A testület másik két jelölt indulását is engedélyezte, Abdallah Saloum Abdallah volt miniszter-helyettes és Mahmoud Ahmed Marei a megtűrt ellenzék egyik vezetője is megméretkezhet az elnöki tisztségért folyó versenyben. Marei a genfi tárgyalásokon az ellenzéki delegáció egyik tagja volt. A hivatalban lévő elnök biztos befutónak tekinthető. Bassár el-Aszad 2000-ben lépett apja, Hafez örökébe, aki viszont 1970-től vezette Szíriát, miután egy puccsal megszerezte a hatalmat.
A háború gyakorlatilag véget ért, Aszad rezsimje visszafoglalta az iszlamisták és /vagy demokratikus ellenzéki lázadók által korábban megszerzett területek fölötti ellenőrzést is.
A háború éveiben is rendeztek választásokat Szíriában, minden alkalom Aszad és kormányzatának támogatottságát mutatta. Legalábbis azon adatok szerint, amelyeket Damaszkusz bemutatott, ám azok tisztaságát és valódiságát sem az ellenzék, sem a nemzetközi szervezetek nem ismerték el.
A május végi választásról is eleve kizárták a külföldi száműzetésben élő ellenzéki jelöltek indulását. A hatályos szabályozás ugyanis előírja, csak az indulhat, aki az elmúlt tíz évben folyamatosan Szíriában élt, vagyis az emigrációban élő demokratikus ellenzék jelöltjei szóba sem jöhetnek. A rezsim így sem bíz semmit a véletlenre, a Reuters hírügynökség és az Al Arabija arról számolt be hétfő reggel, hogy a damaszkuszi hatóságok máris több olyan aktivistát letartóztattak, akik kétségbe vonták a szavazás legitimitását.
Az ellenzék ugyanis Aszad önkényuralmának megszilárdítását célzó bohózatnak nevezte a május végi elnökválasztást és Washington is elítélte a tervezett voksolás eleve korlátozó és jogfosztó szabályozását. Előzőleg az ENSZ is úgy foglalt állás, hogy a május 26-i elnökválasztás nem felel meg a Biztonsági Tanács (BT) határozatainak. Az ENSZ BT ugyanis a politikai rendezés részeként új alkotmányt és az ENSZ felügyelete alatt, "a legmagasabb szintű átláthatóság és elszámoltathatóság" mellett tartott választásokat követelt.
Aszad elnök minden bizonnyal nem aggódott túlzottan az alkotmánybírósági döntés miatt, mert már vasárnap látványos kampányfogásként újabb amnesztiát hirdetett. A háború kitörése óta háromszor hirdetett kegyelmet, 2014. 2018, illetve 2019-ben. A vasárnap rendelet közkegyelemben részesíti a 2021. május 2. előtti kisebb köztörvényes bűnöket elkövetőket, a hadseregből dezertálókat, de a 2012-es terrorizmus elleni törvény alapján elítélt egyes elítéltekre is kiterjed.
Ez a jogszabály terrorizmusnak minősítette a rezsim ellen lázadó ellenzékieket is. Kegyelemben részesülhetnek azok a bebörtönzöttek is, akik a „terrorizmus dicsőítéséért” vagy azért veszítették el szabadságukat, mert a hatóságok szerint tudomásuk volt valamely készülő terrorista cselekményről vagy összeesküvésről, de azt nem jelentették az illetékes szervek felé.
Az amnesztia nem terjed ki olyan terrorcselekmények elkövetőire, amelyek halálos áldozatot követeltek. Visszanyerhetik viszont szabadságukat azok az emberrablók, akik maximum tíz napon belül szabadon engedik foglyaikat, a 70 év fölötti, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítéltek.
