Előfizetés
Idegtudományi Intézet
Fotó: Béres Márton / Népszava

Ezrek rohanták meg az oltópontokat, mikor kiderült, kínai helyett Pfizerrel oltanak - galéria

Többszáz méteres sorok alakultak ki a klinikai oltópontokon, mert hajnalban kiszivárgott, hogy ezeken a helyeken a Pfizer vakcinájával oltanak április 30-án. A miniszterelnök reggeli rádióinterjújában is kitért rá, hogy ez egy egyedi alkalom, sokáig nem lesz ilyen, ezért a védőoltás regisztrációjára szolgáló weboldal már korán reggel túlterhelődött és összeomlott. Úgy tűnik, hogy nem csak a regisztrációs oldallal voltak problémák, ugyanis sokan anélkül is megkapták az oltást. Az oltópontokon kialakult tömegből úgy tűnik, hogy nagyobb a bizalom a nyugati vakcinák iránt. Ezt bizonyítja, hogy egy ideje csak a kínai Shinopharmra lehet időpontot foglalni, de hasonló jelenetek még nem zajlottak le sehol.

Szerző

Megosztás
Semmelweis klinikák
Fotó: Béres Márton
Semmelweis klinikák
Fotó: Béres Márton
Semmelweis klinikák
Fotó: Béres Márton
Idegtudományi Intézet
Fotó: Béres Márton / Népszava
Idegtudományi Intézet
Fotó: Béres Márton / Népszava
Idegtudományi Intézet
Fotó: Béres Márton / Népszava
Városmajor utcai Szív- és Érsebészeti Klinika
Fotó: Népszava
Városmajor utcai Szív- és Érsebészeti Klinika
Fotó: Népszava
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP

Túlélte a szovjeteket és a tálibokat, most mégis elköltözne az utolsó afgán zsidó

Zsidók több mint 2500 évig éltek Afganisztánban - több tízezren Heratban - ám a XIX. század óta folyamatosan fogy a közösség az országban. Zebulon Simantov az 1950-es években született Herat városában, de a szovjetek bevonulása után a biztonságosabb fővárosba, Kabulba költözött. Szülei meghaltak, a családja és a zsidó közösség többi tagja Izraelbe költözött, így ő maradt az egyetlen, aki miatt a tálibok nem rombolták le az utolsó fővárosi zsinagógát is. A tálib uralom idején többször próbálták iszlám hitre téríteni, de ellenállt, így eddig négyszer zárták börtönbe. Amikor 2001-ben elűzték, azt hitte, az európaiak és amerikaiak jelenléte miatt minden jobbra fordul, de mára attól tart, hogy ha a külföldi erők kivonulnak, a tálibok újra visszatérnek. "A tálibok továbbra is ugyanazok, mint 21 évvel ezelőtt, elvesztettem a hitemet Afganisztánban. Itt már nincs élet, Izraelbe költözöm"- közölte.

Szerző

Megosztás
Zebulon Simantov úgy tudja, hogy ő az utolsó Afganisztánban született zsidó az országban
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Századok óta éltek békességben a muszlimok és zsidók
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Szülővárosában Heratban több tízezres zsidó közösség élt
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A zsidók száma a XIX. századtól kezdve csökkent, Izraelbe települtek
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Zebulon a szovjet megszálláskor költözött a biztonságosabb fővárosba
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Évtizedek alatt az egész családja elhagyta, mindenki Izraelben él
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A tálib hatalomátvétel után többször megpróbálták megtéríteni, de ellenállt
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Jó ember - mondja Shakir Azizi, aki a zsinagóga előtti élelmiszerboltot tulajdonosa. 20 éve az ügyfelem, ha elmegy, hiányozni fog
Fotó: MASSOUD HOSSAINI / AFP
Simantov a Kabul belvárosában lévő zsinagóga melleti lakásban lakik, családi és baráti adományokból tartja fenn magát
Fotó: OLEKSANDR RUPETA / AFP
Amikor 2001-ben elűzték a tálibokat, azt hitte, Afganisztán boldogulni fog
Fotó: OLEKSANDR RUPETA / AFP
Most attól tart, ha a külföldi csapatok kivonulnak, a tálibok visszatérnek és ezt nem várja meg
Fotó: OLEKSANDR RUPETA / AFP
Elvesztettem a hitemet Afganisztánban ... itt már nincs élet"
Fotó: OLEKSANDR RUPETA / AFP
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP

Krematóriumok füstje lepi be Indiát - galéria

A világ második legnépesebb országában olyan mértékben terjed újra a koronavírus, amire nem készültek fel az ország vezetői. Naponta több mint 300 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, így már a 18 milliót közelíti a fertőzöttek és 200 ezret a halottak száma. Ezek a hivatalos adatok, ám a valós szám mindkét esetben jóval magasabb lehet, a forráshiányos egészségügy miatt még békeidőben is csak a halálesetek 86 százalékát regisztrálják a kormányzati rendszerben. Bhramar Mukherjee, a Michigani Egyetem biostatisztika és epidemiológia professzora szerint a koronavírus miatti halálesetek száma megközelíthette már az egymilliót is, amit alátámaszt, hogy az utóbbi időben a hivatalos adatokat jóval meghaladó mértékben nőtt a tömeges temetések, hamvasztások száma.

Szerző

Megosztás
Az egészségügy összeomlott, sokan a kórházba jutás előtt meghalnak, bár az intézményekben sem sokkal jobb a betegek helyzete
Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Az orvosi oxigén hiánycikk, így megfelelő terápiát sem kaphat, aki súlyosabb tünetekkel fertőződött
Fotó: DIPTENDU DUTTA / AFP
A halálesetek száma lakosságarányosan nem kiugróan rossz, de a napi új fertőzöttek száma aggodalomra ad okot
Fotó: TAUSEEF MUSTAFA / AFP
A hivatalos haláleseteknél nagyob mértékben nőtt a temetések és hamvasztások száma
Fotó: TAUSEEF MUSTAFA / AFP
A hivatalos statisztika feltehetőleg aránytalanul nagy mértékben torzít
Fotó: MONEY SHARMA / AFP
A hivatalos krematóriumok nem bírják a terhelést, tömegesen építenek ideiglenes hamvasztókat
Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Delhiben nincs üres kórházi ágy, még úgy sem, hogy szükségkórházakat nyitottak
Fotó: PRAKASH SINGH / AFP
A holttestek hosszú sorokban egy delhi hamvasztóban
Fotó: MONEY SHARMA / AFP
A krematóriumok megállás nélkül dolgoznak
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
Nem csak a halottak, a fertőzöttek száma is többszöröse lehet a hivatalosan közöltnek, ugyanis a tesztelésre sincs kapacitás
Fotó: PRAKASH SINGH / AFP
Ma egy zsúfolt indiai kórházban nem ritka, hogy 60 fekvő beteget és még 20 intenzív ágyat kell ellátnia egy kórházi dolgozónak
Fotó: PRAKASH SINGH / AFP
Az sem segíti a védekezést, hogy az egészségügyi dolgozók nem kapják meg időben a fizetésüket
Fotó: PRAKASH SINGH / AFP
India GDP-jének mindössze 1,3 százalékát költi az egészségügyre
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
A korábbi szigorú lezárást teljesen feloldották, de a járvány újabb felfutásakor a kormány nem vállata újra a népszerűtlen intézkedéseket
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
Többek között a százmilliós tömeget vonzzó vallási ünnepeket sem korlátozták, most ezresével kerülnek kórházba az ott megfertőződött hinduk
Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Az ma még nem bizonyított, hogy az Indiában megugrott fertőzésszám összeköthető-e az új mutánssal, hiszen a kutatók ma még azt feltételezik, hogy az indiai variáns nem terjed olyan gyorsan, mint a brit variáns
Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Kutatások mutatták ki, hogy az indiai nagyvárosok felnőtt lakosságának a fele megfertőződött az első hullámban, de a mutáció miatt ez mégsem ad nekik védettséget a jelenlegi helyzetben
Fotó: SANJAY KANOJIA / AFP
Az oltási kampány is döcög, 145 milló embert oltottak be, a felnőttek 8,9 százaléka kapott egy, és 1,7 százaléka két oltást
Fotó: MANJUNATH KIRAN / AFP
Az indiai vakcinagyártó cégek leállították az exportot, így az oltásra számító afrikaiak is bajba kerülhetnek
Fotó: SANJAY KANOJIA / AFP
A helyzet tarthatatlanságát talán az mutatja a legjobban, hogy az országgal hadiállapotban lévő, évtizedes ellenség, Pakisztán is felajánlotta segítségét, és orvosi felszerelést, többek között lélegeztetőgépeket ajánlott föl
Fotó: MANJUNATH KIRAN / AFP