Oltási mellékhatás: lanyhul a fegyelem

Nemcsak a vendéglátóhelyek teraszain – ahol ez engedélyezett –, hanem az utcán is egyre gyakrabban lehet látni, hogy az emberek egy jelentős része „letette” a maszkot.

A Népszava tudósítója a szombati Fradi-meccset megelőzően is azt tapasztalta, a stadion felé tartó szurkolók jó része arra hivatkozva, hogy már megkapta az első oltását, nem takarta el az arcát. Pedig a köztéri maszkviselésre vonatkozó szigorú szabályok nem változtak, ráadásul a virológusok az elmúlt hetekben többször figyelmeztettek: a vakcina nem akadályozza meg a fertőzés továbbadását.

A fegyelem lazulása a statisztikákban is tetten érhető. Az operatív törzs (ot) rendszeresen közzéteszi a maszkviselési szabályokat megszegők aznapi, időnként pedig az összesített számát. A lappangási időt is figyelembe véve a harmadik hullám első napjaként számon tartott február 8-ig összesen 24 ezer személlyel szemben intézkedtek, mert nem viseltek maszkot, a pénteki ismertetés szerint ez a szám azóta 62 ezerre nőtt. A hétvégén pedig 1966 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök.

Mindez azt jelenti, hogy a harmadik hullám alatt 260 százalékkal nőtt a maszkot nem viselő, eljárás alá vont – megbüntetett, feljelentett, figyelmeztetett – magyarok száma.

Az operatív törzs március 10-i tájékoztatóján – amikor még csak 1,1 millió ember kapta meg az oltást – már szóvá is tette Kiss Róbert alezredes, hogy a megelőző napon tett 575 intézkedés „nagyon magas szám”. Ehhez képest a húsvéti négynapos hosszú hétvégén már 3949 eljárás indult, vagyis naponta átlagosan 912 emberrel szemben intézkedtek. Bár az egyre javuló időjárás több embert arra sarkall, hogy a szabadban töltse az időt, de fegyelem fellazulása egybeesett a nyitásról szóló kormányzati kommunikáció fokozásával is. Mint ismeretes, a kormány mindig újabb és újabb célszámot jelöl ki: bizonyos számú oltás után – függetlenül attól, hogy mennyi idő elteltével alakul ki a vakcinázás után a védettség – újabb nyitást rendel el, miközben a szakemberek szerint a nyájimmunitás eléréséhez, a fertőzési kockázat érdemi csökkentéséhez 7-8 millió beoltottra lenne szükség.

Erdei Anna, az ELTE Immunológiai Tanszékének oktatója a Népszavának adott áprilisi interjújában figyelmeztetett: függetlenül attól, hogyan halad az oltási folyamat, „hosszabb távú védelemre kell berendezkednünk, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni”. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy tavalyi elemzésében pedig kimutatta: a maszk nemcsak a vírus továbbadását akadályozza, de mérsékelni képes a betegség súlyosságát is, mert csökkenti a bejutó vírusszámot.