Előfizetés

A Sinopharm véd a Covid ellen, csak éppen nem az időseknél kellett volna használni? - értékelt a WHO

D. A.
Publikálás dátuma
2021.05.04. 06:47

Fotó: Béres Márton / Népszava
Elkészült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése a kínai Sinopharm vakcináról.
A friss elemzést Dobson Szabolcs gyógyszerész-engedélyezési szakértő, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense ismerteti, amit a Portfolió szúrt ki. Eszerint az Egészségügyi Világszervezet szakemberei nincsenek meggyőződve, hogy az idősek és társbetegségben szenvedők esetében jó védelem alakulna ki az oltással.  Magyarországi blamázs vagy téved a WHO, abban, hogy éppen nem időseknél kellett volna felhasználni a Sinopharm vakcinát, hanem majd a 18-59 éves korosztályban? - teszi fel a kérdést Dobson Szabolcs. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelte a Sinopharm vakcinát, összevetve annak magyarországi alkalmazásával. Magyarországon a Sinopharm vakcina második adagját tekintve a korcsoportok átoltottsága az alábbi: 15,8 százalék a 60-69 évesek, 26,5 százalék a 70-79 évesek és 10,8 százaléka 80+ évesek körében (https://atlo.team/vakcinacio/). Ehhez képest a WHO az alábbi következtetéseket vonta le a Sinopharm vakcina értékelése után: * nagyon bizonyosak vagyunk abban, hogy a BBIBP-CorV (azaz Sinopharm) vakcina hatásos a PCR-teszttel igazolt COVID-19 megelőzésében (18-59 éves) felnőtteknél. * közepesen bizonyosak abban, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után (18-59 éves) felnőtteknél alacsony * alacsony mértékben bizonyosak abban, hogy a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV oltás 2 dózisa hatásos (60 év feletti) idősebb felnőtteknél * nagyon alacsony mértékben bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után (60 év feletti) idősebb felnőtteknél alacsony * nagyon alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV vakcina 2 adagja hatásos a PCR-teszttel igazolt COVID-19 megelőzésében társbetegségekben szenvedőknél vagy olyanoknál, akiknek az egészségi állapota fokozza a súlyos COVID-19 kialakulását, amint az a klinikai vizsgálatban szerepelt. * nagyon alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a súlyos mellékhatások kockázata a BBIBP-CorV vakcina egy vagy két oltása után alacsony társbetegségben szenvedőknél vagy olyanoknál, akiknek az egészségi állapota fokozza a súlyos COVID-19 kialakulását A WHO szerint jelenleg adathiány van a Sinopharm vakcinánál az alábbi területeken: - a COVID-19 súlyos formája elleni védelem. - a védettség időtartama, az emlékeztető oltások szükségessége és a vakcinával összefüggő fokozott betegség (VAED) jövőbeli kockázata.  - a kiemelten kockázatosnak tekintett vírus variánsok elleni védőhatás. - várandósságban való biztonságosság. - idősekben, társbetegségekben és egyéb alcsoportokban mutatott biztonságosság és klinikai védelem. - a forgalomba hozatal utáni biztonságossági megfigyelés során észlelt ritka mellékhatások észlelése és értékelése.                   

Nem lehet klíma a hármas metrón az oroszok nélkül

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.04. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kilenc milliárd forintba kerülhet, hogy klímával szereljék fel a Tarlós-korszakban "olcsón", 69 milliárdért vett vitatott minőségű metrókat.
Napokon belül megjelenhet a hármas metró orosz metrókocsijainak légkondicionálására vonatkozó pályázati felhívás a BKV Igazgatóság döntése szerint – értesült a Népszava. Úgy tudjuk, 9 milliárdba kerülhet a Tarlós-korszakban légkondicionáló nélkül 69 milliárdért vásárolt, vitatott minőségű szerelvények klimatizálása. A BKV több ajánlatra is számít, bár a korábban egyeztetésre hívott öt aspiráns gyártó közül végül csak kettő vállalkozott arra, hogy beépítse az általa ajánlott berendezést az orosz metrókocsikba. A feladatot nehezíti a meglehetősen gyatra minőségben utángyártott orosz járművek nem túl erős tetőszerkezete, így a gyártók eleve könnyített klímákkal dolgoznak.  A másik fogós feladványt maga a Metrowagonmash (MWM) jelenti. Mint azt a Népszava korábban megírta, a felújításra kötött vállalkozási szerződés szerint bármilyen változtatást hajtanak is végre a metrókocsikon, ahhoz előbb meg kell szerezni az orosz cég hozzájárulását, különben elvész a kocsikra kapott harminc év garancia. A Népszava hivatalosan meg nem erősített információi szerint a BKV először maga próbálta ezt beszerezni, nem sok sikerrel. Ezután úgy döntöttek, hogy a klímagyártókra bízzák a feladatot, amelyeknek annyit sikerült elérniük, hogy az MWM jóváhagyta az ideiglenes klímarendszerek felszerelését. A végleges megoldáshoz azonban meg kell szerezni a végleges hozzájárulást. (Az engedélyért kuncsorgásnál sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha átengedik nekik a munkát a BKV kötbérkövetelése fejében, ami idén év elején már meghaladta a 8,3 milliárdot plusz kamatait. Igaz, az MWM ebből alig 500 milliót ismer el, a kötbér-per pedig csigalassúsággal halad.) Ha meg is lesz az engedély, és a tendert is sikerül eredményesen lezárni, még akkor is kevéssé valószínű, hogy az idén nyáron lesz légkondi a hármas metró kocsijain. (A klímatenderre vonatkozó kérdéseinkre a BKV nem válaszolt.) A közlekedési cég költségvetésében ugyanis alig néhány százmillió forint szerepel a beruházási soron, annak pedig annyi helye lenne, hogy valószínűleg már régen el is fogyott. De ha maradt is volna belőle, akkor is édeskevés lenne az utólagos klimatizálásra. A 222 kocsit érintő beszerzés becsült költségét első körben 6-10 milliárd forintra taksálták, de a Népszava most úgy értesült, hogy 9 milliárd alatti ajánlatra a BKV vezetése sem számít. Csupán emlékeztetőül: az erősen vitatott minőségű utángyártásért 69 milliárdot fizetett a főváros. Az előző kormánypárti városvezetés egyébként takarékossági okokból eleve nem is kért klímát a hármas vonalon közlekedő járművekbe, Tarlós István még főpolgármesterként azt mondta, „ilyen alapon azt is lehetne követelni, hogy legyen büfékocsi is”. Egyik se lett. Karácsony Gergely viszont még a választási kampányban megígérte, hogy utólag beépítik a légkondikat. Csakhogy a járvány, a válság és a kormányzati intézkedések elsöpörték a terveket.

