Előfizetés

Gyanús orosz szál Bulgáriában is

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.04.30. 07:30

Fotó: Sputnik / AFP
A Balkánon sem maguktól robbantak fel a lőszerraktárak, a bolgár főügyészség orosz beavatkozásra talált bizonyítékot. A moszkvai diplomácia vezetője mindent megtesz a vádak hiteltelenítésére.
Kapcsolatot talált a bolgár főügyészség négy, 2011-2020 között történt lőszerraktár robbanás, az Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő elleni mérgezéses merényletkísérlet, valamint hat orosz állampolgár ezidőben történt bulgáriai látogatása között. A négy robbantás során kizárólag olyan fegyverkészletek semmisültek meg, amelyeket Ukrajnának, illetve Grúziának szántak. A bolgár főügyészség olyan megbízható bizonyítékokkal rendelkezik, amik azt igazolják, hogy e robbantásoknak a célja e két országnak szánt fegyverexport megakadályozása volt. Arra is bizonyítékaik vannak, hogy az Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő elleni 2015-ös mérgezéses merényletkísérlet összefüggésben áll a robbantásokkal, mint ahogy a csehországi és bulgáriai robbantások között is szoros kapcsolat van, közölte szerdai sajtótájékoztatóján Szijka Mileva, a szófiai főügyészség szóvivője. 2011 és 2020 között Bulgáriában négy olyan fegyvergyárban történt robbantás, amelyekben Emilijan Gebrev készleteit raktározták. A bolgár fegyverkereskedőt, a fiát és egy alkalmazottját 2015-ben ismeretlen szerrel, feltételezések szerint rovarirtóval mérgezték meg, így próbálták megölni. 2020-ban a bolgár ügyészség három orosz állampolgárt ítélt el távollétükben – egyikük az Angliában élő orosz kettősügynök, Szergej Szkripál és lánya elleni novicsok idegméreggel végrehajtott merényletkísérletben is felbukkant. A bolgár ügyészség szerint mindhárom gyanúsított az orosz katonai hírszerzés, a GRU embere. Szófia szerint a merényletkísérlet és robbantások idején összesen hat olyan orosz állampolgár tartózkodott Bulgáriában, akik több más európai orosz diverzió során is feltűntek – a Szkripál ügyben és/vagy a csehországi fegyverraktár robbantásban. (A kölcsönös diplomáciai kiutasítási hullámot okozó csehországi robbantás kapcsán a cseh nyomozás bizonyította, hogy az elkövetők ugyanazok a személyek voltak, akik Szkripált és lányát is megmérgezték Angliában.) 2011-2020 között több bulgáriai lőszerraktárban történt kisebb-nagyobb robbanás, legtöbb esetben az okok kiderültek. A négy jelzett eset háttere azonban tisztázatlan maradt. Mára azonban kiderült, egyértelműen összefüggnek. Egyik robbantás sem járt halálos áldozattal, a detonációt távolról vezérelték, azonos módon, az orosz szál pedig kétségbevonhatatlan, állítja a főügyészség. A csehországi robbantás kapcsán Bulgária még nem utasított ki orosz diplomatát, de a hagyományosan oroszbarátnak tartott balkáni ország az utóbbi években többször megtette ezt. Legutóbb tavaly ősszel kémkedés miatt került sor orosz diplomaták kiutasítására Szófiából. Az októberben kirobbant kémkedési botrányban először egy orosz diplomatának kellett elhagynia Bulgáriát, majd további négynek, valamint egy nagykövetségi műszaki alkalmazottnak is. Moszkva megalapozatlannak tartja a csehországi robbantással kapcsolatos vádakat és hisztériának azt a szolidaritás hullámot, amit a régió országai tanúsítottak Prágával szemben, kiutasítva több orosz diplomatát. Eközben az orosz diplomácia azzal próbálja mosdatni magát, hogy állítja, az Európai Unió fegyverlerakati szabályozása, ellenőrzése hiányosságainak köszönhetők a robbanások. Szergej Lavrov külügyminiszter a magántulajdonban lévő lőszerraktárak kérdésének felülvizsgálatára szólította fel az EU-t. Az orosz diplomácia vezetője szerint az Uniónak választ kell adnia arra, mit tesz annak ellenőrzése érdekében, hogy tagországaiban betartják-e a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségeket. Ugyanakkor arra is választ vár Moszkva, hogy a fegyverkereskedelmi magánvállalkozóknak van-e közük a csehországi és bulgáriai lőszerraktárakhoz – közölte Lavrov szerdai sajtótájékoztatóján, a bolgár főügyészség bejelentésére reagálva. Úgy fogalmazott, Bulgária megpróbálja "túlszárnyalni" Csehországot az Oroszország elleni vádaskodásokban. Hozzátette: ha az események ebben a mederben és ütemben haladnak, előbb-utóbb Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös és az első világháború kirobbantásáért is felelőssé teszik Oroszországot. 

