Számmisztika

A gazdasági sajtó gyakran alkalmazza kiemelésként a hét számát, amely 2021 áprilisának utolsó napjaiban Magyarországon: 0,6. Kétszeresen is. Először úgy szerepel, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegybankárai által korántsem dicséretes makacssággal 2020 júliusa óta változatlan szinten tartott alapkamat százalékos mértéke. De beleütközünk ebbe a számba akkor is, amikor a pénzügyi államtitkár meglebegteti az időskorúak előtt, hogy a vírushelyzetre való tekintettel ugyancsak 0,6 százalékos, pótlólagos nyugdíjemelést hajt végre a kormány, feltehetően júniusban, januárig visszamenőleg.

A soron kívüli intézkedés oka pedig nem más, minthogy a 2021-re tervezett, évesített 3,0 százalékos infláció már most 0,6 százalékkal magasabb a költségvetési törvényben rögzített kormányzati várakozásnál. Attól pedig ezúttal tekintsünk is el, hogy nincs ma Magyarországon olyan épeszű, az árak alakulását akár csak felületesen szemlélő ember, aki egy esztendeje elhitte, hogy idén a pénzromlás mértéke nem haladja majd meg a 3,0 százalékot. Már csak azért sem, mert a 2020-ra számított nyugdíjas infláció mértéke is elérte a 3,8 százalékot. Ami nem csoda, hiszen a KSH hivatalos adatai szerint az elmúlt évben alig-alig akadt olyan hónap, amikor az élelmiszerárak - évesítve - ne drágultak volna legalább 7 százalékkal.

A szociális érzékéről közismert kormány pénzügyi államtitkára ezenközben azzal dicsekedett, hogy az arcpirítóan alacsony mértékű korrekció egy átlagos nyugdíjasnak akár évi (!) 10 ezer forintos többletbevételt is hozhat.

A jegybank alapkamatának mértéke - esetünkben a 0,6 százalék - és a várható infláció között normál körülmények között szoros a kapcsolat. Az MNB-nek ugyanis a legfőbb feladata, hogy Magyarország pénzügyi stabilitását megteremtse. Valóban szépen hangzik: "A jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza." Viszont éppen ez az, amivel képtelen megbirkózni, sőt az sem zárható ki, hogy nincs is szándékában. Hiszen már nem is rejtett céljuk az euró/forint árfolyamának gyengén tartása. Ezért csücsöríthettek elégedetten a jegybankárok, amikor a 2019. évi mérlegük több mint 250 milliárd forintos többletet mutatott, holott a nemzeti bank egy olyan speciális részvénytársaság, amelynek nem az a célja, hogy nyereséget termeljen.

Most is a hazánknak jutó uniós támogatások árfolyamkülönbségein nyerészkedtek. Ezúttal ugyan a nyereség csaknem egészét befizették a központi költségvetésbe, de ez sem homályosítja el azt a tényt, hogy az MNB devizaspekulánsként viselkedett. Az állam pénzével játszott. Ezt tette akkor is, amikor az MNB-Ingatlan Kft. a közbeszerzési pályázatokat mellőzve festményeket kezdett vásárolni. Tavaly augusztus óta már sikerült is 2,9 milliárd forint közpénzt elkölteniük. Keserü Ilonának öt alkotását vásárolták meg, és bár a jegybank tagadja az összefonódást, figyelemre méltó, hogy a műgyűjtemény gyarapítására javaslatot tevő háromtagú bizottság tagja a festőnő művészettörténész testvére is.