Egyelőre a pályarekonstrukciós büdzsé is hibádzik

Az uniós források felhasználását engedélyező magyar irányító hatóság ugyanis még mindig járult hozzá, hogy a BKV összesen 9,5 milliárddal többet fizessen az M3-as metró alagút-rekonstrukcióját végző Swietelsky Vasúttechnika Kft-nek az eredeti szerződéses árnál – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, az M3-as metró pályafelújítását 47,8 milliárdért elvállaló Swietelsky Vasúttechnika Kft. tavaly 18 milliárdos többletkövetelést nyújtott be az északi és a déli szakaszon előállt sorozatos csúszásra és extra feladatokra hivatkozva. A BKV hosszas alkudozással felére tornászta le a felárat, de a kormányzati döntéshozók így is sokallják. Márpedig jóváhagyás nélkül a fővárosnak magának kellene előteremtenie a pénzt, amire csekély az esély. A jelenlegi ütemezés mellett a középső vonalszakasz forgalomba helyezése 2023 januárjában várható. Ez megfelelne az uniós időzítésnek. Egy új közbeszerzési eljárás azonban borítaná az ütemtervet. Ráadásul az sem biztos, hogy olcsóbb ajánlatot kapnának. Sz. A.

A járvány a középkorúakat is tizedelte

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.05.04. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A második és harmadik hullámban a 35-44 évesek körében arányaiban kiemelkedő, 11 százalékos volt a többlethalálozás – derül ki Vitrai József, népegészségügyi szakértő elemzéséből.
A pandémia második és harmadik hullámában a fiatalabbak között arányaiban kiugróan nagy volt a járványhoz köthető többlethalálozás – értelmezte a Népszavának a legfrissebb adatokat Vitrai József, népegészségügyi szakértő, akinek számításai szerint április elejéig a járvány okozta többlethalálozás megközelítette a 16 ezret (15872). Közlése szerint a 65-74 évesek körében 18 százalékkal haltak meg többen, mint a Covid-19 előtti években. Ehhez képest meglepően magas, 11 százalékos volt a többlethalálozás a 35-44 éves korosztályban is. Vagyis nem lehet azt mondani, hogy jobbára azok mentek el, akiknek életkilátásai eleve rosszak voltak. Mint mondta, ez akkor lenne igaz, ha a 75 év felettieknél lenne a legnagyobb a többlethalálozás. A kutató ugyanakkor hozzátette, hogy az év elején – január 24. és február 21. között – egy hónapig kevesebben haltak meg, mint az várható lett volna. Innen "sikerült" túlszárnyalni az előző éveket. Megjegyezte: a hivatalos mintegy 27 ezres halálozási adat megközelítőleg kétharmada írható a járvány számlájára. A többi esetben – tette hozzá – várhatóan a kimutatott fertőzés nélkül is meghalt volna a beteg.
Vitrai József szerint a többlethalálozás számításánál több körülményt is figyelembe kell venni, így egyebek mellett azt, hogy a népesség összetétele időről-időre változik és ez önmagában is befolyásolja a halálozási adatokat. Például, ha egy társadalomban növekszik az idősek aránya akkor a halálozások száma is nőni fog. Figyelembe véve a népesség korösszetételének változását, a lakosok számának csökkenését ki lehetett számolni, hogy várhatóan hányan fognak meghalni 2020-ban. Ez a mutató a várható halálozás. Az ábrán is az látható, hogy tavaly tavasszal amikor elindult a járvány, többen haltak meg, mint amennyi az elmúlt öt év átlaga alapján várható lett volna. Aztán nyáron furcsa módon lecsökkent a többlet, sőt nulla alatt húzódott a görbe. Vagyis kevesebben haltak meg, mint amennyi várható lett volna. Ősszel, a második hullám idején hatalmas többlethalálozás keletkezett, aztán január elejére a nulla alá ment ez az adat. A harmadik hullám idején megint nagyon sokan haltak meg, csaknem elértük a második hullám halálozási csúcsát. Az adatokból jól látszik, hogy a többlethalálozás szempontjából van különbség a nemek és a korcsoportok között is. Kiderült, hogy azok a férfiak, akik megélték a 70. életévüket, ellenállóbbak voltak a vírussal szemben és egészségesebbek, mint az ugyanilyen korú nők. Ez abból is látszik – tette hozzá Vitrai József – hogy az idősebb nők körében nagyobb volt a veszteség. Hogy megmondható legyen, ennek pontosan mi az oka, ahhoz még jó néhány adatra szükség lenne azokból, amelyeket a KSH még nem hozott nyilvánosságra.