Magyarországnak nincs mitől tartania

 A moszkvai kormány hamarosan közzéteszi az Oroszországgal szemben barátságtalan államok listáját, jelentette be Szergej Lavrov egyidőben azzal, hogy tükörintézkedéseként Oroszország is kiutasít 3 szlovák, két litván, egy-egy lett és észt diplomatát. A külügyminiszter elmondása szerint ezt Vlagyimir Putyin utasítására állítják össze, az elnök erre vonatkozóan egy rendeletet is kiadott. A Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszterrel tartott közös moszkvai sajtótájékoztatón Lavrov újságírói kérdésre felelve azt mondta, nem szeretne megelőlegezni semmit, úgyis rövidesen kiderül, mely országok kerülnek fel a feketelistára. Magyarországnak azonban nincs félnivalója – tesszük hozzá – hiszen Budapest ugyan egy V4-es, Orbán Viktornak köszönhetően felpuhított közös nyilatkozatban szolidaritást vállalt Csehországgal, de nem utasított ki egyetlen orosz diplomatát sem, és amint Szijjártó Péter külügyminiszter minap leszögezte- a jövőben sem készül ilyen lépésre. A Kreml félhivatalos szócsövének tekinthető Izvesztyija úgy tudja, vélhetően tíz ország lesz ezen a feketelistán, közöttük az Egyesült Államok, Lengyelország, Csehország, a három balti állam, Egyesült Királyság, Ukrajna és Ausztrália.

Szabad szemmel: Orbán fél az ellenfeleitől, miután Magyarországon rekord számban hullanak az emberek a járvány miatt

