Előfizetés

Tovább ketyeg a hitelbomba

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.05.04. 06:40

Fotó: Shutterstock
Egyre több felmérés vetíti előre: lehetnek fizetési nehézségek a törlesztési moratórium június 30-i lejárta után.
Alig két hónap múlva lejár a tavaly márciusban meghirdetett, majd év végén újabb fél évvel megtoldott általános hiteltörlesztési moratórium. Az Európában így példátlanul hosszúnak számító, több mint 15 hónapos felfüggesztési lehetőség július 1-jei folytatásról ugyanakkor egyelőre nincs döntés, így nem tudni, lesz-e legalább részleges hosszabbítás, vagy anyagi nehézségeitől függetlenül minden hitelesnek meg kell kezdenie a törlesztést. Egyre borúsabb felmérések látnak ugyanakkor napvilágot a várható fizetési problémákról. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatása szerint a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá. Az MNB becslése alapján a teljes vállalati hitelállomány 12, a háztartási hitelállomány 10 százaléka tekinthető a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak.
Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év végi adatai szerint a vállalati kölcsönök 39 százalékánál kértek átmeneti felfüggesztést a cégek, a lakossági hitelállománynak pedig az 54 százaléka – a személyi hitelek 70, a lakáshitelek 45 százaléka - volt moratóriumban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 60 ezer cég, és csaknem 1,4 millió lakossági ügyfél nem törlesztette tavaly év végén kölcsönét. Frissebb adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de a bankok visszajelzései alapján az év végi hosszabbítás kapcsán nem igazán volt mozgás, vagyis aki addig nem fizette hitelét, az maradt továbbra is a moratóriumban. A több, mint 15 hónapos fizetési haladék egyelőre elfedi, hogy a moratórium lehetőségét kihasználó ügyfelek közül hányan vannak azok, akik valóban nem tudnák fizetni hitelüket a koronavírus-válság miatt. Egyre több felmérés vetíti előre ugyanakkor, hogy sokaknak nehézségeket okozhat majd július 1-jétől a törlesztés. A GKI ezer fős, reprezentatív mintás közvélemény-kutatásában a megkérdezett háztartások 11 százalékának volt moratóriumban lévő hitele áprilisban. A kölcsönök havi törlesztése átlagosan a jelenlegi jövedelem több mint harmadát – 37 százalékát – vinné el. A 150 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkező háztartások jövedelmének ugyanakkor már a 72 százalékát emésztené fel a törlesztő. A hitelmoratóriumban résztvevő háztartások 37 százaléka ráadásul pénzügyi helyzete romlására számít a következő egy évben: ezen ügyfeleknél már a jövedelem 42 százalékát vinné el a hiteltörlesztés. A GKI szerint mindezek alapján a hitelmoratórium megszüntetése kiszolgáltatott helyzetbe hozza a válság miatt már eleve anyagi gondokkal küzdő háztartásokat, és a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá. Az MNB korábbi adataiból is azt látni, hogy a moratóriummal élő lakossági adósok szociodemográfiai helyzete kedvezőtlenebb, mint a törlesztést folytatóké. Többen élnek kisebb településeken, jellemzően alacsonyabb végzettségűek, több köztük a vállalkozó és a részmunkaidős dolgozó. Anyagi körülményeik is rosszabbak, kevesebb a megtakarításuk, magasabb a jövedelemarányos eladósodottságuk. A moratóriumban lévő háztartások több mint felének 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme, míg ez a moratóriumból kimaradók harmadára igaz csak. A moratóriumot választók főleg a mindennapos fogyasztásra költötték el a megmaradt összeget, és kicsi azok aránya, akik megtakarították vagy befektetették azt. A törlesztés felfüggesztését választó vállalkozások negyede számított legalább 30 százalékos bevételkiesésre, míg a törlesztést folytatók közül csupán minden nyolcadik. Az MNB ugyanakkor a GKI-hoz képest kisebb arányban számít problémákra. A Portfolio múlt heti konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta: a teljes vállalati hitelállomány 12, a háztartási hitelállomány 10 százaléka tekinthető a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak, de ők sem feltétlenül válnak nem teljesítő ügyfelekké. A több, mint 15 hónapos törlesztési szünet miatt a hitelek futamideje ugyanakkor jelentősen megnyúlik: már 6 hónap moratórium is 10 hónapos hosszabbítást eredményez. A jelenlegi szabályozás szerint a moratórium alatt meg nem fizetett részleteket ugyanis később egyenlő, a korábbi törlesztőnél nem magasabb havi összegekben kell megfizetni. Minél tovább nyújtja el egy adós a hitele törlesztését, a felgyülemlett kamatok miatt annál többe kerül végül a kölcsön. Ez pedig – ahogyan korábban lapunkban is közölt példaszámítások mutatják - végeredményben többszázezer forinttal is megdrágíthat egy hitelt, a pontos végszámla függ a felvett összegtől, a kamat mértékétől és az eredeti futamidőtől.         

