"Az Európai Unió létrejötte óta folyamatosan foganatosított büntetőintézkedéseket orosz tisztségviselők ellen, beleértve a duma elnökét is. Ezek után nincs miért csodálkozni azon, hogy Oroszország kölcsönösségi alapon megtagadta a területére való beutazást uniós tisztségviselőktől, állította Marine Le Pen, a francia szélsőjobb vezére. A Nemzeti Gyűlés (Rassemblement National, RN) elnöke Emmanuel Macron elsőszámú ellenfele a jövőre esedékes elnökválasztáson. A szélsőjobb politikus máris mindent ennek rendel alá, az Európai Unió és Oroszország viszonyának kérdését is. Leszögezte, nem Oroszország, hanem az Unió az oka a jelenlegi feszült viszonynak, Moszkva most is csak válaszolt az EU „hibás intézkedéseire”.
Le Pen pártja 2014-ben orosz hitelt kapott, őt magát pedig a 2017-es elnökválasztási kampányban Vlagyimir Putyin fogadta Moszkvában, de ez is kevés volt Macron legyőzéséhez. Ugyanis a nyugat-európai szélsőjobb pártok többsége is gyanúsan jó viszonyt ápol Oroszországgal, emiatt merült fel annak a gyanúja is, hogy az uniós szélsőségeket a Kreml finanszírozza, és erre enged következtetni az EU-Oroszország között kibontakozott újabb feszültség is.
Az Unió márciusban, az Alekszej Navalnij bebörtönzése és a szabadságát követelő tüntetések elleni jogtipró és agresszív hatósági fellépés miatt hozott újabb büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Erre válaszolva pénteken Moszkva megtiltotta a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének és Jörg Raupachnak, a berlini ügyészség vezetőjének. Az orosz indoklás szerint azért, mert Brüsszel minden orosz javaslatot elutasít, amely a problémák párbeszéd útján való rendezését szorgalmazza. Ugyanakkor a Szergej Lavrov vezette orosz diplomácia azt hangoztatta, hogy az uniós lépések mögött Washington áll, az amerikai diplomácia már nem is titkolja érdekeltségét abban, hogy "Európát ismét az éles geopolitikai konfrontáció arénájává" változtassa.
Az uniós intézmények vezetői közös közleményben reagáltak Moszkva bejelentésére, amely szerintük közvetlenül az EU-t, nemcsak az érintetteket célozza.
Reagált a német külügyminisztérium is, elfogadhatatlannak nevezve az orosz intézkedést. A svéd külügy is bírálta az uniós tisztségviselők elleni orosz döntést és berendelte a svédországi orosz nagykövetet.
A magyar kormány nem foglalt állást a kérdésben.