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.30. 07:21

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 30.
FT A Bizottság azt ígéri, hogy megakadályozza a visszaéléseket a segélycsomag körül, miután felmerült, hogy Magyarország a támogatások 20 %-át az alapítványokba kiszervezett egyetemeknek adná, ami azonban az ellenzék szerint azt jelenti, hogy a kb. 2,8 milliárd dollár közvetlenül a kormány és szövetségesei kezére jutna. A gazdaságpolitikáért felelős alelnök azonban igyekezett mindenkit megnyugtatni, mégpedig azzal, hogy egészen szigorú feltételeket szabtak a pénzek felhasználásához és Brüsszel nagyon odafigyel majd, hogy ez alól ne lehessen kibújni. Dombrovskis emlékeztetett arra, hogy ha felbukkan a csalás gyanúja, akkor az EU az új Európai Ügynökséghez fordulhat. A kijelentés értékéből azonban levon, hogy Magyarország nem csatlakozott az új szervezethez. Viszont az tény, hogy a jogállami mechanizmus elvben már működik, bár a gyakorlatban még nem alkalmazzák, mert Orbán és Kaczynski decemberben elérte, hogy meg kell várni vele az Európai Bíróság állásfoglalását. A lett politikus azonban azt bizonygatta, hogy ezúttal nem lesznek olyan visszásságok, mint a korábbi programok során, mindenkin behatják a megígért reformokat, illetve fejlesztéseket. Éspedig oly módon, hogy a Bizottság egyrészt rajta tartja a szemét a nemzeti ellenőrző gépezeteken, másrészt pedig maga is beveti a saját eszközeit. És kész felfüggeszteni a pénzek folyósítását, ha azt tapasztalja, hogy valamelyik kormány trükközni próbál.
EUobserver Orbán Viktor az elején még lépéselőnyben volt az EU-val szemben, hogy kiépítse hatalmát, ám az utóbbi egy-két évben már előre ki lehet számítani a húzásait. Ezt az Európai Parlament Magyarország ügyében illetékes jelentéstevője nyilatkozta, aki a hét elején több képviselőtársával együtt levélben figyelmeztette a Bizottságot: ne engedje meg, hogy a magyar kormány saját hatalmi bázisát erősítse az unió 750 milliárdos koronaalapjának rá eső részéből. A francia Delbos-Corfield, akit a zöldek delegáltak Strasbourgba, ugyanakkor hozzátette, hogy az EP-nek igen nagy aggályai vannak, hiszen Magyarországon visszatérő a gond a közösségi pénzek felhasználásának átláthatósága körül. Vezeti az OLAF listáját, a Csalás elleni Ügynökség sehol sem bukkant ennyi visszaélésre a szubvenciók elköltése ügyében 2015-19 között. Csak most éppen a bizonyítás lesz nehézkes, jegyezte meg az EP-képviselő, hiszen Orbán tipikus módon alapítványokba akarja kivinni a vagyont, hogy elkerülje a vizsgálatot. Ott a példa: a KESMA, amelynek az EU a végén azért nem nézett a körmére, mert nem lehetett megállapítani nála, hogy eltorzította volna a piaci versenyt. A portálnak Hegedűs Dániel, a német Marshall-alap elemzője azt mondta, hogy az egyetemek átszervezésével Orbán hármas célt követ: 1. átfolyatni a közvagyont, de úgy hogy a Fidesz az esetleges választási vereség után is rendelkezni tudjon vele, 2. megnehezíteni, hogy az OLAF szimatolhasson a dolgok után, 3. megreformálni a felsőoktatást, vagyis hogy az a párt ellenőrzése alatt maradjon.
Bloomberg Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján az derült ki, hogy Orbán Viktor váratlanul ejtette a tervet, miszerint 4 milliárd dollárral dobja meg a vitatott új alapítványokat az EU gazdasági újjáépítési keretéből. Az elgondolás riadalmat váltott ki Brüsszelben, hiszen a kuratóriumokat mindenütt a kormányfő bizalmasai irányítják. Ezért a Bizottság azonnal úgy reagált, hogy alaposan mérlegeli a magyar kérést. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője ezzel szemben azt közölte, hogy csírájában elfojtják a dolgot, mert nem szeretnének vitázni a szervezettel ebben a kérdésben. Ezzel együtt azért a kormány még nem adta fel teljesen az elképzelést: Orbán delegációt küldött Brüsszelbe, ideértve Navracsics Tibort. Az alapítványok ugyanakkor nem ússzák meg, hogy ne maradjanak az EU látókörében, noha Gulyás azt mondta, hogy uniós pénz híján más forrásokból kívánják támogatni az alapítványokat. És bár ebben a kérdésben visszakozik a magyar kormány, ami felgyorsíthatja a támogatások folyósítását, ám ez aligha csillapítja a brüsszeli aggodalmakat, mármint hogy a széleskörű korrupció folytán el fog tűnni a sok-sok milliárd egy része.
