez nem igazolvány, hanem oltás kell – húzta alá.  – Európa nincs abban a helyzetben, hogy válogasson az oltások között. Nem zárkózhat el a világ többi részétől. Egyedül az számít, hogy egy oltóanyag védi-e az embereket a fertőzéstől. Ennek megfelelően kell az igazolásról is dönteni – tette hozzá. Hidvéghi Balázs magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: minden párpolitikai megfontolást, geopolitikai és ideológiai vitát félre kell tenni. Európának minden vakcinát, amely véd a koronavírus ellen, el kell fogadnia és használnia kell. – Az Európai Uniónak arra kellene törekednie, hogy minden uniós állampolgár mihamarabb megkaphassa a vírussal szemben egyedül védelmet jelentő védőoltást. Ez szakmai kérdés, nem lehet politikai csatározások tárgya – tette hozzá a képviselő. Deli Andor fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott, a témához kapcsolódó közleményében azt hangsúlyozta: kizárólag a védőoltás, a magas szintű átoltottság mentheti meg az idei turisztikai szezont.  – Brüsszel jelenleg a digitális zöld igazolással próbálja elterelni a figyelmet az elrontott vakcinabeszerzésről. Ha meg akarjuk menteni a nyári idegenforgalmi szezont, fel kell gyorsítani az oltakozást – fogalmazott. – Kizárólag a védőoltás nyújt hatékony és hosszú távú védelmet, így nem csak a turizmust segít újraindítani, hanem a mindennapi élet is visszakerülhet a megszokott kerékvágásba – tette hozzá a képviselő. Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság javaslata csak az unióban használatra engedélyezett oltóanyagokat vonja automatikusan a dokumentum hatálya alá, ami több mint egymillió, keleti vakcinával beoltott magyar állampolgár utazási jogosultságát leszűkítené.  – Ez elfogadhatatlan, ezt nem nevezhetjük európai megoldásnak. Nem büntethetjük az embereket kormányaik bűnei miatt – fogalmazott. Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője felszólalásában kijelentette, a járvány kezelésében és az oltások körül még mindig sok a kérdőjel, egyvalami azonban biztos: egyedül a védőoltás előzi meg biztosan a súlyos megbetegedéseket és szorítja vissza a járvány terjedését. Sem egy gyorsteszt, sem egy igazolás nem tudja kiváltani az oltások által jelentett védettséget.  – Az oltás elutasítása önző cselekedet saját családunk és a társadalom szempontjából is, hiszen minden beoltott emberrel csökken a kórházak túlterhelésének veszélye és az elhalálozások esélye – fogalmazott. – Noha a védőoltás nem lehet kötelező, ez nem vesz el semmit a megelőzés egyéni felelősségéből – tette hozzá Vincze Loránt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője április elején jelentette be, hogy a szervezet egyelőre nem támogatja az oltási útlevél megkövetelését az utazásokhoz, mert egyrészt bizonytalan, hogy az oltás véd-e a vírus terjesztése ellen, másrészt pedig méltányossági okokból. Margaret Harris kijelentette, hogy nem tekintenék az oltási útlevelet kötelezőnek egy országba való belépéshez, illetve az onnan történő kilépéshez, mert a jelenlegi szakaszban nem bizonyosak abban, hogy a vakcina megakadályozza-e vírus terjesztését.