Ha a Ferencvárosban sétálva betérünk a Markusovszky térre, egy fura szerkezettel találjuk magunkat szembe. A hely közepén álló szellőzőnyílás oldalán egy fehér széket láthatunk, mely elé egy képkeret és egy apró kamera van rögzítve. A Mesélő szék nevű szerkezet célja, hogy sztorizásra ösztönözzön minket, így az utca emberének nincs más dolga, mint beleülni, hogy aztán a performansz két alkotója, Alexis Latham színházi vagy Dombovári Csongor filmrendező beindítsa a fantáziáját.
Miután helyet foglaltunk, egyikük egy kar segítségével elkezd minket tolni a szellőzőnyílás körül, nekünk pedig az a feladatunk, hogy szóljunk, ha valami érdekeset látunk: ilyenkor a „játékmester” megállít minket, mi pedig beszámolunk a látottakról, és egy történetet találunk ki köréjük. – A performansszal arra ösztönözzük az embereket, hogy más szemmel, konkrétan mesélőként szemléljék a világot – mondja Dombovári. A játék során a résztvevők összesen háromszor mondhatják el, mi ragadta meg őket, a látottakat pedig össze kell kötniük, így teremtve a részekből egészet.
– Különös élmény, hogy a felnőttek inkább valóságos történeteket raknak össze, míg a gyerekek szabadon használják a fantáziájukat – mondja Dombovári. A filmrendező számára izgalmas tény, hogy ha rejtve is, de mindenkiben ott szunnyad a mesélő, és persze a rendező is, mivel az emberek a parkban látható történéseket már-már filmszerűen kötik össze.
A performansz másik alkotója Alexis Latham szintén inspiratívnak tartja a ferencvárosi önkormányzat „Public Art” pályázatára készült projektjüket, hiszen általa az emberek kiélhetik az improvizatív énjüket. A Canterbury városából érkezett színész-rendező saját, 1998-ban alapított Scallabouche Színházának előadásain is arra törekszik, hogy időnként „megállítsa” az előadást, és bevonja a közönséget. – Amint a nézők részesei lesznek egy darabnak, mindig hozzáadnak valami érdekeset a sztorihoz – mondja Latham, aki úgy érzi, a Markusovszky térre kihelyezett szerkezet is ennek a szemléletnek a folytatása a színházi helyett immár a valós térben.
– Egy történet kitalálása során nagyban segít, ha a logika helyett inkább az érzéseinkre hagyatkozunk – mondja Latham, aki szerint az emberi fantázia végtelenségét bizonyítja, hogy a performanszuk során mindenki más-más aspektusát veszi észre a helynek. Az alkotók épp ezért minden nap egy videóban vágják össze az egyes sztorikat, melyeket este hat és nyolc között levetítenek a téren. Ma és holnap bárki folytathatja a történetet.
Infó
Körforgó történet
Budapest, 9. kerület, Markusovszky tér
Május 4-ig, minden nap 16.00 és 20.00 óra között