Die Presse Máris megindult a huzakodás a 750 milliárd eurós svédaszatalért. A hatalmas összeg főleg Magyarországon indította be a hatalom fantáziáját, miután Orbán Viktor fokozatosan kivonja az államot a nyilvánosság ellenőrzése alól, hogy saját kénye-kedve szerint ossza el a gigászi összegeket. A veszélyeket illetően a Bizottság egyelőre nem kívánt állást foglalni, mondván, hogy még nem érkezett be a hivatalos magyar javaslat. Itt azonban hatalmas politikai gond tornyosul az EU előtt, mert a segélyalap úgy kell, mint egy falat kenyér, nehogy csődtömeget eredményezzen a járvány. Ám ha kiderül, hogy egyes tagállamokban meglehetősen szabadosan bánnak a pénzzel, netán sikkasztanak, az igen sokat ártana válságkezelőként az unió tekintélyének. Ugyanakkor a kormányok ezúttal nem tudják Brüsszelre vagy a Bizottságra rátolni a felelősséget, mert a nemzeti terveket a tagállamokból álló Tanács hagyja jóvá. De persze, hogy ott holló a hollónak szemét vájná…
SRF A svájci közrádió szerint Magyarországról lépten-nyomon azt hallani, hogy az már nem jogállam, amit Orbán azzal utasít vissza, hogy az ő konzervatív, illiberális demokráciája nem illik bele a nyugati fő áramlatba, ezért cseszegetik annyit. Ám az ő felfogásában a demokrácia azt is jelenti: a választások szabadok, de nem okvetlenül tisztességesek. A tudósítás abból vonja le ezt a következtetést, hogy immár a választási hadjárat részeként a politikus bizalmasai piacra dobtak ingyenes lapokat olyan településeken, ahol nem a Fidesz van hatalmon. A riporter a pécsi változatot vette szemügyre, és több cikkből is azt állapította meg, hogy azoknak édeskevés közük van a megbízható újságíráshoz. Vádaskodnak, félretájékoztatnak, elhallgatják az igazság lényeges elemeit. Viszont több százezer példányban nyomják őket. Orbán ugyanis fél az ellenfeleitől, miután Magyarországon rekord számban hullanak az emberek a járvány miatt. Ráadásul az ellenzék összefogott. Ugyanakkor az ingyenes kiadványokban azt olvasni, milyen nagyszerűen harcol a miniszterelnök a ragály ellen. Akit untatnak vagy idegesítenek ezek a dicshimnuszok, annak utána kell ásnia, ha érdemben tájékozódni kíván. A hatalom ugyanis jóformán monopolizálta a sajtót. Mellesleg a hirdetések is fegyvert jelentenek a kormányfő számára: magyar újságírók kiszámolták, hogy a reklámokat gyakorlatilag a vonal hű média kapja, a konkurenciát kiéheztetik. Viszont a Fidesz az új lapokkal a bizonytalanokat is igyekszik megnyerni magának.
Le Monde Trump nyomdokain halad a populista szlovén kormányfő, miután a közösségi médián keresztül ádáz harcot vív azokkal az újságírókkal, akik bírálni merészelik, de közülük is valamiért elsősorban a nők vannak a begyében. Úgy hogy Jansa kivívta magának a „Twitto marsall” gúnynevet. Kiszámolták, hogy márciusban volt olyan nap, amikor száz üzenetet küldött szét a világban. Célja persze mindenekelőtt a provokáció. De próbál rátenyerelni a nemzeti hírügynökségre is, ám egyre többen tiltakoznak az ország „orbanizálása, vagy trumpizálása” ellen. Pedig Szlovénia sokáig modellnek számított. A filozófus Slavoj Zsizsek úgy ítéli meg, hogy a politikus olyasfajta ideológiai hidegháborúba próbálja taszítani az országot, mint amilyet Amerika vívott az előző elnök alatt. A nacionalista-populista tábor kulturkampfot folytat, hogy csatlakozhasson a két európai gonosz, Magyarország és Lengyelország tengelyéhez. A Jansa által kinevezett tartalomfigyelő testület nemrégiben arra jutott, hogy a rádióknál és a tévéknél baloldali, illetve kormányellenes álláspont tapintható ki a cikkek 77 %-a mögött. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy a szlovénok többsége a független írásokat részesíti előnyben, ugyanakkor a legelfogultabb éppen az a NOVA 24 tévé, amelyet Orbán közeli magyar üzletemberek finanszíroznak. Nem sokan nézik, de arra jó, hogy igen agresszív anyagaival belemocskoljon a közbeszédbe. Ám a Jansaáltal képviselt illiberális modell még homályosabb, még bizonytalanabb, mint az, amit Orbán Viktor szeretne kiterjeszteni Európában. Ugyanakkor a politikus jövője meglehetősen kétséges, mivel koalícióján belül – ilyen-olyan botrányok miatt egyre több képviselő kényszerül távozni, így a szövetség már elvesztette többségét a ljubljanai törvényhozásban.
