Az Európai Bizottság egyelőre nem tudja, hogy mit fog tartalmazni az új magyar helyreállítási terv, mivel a régit Orbán Viktor múlt pénteki brüsszeli látogatását követően nagyrészt átírják. Ennek ellenére a magyar kormány igyekszik az elsők között lenni, hogy minél előbb megkezdhesse a pénz lehívását. Egyelőre csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tart igényt, a 3300 milliárdnyi hitelre nem. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz létrehozásáról szóló rendelet azonban rögzíti, hogy 2023. augusztusáig még be lehet nyújtani akár a hitelkeret teljes összegére szóló tervet. Mivel az egyes országoknak jutó támogatási összegeket még a járványt megelőző gazdasági adatok alapján határozták meg, jövőre lehetőség lesz a keretek 30 százalékának az újratervezésére, ami növelheti a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat is.
Bár a friss magyar program valószínűleg rövidebb és olcsóbb lesz, mint a korábbi, ez nem azt jelenti, hogy Brüsszel kevésbé fog odafigyelni a tartalmára, majd a végrehajtására. A kormány hiába kér kevesebb pénzt, a projektek tervezése és megvalósítása során a jogszabályban előírt szempontoknak és feltételeknek kell megfelelni. A terveket elsőként minősítő Európai Bizottság elvárja, hogy teljesüljenek a digitális és zöld átállásra meghatározott célok, és megfelelő egyensúly legyen a beruházások és a reformok között. Emellett biztosítani kell a megkülönböztetés-mentességet a támogatások végső kedvezményezettjei között, valamint robusztus ellenőrző rendszert kell működtetni a szabálytalanságok, a csalások és a korrupció megelőzésére, feltárására.
Közben érkeznek Brüsszelbe a tagállami programok, az első benyújtó Portugália volt, amit Görögország és Németország követett. A határidő április 30-ika, de már bejelentették, hogy ezt nem veszik véresen komolyan. Az Európai Bizottságnak két hónapja van értékelni a terveket, amelyeket ajánlására az uniós pénzügyminiszterek hagynak jóvá az ezt követő négy héten belül. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint akár már augusztusban megkezdődhet az első részletek folyósítása. Idén az öt évre szóló pénzkeret 13 százalékához juthatnak hozzá a tagállamok. A helyreállítási terv esetében nem lesz forrásmegvonás, az országok az előre egyeztetett célok teljesítésének ütemében kapják a pénzt Brüsszelből. Ha elmulasztják a végrehajtást, üres marad a kincstár.
Kötött táncrend
Inakat megfeszítve dolgoznak a Miniszterelnökségen a helyreállítási terv átszabásán, hiszen míg az első verzió a teljes összeg felhasználásáról szólt, most kevesebb támogatáshoz kell azt igazítani. A kormány uniós politikájára rálátó szakember szerint ez nem jelenti a most kieső projektek végleges törlését, inkább időbeli eltolásról, illetve forrás-váltásról van szó. A hitelkeret ugyanis egészen 2023 végéig lehívható, így még van idő a mostani döntés felülbírálatára. Ráadásul a helyreállítási alappal együtt fogadták el a szintén idén induló új hét éves pénzügyi ciklus pénzügyi tervét. Több fejlesztés így annak terhére is megvalósítható, mint például a 150-200 milliárdos energetikai korszerűsítési program. Nem igazán sopánkodnának a kormány uniós forrásokat felügyelő hatóságai a 2000 lakos alatti kistelepülések csatornázási programjának törlése miatt sem, mivel ennek megvalósítása irgalmatlanul nehéz lett volna a helyreállítási alap 2026-ra tervezett zárásáig. Csak az előkészítés elvisz 1,5-2 évet, így ha a normál operatív programokból mégse futna rá, akkor lehet mégis kölcsönt kérni arra.
A helyreállítási alap felhasználásának legnagyobb akadálya az idő. Hónapok telhetnek el a brüsszeli jóváhagyásig, a terveztetés, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása legkevesebb két év, ha minden elsőre klappol, ami viszont ritkán sikerül. A megvalósításra alig marad két-három év, ami több tíz vagy akár százmilliárdos projekteknél szinte lehetetlen vállalkozás. Mindezek miatt gyorsítani kell, csakhogy ez meg rettentően megdobná az árakat, hiszen már most sincs elég munkaerő és eszköz a beruházások határidős befejezéséhez, ami jól kiolvasható a csúszásokból és a megugró költségekből. Az ellenzéki vád, miszerint betonba ölnék az uniós pénzt, nagyrészt igaz, csakhogy nem igen van más lehetőség. A képzések és humán programok ugyanis képtelenek ennyi pénzt felszívni a kormányoldali szakértő szerint. Így is belerakták a listára az orvosok béremelését, ami a kormány reményei szerint a hálapénz-kivezetés köntösébe húzva átmegy majd.
A Népszava uniós ügyekre rálátó forrása korántsem tartja lehetetlennek, hogy az unió később kitolja a helyreállítási alap felhasználási idejét, vagy lehetővé teszi a hosszabbítást.
A kormány hitellemondási képletében természetesen ott vannak a szigorú uniós feltételek, amelyek betartását ráadásul a legrigorózusabbnak tartott elszámoltató hatóság, az Uniós Számvevőszék ellenőrzi majd, ami a közös kockázatviselésű operatív programoknál jóval kötöttebb táncrendet jelent. Ráadásul Magyarországra a korrupció elleni fellépés elégtelensége miatt várhatóan még nagyobb figyelem hárul majd. Ez nagy kockázat, amit a kormány csak a vissza nem térítendő részre akar bevállalni. A piaci hiteleknél nem kell számolni ezzel.
A Népszava kormányzati forrása azt is felveti, hogy az unió megtehette volna, hogy nyit egy külön alapot a városoknak, ahonnan közvetlenül kérhettek volna támogatást a projektjeikre. Volt is nagy lobbizás ezért, de végül mégsem lépte meg az unió. Talán azért, mert túlságosan macerás lett volna egyenként egyeztetni a városokkal. Egyszerűbb rábízni az országvezetőkre az elosztást, azután számonkérni az elvek teljesülését. Sz. A.