A magasabb törlesztőt is engedné az MNB

A Portfolio konferenciáján elhangzottak alapján a jegybank azt javasolja, hogy a felhalmozott kamattartozást díjmentesen lehessen előtörleszteni, aki pedig vállalja, fizethessen magasabb törlesztőrészletet a futamidő hosszabbítása helyett. Az MNB emellett a moratórium célzott kivezetését tartaná megfontolandónak (már tavaly ősszel is ezt szorgalmazta). Fábián Gergely úgy fogalmazott: ha a kormány hosszabbításról dönt, célzottságra és esetleg a törlesztések fokozatos visszaépítésére lenne szükség, azaz például nem azonnal kellene a teljes összeget törleszteni. Félő ugyanis, hogy sokaknál kialakult egy olyan háztartási költségvetés-tervezés, amely nem veszi figyelembe a törlesztést.   

Dicséretet és bírálatot is kapott a kormány az IMF-től

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.05.03. 17:16

Fotó: DANIEL SLIM / AFP
Magyarországon járt az IMF, és volt, amivel elégedettek voltak, de számos intézkedést kifogásoltak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja 2021. április 20-30. között folytatta le szokásos – kétévente minden tagállamban esedékes – gazdaságpolitikai konzultációját Magyarországon, ezúttal virtuális formában. Az IMF szakértői elégedettek voltak a magyar kormány és a jegybank váláskezelő intézkedéseivel. A delegáció elismerte, hogy bár a tavalyi lezárások jelentősen korlátozzák a gazdasági aktivitást, a gyors ütemű oltási program a legtöbb uniós országhoz képest korábbi újranyitást tehet lehetővé, és már idén megkezdődhet a fellendülés. Az IMF ara számít, hogy idén a magyar gazdaság négy százalékos növekedést érhet el, ami a jövő évben tovább gyorsulhat, mindez átmenetileg növekvő inflációs környezetben. Az IMF értékelése szerint idén még folytatni kell a célzott költségvetési támogató intézkedéseket, mindaddig, amíg a fellendülés kellően meg nem erősödik. Ugyanakkor középtávon fokozatosan újjá kell építeni a fiskális politika mozgásterét, és ha a fellendülés a vártnál gyorsabban megy végbe a többlet adóbevételeket a tartalékok gyorsabb visszatöltésére kell fordítani. Az IMF azt is megjegyezte, hogy átláthatóan kell elkölteni költségvetési támogatásokat, az ehhez kapcsolódó közbeszerzési szerződéseket, azokra vonatkozó információkat, például a végső haszonélvezőket, nyilvánossá kell(ene) tenni. A kormánynak 2022-től csökkentenie kellene költségvetési költekezést, az államháztartási hiányt, ezzel teremtve meg a szükséges teret egy későbbi költségvetési expanzióra. A IMF azt javasolja a kormánynak, hogy a bevételeket az adóbeszedés hatékonyságának további javításával növelje, illetve megismételték, hogy ideje lenne a közszférában foglalkoztatottak számának mérséklése. Szerintük nem szerencsés, hogy a kormány az új lakások áfáját öt százalékra mérsékelte, ugyanis értékelésük szerint enélkül is elég erős az ingatlanpiac, de szintén elhibázott döntésnek tartják a 25 éven aluliak szja-mentességét is. Az IMF szakártői szerint a fiatalok fokozottabb munkaerőpiaci részvételét más eszközökkel hatékonyabban lehetne növelni. Az IMF szerint ideje lenne a versenyképességet javító reformokkal is foglalkoznia a kormánynak: az e-kereskedelemre, a távmunkára való gyorsabb áttérés, a globális értékláncok várható lerövidítése, a zöld átállás mind megköveteli a gazdaság átalakítást, a munkájukat vesztő munkaerő átképzését – olvasható az IMF közleményében.   

360,03 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.03. 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minimálisan gyengült a forint hétfő reggel a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon a péntek esti szintekkel összevetve.
Az euró reggel 7 órakor 360,03 forinton állt, magasabban a péntek esti 359,77 forintnál. A svájci frank jegyzése 327,52 forintról 327,68 forintra, a dolláré pedig 299,09 forintról 299,48 forintra emelkedett. Az euró minimálisan gyengült a dollárral szemben, a pénteki esti 1,2025 dollár után 1,2021 dolláron jegyezték hétfőn reggel.