FAZ Ausztria felajánlotta, hogy segít a nyugat-balkáni államokban, mind a határvédelemben, mind a kitoloncolásokban, mert úgy ítéli meg, hogy a járvány csillapodása után újabb migránshullám lódul neki. Osztrák megítélés szerint Görögországban jelenleg majdnem 100 ezren várnak a jó szerencséjükre, habár nagy többségüknek semmi esélye sincs arra, hogy befogadják – főként Németországban. Mindenesetre az osztrák belügyminiszter a napokban tárgyalt szerb, boszniai és szak-macedón kollégájával is az együttműködésről. Kurz kancellár azt mondja, hogy a védekezés Európa kapujánál kezdődik, és megfelelő jelzést kell küldeni azoknak az országoknak, ahonnan ezek az emberek elindulnak. Miután Magyarország lezárta déli határait, a menekülő útvonal főleg Boszniára tevődött át, ám az utóbbi időben egyre több migráns választja inkább Romániát, mert arrafelé nincs magyar kerítés. Orbán pár éve azt ígérte ugyan, hogy szükség esetén megépítik, ám ez idáig elmaradt. Úgy hogy Temesvár német származású polgármestere az egyre több idegen, főként afgán miatt már segítséget is kért a bukaresti kormánytól az érkezők ellátásához. Mellesleg igen aktívak az embercsempészek és ez csak fokozódni fog az időjárás javulásával, illetve a ragály ellene intézkedések enyhítésével.
Politico A cseh gyógyszerhatóság visszadobta a kormány kérését, hogy engedélyezze az orosz vakcina klinika kipróbálását, mert édeskeveset kapott meg a Moszkvától kért adatokból. A hatóság elnöke kijelentette, hogy ennyi információ birtokában nem képesek eldönteni, ajánlhatják-e a szer vizsgálatát vagy sem. Korábban az új egészségügyi miniszter úgy foglalt állást, hogy a kritikus harmadik szakaszban meg lehet állapítani a Szputnyik V hatékonyságát. Mint emlékezetes, a szlovák egészségügyi tárca vezetője az közölte, hogy a felkért magyar testületek nagyjából egy hónapon belül befejezik a készítmény tesztelését és annak az eredményétől függ, hogy náluk beadják-e az embereknek az orosz oltóanyagot. A kormányfő szíve szerint bevetné azt a 2 millió adagot, amelyet még elődje a saját szakállára rendelt meg, ám Matovicsnak ez az állásába került. Így ő lett az egészségügyi miniszter.
The Times Nagyon úgy néz ki, hogy Csehország lesz az első visegrádi állam, amely engedélyezi a meleg házasságot, miután a vonatkozó javaslat vette az első akadályt a törvényhozásban, de a jelek szerint sima útja lesz a továbbiakban. Az egyenlőséget kimondó jogszabályt a lakosság nagy többsége támogatja, így az ellenzők hiába próbálták adminisztratív eszközökkel útját állni. Az egyik civil szervezet képviselője szerint ha meglesz a végső jóváhagyás, akkor az bizonyítja, hogy az ország a Nyugat része. Közben a magyar és a lengyel kormány éberen figyeli a fejleményeket, mert mindkettő a „hagyományos értékeket” dicsőíti. Alkotmányuk a házasságot a férfi és nő kapcsolatoként határozza meg. A két ország a fő konzervatív erő az Európában dúló kulturális háborúban, és több intézkedést is hozott az LMBT-közösség ellen. A cseheknél az ilyen párok bejegyeztethetik élettársi kapcsolatukat, de az örökbefogadásnál, illetve hagyatéki ügyeknél azért vannak gondjaik. Az ellentábor ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nem kell átvenni a Nyugat minden őrültségét. Ezért mondják azt a melegjogok hívei, hogy a Vasfüggöny mintájára immár szivárvány színű függöny választja el Európa két részét.

