Előfizetés

Szabad szemmel: Száguldanak a lengyelek az antidemokrácia felé vezető rögös úton

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.02. 08:16

Magyarország ezúttal parkolópályára került a világsajtóban, akad azonban olyan nemzet, mely képes helyettesíteni minket.
Le Figaro A lengyel emberi jogi biztos úgy látja, hogy az unió leginkább csak totojázik, miközben sürgősen fel kellene lépnie, mivel Lengyelország erősen tart afelé, hogy átmenjen antidemokráciába. Bognar, akit a hatalom embereivel teletömött Alkotmánybíróság a minap kötelezett arra, hogy váljon meg tisztségétől, noha még nincs meg az utódja, erősen nehezményezi, hogy a Bizottság csak igen lassan reagál a konzervatív-nacionalista kormány jogsértéseire, miközben a PiS lépésről lépésre igyekszik megkaparintani illetve monopolizálni a hatalom újabb és újabb intézményeit. Így erősen tolja a partvonal felé a törvényhozást, vazallusokkal tölti fel az Alkotmánybíróságot, az ügyészséget, a közmédiát, valamint az igazságszolgáltatás bizonyos testületeit. Brüsszel ugyan igyekszik rászorítani Varsót és magyar szövetségesét, hogy tartsák tiszteletben a jogállami normákat, és korábban ért is el bizonyos eredményeket, ám amióta Ursula von der Leyen lett a Bizottság elnöke, nagy változást tapasztalni- mondja az ombudsman. Merthogy az EU állandóan a kompromisszum, a párbeszéd szükségességét hangoztatja, csak éppen nem ér vele el az égvilágon semmit sem. Sőt, a PiS az utóbbi időben tovább nyomul, próbálja még inkább befolyása alá vonni a bíróságokat. Sőt, most már arra vár választ az Alkotmánybíróságtól, hogy valóban elsőbbséget kell-e adni a közösségi jognak. Bodnar úgy véli: nagy a veszély, hogy itt már a jogi Polexitet készítik elő, vagyis, hogy az ország kiváljon az unió jogrendjéből.
Reuters Egy auschwitzi túlélő és több egykori fogoly leszármazottja is a kormányfőhöz intézett nyílt levélben tiltakozik amiatt, hogy a lágermúzeum tanácsadója testületének tagja lett Beata Szydlo volt lengyel miniszterelnök, a PiS EP-képviselője. Azt vetik a politikus szemére, hogy regnálása idején megtűrt nyíltan fasiszta csoportokat, valamint támogatta, hogy elfojtsák a holokauszt kutatását. Emellett azt is nehezményezik, hogy a Jog és Igazságosság nem hajlandó menekülteket befogadni, illetve nyíltan szembenáll az EU-val. A kinevezése miatt azonnal távozott tisztségéből a szóban forgó 9 fős testület 3 tagja, majd a napokban még négyen követték a példát. A mostani tiltakozás aláírói között van a lengyel ellenállás egyik legnevesebb hősének fia és két unokája is. Pilecki kapitány annak idején önként vonult be Auschwitzba, ahol először lengyel hazafiakat tartottak fogva, a megsemmisítő tábor csak később épült meg Birkenauban, ott 1,1 millió embert gyilkoltak meg. A tiszt jelentéseket csempészett ki arról, mi folyik odabent, majd megszökött. A háború után a kommunisták megkínozták, majd kirakatperben halálra ítélték és kivégezték.
Die Presse Nagy valószínűséggel már közvetlenül a magyar határon van a koronavírus indiai változata. Nickelsdorban ugyanis pozitív lett egy család három tagjának a tesztje, és az első jelek arra utalnak, hogy az indiai mutáns a bűnös. Az érintetteket karanténba helyezték, de biztosat csak akkor lehet tudni, ha meg lesz a kórokozó szerkezetének elemzése. Hogy a fertőzés milyen úton-módon jutott a városkába, azt egyelőre nem tudni. Mindenesetre az osztrák hatóságok most megpróbálják visszakövetni, hogy kikkel álltak kapcsolatban a betegek és ingyenes vizsgálatot szerveztek az önkéntes jelentkezőknek. Közben viszont Salzburg tartományban kiderült, hogy megkapta a vírust egy indiai asszony egyik hozzátartója is, miután a nő korábban egykori hazájában járt. Nála is nagyon úgy néz ki, hogy az indiai alfajt terjeszti  
Politico Az jó, hogy megmozdult a világ és sorra küld oltóanyagot Indiának, amelyen végigsöpört a járvány új hulláma, ám a segítséggel két baj is van: egyrészt a jelenlegi helyzeten már nem segít, másrészt pedig mutatja, mennyire igazságtalan a vakcinák elosztása. Hiszen a briteknél, Amerikában és az EU-ban egészséges fiatalembereket oltanak be, miközben Indiában ezerszámra égnek a korona halottak elégetésére szolgáló máglyák. A Hindusztáni-félszigeten 100 emberből csupán 10 kapott legalább egy szúrást, Nagy-Britanniában és az USÁ-ban viszont ez az adat már 71, illetve 70. Az országnak igen-igen nagy szüksége volna oltóanyagra, de így van ezzel a világ nagy része is. Meg kellene ezt szervezni, mert nem szabad megvárni, amíg egyes kormányok összeroppannak, mivel ha csak akkor lépne közbe, az nem előzi meg, hogy másutt kirobbanjon egy újabb hullám, illetve nem orvosolja a meglévő válságokat. Indiában persze sok tényezője van annak, hogy idáig jutottak a dolgok. Így az, hogy a hatalmon lévő Dzsanata Párt februárban bejelentette: legyőzték a Covidot, majd engedélyezték a tömegrendezvényeket. A vége azonban az lett, hogy a fertőzés futótűzként rohant végig az országon. Az új betegek száma már napi 360 ezernél jár, a ragály naponta jó 3 ezer áldozatot követel. Szóval már túl késő oltani. Inkább oxigénre, lélegeztető gépre és a krónikus tüdőbetegség elleni orvosságra van szükség. Ugyanakkor Barroso volt bizottsági elnök a héten arra hívta fel a figyelmet, hogy Brazíliában még rosszabbak az állapotok, ha azt nézzük, hány új fertőzött van a lakosság összlétszámához képest. De a fejlődő világban másutt is egyre rosszabb a kép. Csakhogy – mondja az ENSZ egyik képviselője – ha valamelyik állam vagy cég segítséget ajánl fel, arról hamar kiderül, hogy politikai érdek, illetve profitszámítás húzódik meg mögötte. A WHO oltási programja azért feneklett meg, mert az nagymértékben indiai gyártásra alapozott, ám Új-Delhi egyelőre leállította a vakcinák kivitelét. Ily módon két hónap alatt 90 millió adag esett ki, ezeket 60, rendkívül szegény ország kapta volna meg. Emellett változatlanul hiányzik 19 milliárd dollár a finanszírozáshoz. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója ellenzi a kétoldalú megállapodásokat, mert azok felhajtják az árakat és csökkentik az elosztható szerek összmenyiségét.