Teljes lezárás lépett életbe május közepéig Törökországban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.29. 22:31

Fotó: ISA TERLI / Anadolu Agency via AFP
Nem sokkal az iszlám böjti hónap, a ramadán vége utánig tart a zárlat, bízva abban, hogy így a vírus nyárra jórészt visszaszorul.
Törökországban csütörtök este minden korábbinál szigorúbb, úgynevezett teljes lezárás lépett életbe május 17-ig annak érdekében, hogy az ország a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járvány mutatóit jelentősen mérsékelve indulhasson neki a nyári turisztikai szezonnak.  Az intézkedéscsomag egész pontosan április 29-én este 19 órától május 17-én reggel 5 óráig van érvényben, tehát az iszlám böjti hónap, a ramadán végét követő első hétfő reggelig.
A közintézmények alkalmazottai vagy távmunkában vagy váltó beosztásban dolgoznak tovább. Ezen felül minden olyan munkahely felfüggeszti tevékenységét, amely nem kapcsolódik a gyártáshoz, a szállítmányozáshoz, az építőiparhoz, az élelmiszer-, valamint az egészségügyi ellátáshoz. A turistákra nem vonatkoznak a korlátozások. Az iskolák teljes mértékben online oktatásra állnak vissza, továbbá bezárnak a bevásárlóközpontok, miként vasárnap még a szupermarket-láncok is zárva tartanak, amire eddig nem volt példa.

A hatóságok a tartományok közti utazást is engedélyhez kötik, ami alól szállásfoglalás megléte sem jelent felmentést. Az éttermek és a kávézók – miként a ramadán április közepi kezdete óta – továbbra is zárva lesznek, és csak elvitelre vagy házhoz szállításra vehetnek fel rendelést. A törökök többsége hétköznap lényegében csak rövid bevásárlás vagy orvosi ellátás miatt hagyhatja el az otthonát. A mintegy két és fél hetes lezárás előtt sokan hagyták maguk mögött a zsúfolt nagyvárosokat, hogy vidéki szeretteikkel vagy épp a tengerparton töltsék ezt az időszakot. Tömegek lepték el a repülőtereket, a buszállomásokat, és a közutakon is megnőtt a forgalom. 
Az élelmiszerüzletek szintén zsúfoltabbak voltak a megszokottnál, és az alkoholos italokból is több fogyott, miután azok árusítása a lezárás végéig tilos.

Az intézkedésekről Recep Tayyip Erdogan török elnök még hétfőn tájékoztatta a nyilvánosságot. Mint mondta, a kormányzat célja az, hogy az újonnan igazolt fertőzöttek napi számát legalább 5000 alá visszaszorítsa. A napi esetszám múlt szerdán még 62 ezer közelében járt, és bár azóta nagymértékben csökkent, továbbra is magasabb, mint a járvány második hullámának csúcsán. Ezen a héten már 40 ezer körül ingadozott ez az érték, a csütörtöki adat 37 674 volt. Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter pedig szerdán jelentette be: Törökországban először, Isztambulban öt ember szervezetében kimutatták a koronavírus indiai variánsát. Az érintetteket elkülönítették és megfigyelés alatt tartják - közölte a tárcavezető. A kis-ázsiai országban jelenleg a Sinovac, valamint a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával végzik a lakosság immunizálását. A kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 13 millió 647 ezer, míg a másodikat 8 millió 923 ezer embernek adták be a 83,6 millió lakosból. (Képünkön: Isztambul utcáin már csak néhányan voltak a teljes lezárás előtti percekben)