Biden másképp áll Észak-Koreához

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.01. 11:39

Fotó: Shutterstock
Nemcsak elődje Donald Trump, de Barack Obama stratégiájával is szakít az amerikai elnök.
Hónapokig tartó, zárt ajtós egyeztetések után Joe Biden kormánya befejezte az Észak-Korea politika felülvizsgálatát

- írja az ABC News.

A portál szerint elutasítja mindkét közvetlen elődje, így Donald Trump és Barack Obama stratégiáját a nukleáris fegyverekkel rendelkező sztálinista diktatúrával kapcsolatban. Amerika döntését már különösen Japán és Dél-Korea várta nagyon, mivel utóbbi két országra jelentik a legnagyobb fenyegetést Phenjan rakétakísérletei. A diktátor Kim Dzsong Un korábban már kilőtt több ballisztikus rakétát a Biden-adminisztráció hivatalba lépése után, ezzel nyomatékosítva abbéli követelését, hogy Amerika hagyjon fel a Koreai-félsziget atommentesítésével kapcsolatos elképzeléseivel. A Fehér Ház azonban pénteken közölte, továbbra is célja a teljes leszerelés. Egyúttal világossá tette, hogy a korábbi kormányzatok eziránt tett erőfeszítései nem hoztak eredményt. Ezzel nemcsak Donald Trumpra, de Barack Obamára is célzott a közlemény.  
A republikánus elnök korábban személyesen szerette volna meggyőzni Kim Dzsong Unt, hogy szabaduljon meg nukleáris arzenáljától. Ennek jegyében többször is találkozott vele. A stratégia példa nélküli volt Amerika történelmében. Ugyanakkor Trump kudarcot vallott kísérletével.  Barack Obama pedig a "stratégiai türelem" híve volt, vagyis abban reménykedett, hogy az USA és az ENSZ által bevezetett szankciók előbb-utóbb megroppantják a phenjani rezsimet.
Az egyik washingtoni tisztviselő arról nyilatkozott, hogy az új Észak-Korea politika utóbbi két irányzat között helyezkedik el és semmiképpen sem fogják elsőre a teljes leszerelést követelni.

Noha pontos részleteket nem közöltek, a Fehér Ház sajtótitkára pénteken azt mondta, gyakorlatias megközelítést fognak alkalmazni. Jen Psaki tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy nyitottak a diplomáciai tárgyalásokra. Ez pedig az ABC News szerint akár azt is jelentheti, hogy Joe Biden találkozhat Kim Dzsong Unnal, akár az Észak- és Dél-Korea közötti demilitarizált övezetben is, mint ahogy az történt 2019-ben is, amikor Trump látogatott el ide.    Mindenesetre Biden tovább tárgyal térségbeli szövetségeseivel: április 16-án a Fehér Házban fogadta Yoshihide Suga japán miniszterelnököt és május 21-én látogat Washingtonba Mun Dzsein dél-koreai elnök.

Nemzetközi imamaratont indít Ferenc pápa

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.01. 11:16

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Az első nap az új koronavírus-járványtól sebzett emberiségért fohászkodik.
A pandémia végéért, valamint a társadalmi és gazdasági élet újraindulásáért Ferenc pápa szombaton imamaratont indít, az imádságot minden nap a világ más és más pontján rendezik, s amely egészen május 31-ig tart, amikor visszatér a Vatikánba. Ferenc pápa személyesen indítja el az egy hónapig tartó imádságsorozatot. Az első nap az új koronavírus-járványtól sebzett emberiségért fohászkodik. Az egyházfő szombat este hat órakor a Szent Péter-bazilika egyik kevéssé ismert, oldalsó kápolnájában található Szűz Mária-ikonnál mond imádságot. A 7. századi szentképet segélynyújtó képessége miatt őrzik a bazilikában. Ferenc pápa egyik első intézkedése volt, hogy az ikont restauráltatta 2013-as pápává választása után. A katolikus egyházfő megáldja azokat a rózsafüzéreket, amelyeket az imamaraton helyszínein használnak majd. A világ harminc Mária-kegyhelye csatlakozik a globális imához, amely minden nap más és más helyszínen folytatódik egészen május végéig. Az imát a vatikáni internetes oldalak minden este hat órakor közvetítik. Szombaton a Vatikánnal egy időben az angliai Walsingham csatlakozik az imához. A nyolcszáz lakosú település évszázadokon át Mária-kegyhelyéről volt ismert. Vasárnap az ima Nigériában, hétfőn a lengyelországi Chestochowában, kedden Názáretben folytatódik, majd érinti Boszniát, Algériát, a Fülöp-szigeteket, Argentínát, Dél-Koreát, Indiát, Ausztráliát és több más helyszínt. Minden nap másért imádkoznak, így az elhunytakért, az utolsó búcsútól megfosztott családtagokért, az egészségügyi dolgozókért, a szegényekért, a járvány miatt nehézségbe jutottakért, a pandémia végéért, a társadalmi és gazdasági élet újraindulásáért. Az imamaratonhoz mindenki, a helyszínektől távol is csatlakozhat saját otthonában, vagy ahol éppen lehetősége van rá. Május 31-én Ferenc pápa a vatikáni kertekben zárja az imát. Az egyházfő a járvány első hullámának első hónapja végén, tavaly március 27-én mondott imát a betegekért és halottakért az akkor teljesen üres Szent Péter téren.