Előfizetés

Karbonárat vezet be a Shell hazai kútjain

M. I.
Publikálás dátuma
2021.05.04. 19:49

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Literenként 6 forintért – cégek esetében nettó 4 forint 50 fillérért – tanúsítványt kapnak az ezt igénylő autósok arról, hogy a cég intézkedik a tankolt üzemanyag légszennyezésének semlegesítéséről.
Magyarországon is bevezeti úgynevezett karbonsemlegesítési szolgáltatását a Shell – jelentette be online sajtótájékoztatóján Kapitány István, az olajcsoport globális mobilitási alelnöke, Solti Andrea, a Shell Hungary elnöke és Bujdosó Andrea, magyarországi és szlovéniai mobilitásért felelős üzletágvezető. Ennek keretében literenként 6 forintért – cégek esetében nettó 4 forint 50 fillérért – tanúsítványt kapnak az ezt igénylő autósok arról, hogy a cég intézkedik a tankolt üzemanyag légszennyezésének semlegesítéséről. Az így begyűjtött pénzből szén-dioxid-megkötést szolgáló – például erdőtelepítési – beruházásokat támogatnak. Remélik, vevőik több mint tizede él a lehetőséggel.
A témához csak részben kapcsolódik az egyelőre nagyon kezdeti fázisban lévő energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, amelynek kapcsán zajlanak az egyeztetések

– közölte kérdésünkre Bujdosó Andrea. (Megjegyzendő, hogy az energiacégeket fogyasztóik energiatakarékosságára ösztönző szabály idén már életbe lépett.) A Shell Hungary tavalyi évéről egyelőre nem nyilatkoztak. Kapitány István üzletága világszintű eredményeiről annyit mondott, hogy a forgalom a világjárvány miatt jelentősen visszaesett, ám nyereségességük nőtt.
A (kínai Sinopec, illetve China National Petroleum után a világ harmadik legnagyobb szénhidrogén-vállalatának számító) Shell 2050-es célja, hogy működését teljesen, termékeit pedig 65 százalékban üvegházgáz-kibocsátásmentesítse

– közölte Kapitány István. Emellett elkötelezettek az elektromosautó-töltés, a bioüzemanyagok és a gázhajtás iránt.

Itthon már a fekete is lehet fehér - A KSH változtat a maginfláció számításán

Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.04. 17:09

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Új módszerrel számolt maginflációs értéket tesz közzé egy hét múlva a statisztikai hivatal, amiben már nem szerepelnek a folyamatosan dráguló alkoholok és dohányáruk árváltozásai.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilistól módosítja a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét: a jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához. A változást követően a maginfláció a korábbi 73 százalék helyett a teljes infláció 63 százalékát fedi majd le. A maginfláció az árszínvonal-változás középtávú változásainak egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje a fogyasztóiár-indexből az olyan, egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. „A szeszes italok és a dohányáruk árát az utóbbi években jelentősen befolyásolta a jövedéki adó mértékének rendszeres, éven belüli többszöri, európai uniós jogszabály által előírt változtatása, így az európai intézmények gyakorlatát is alapul véve döntött a KSH a maginflációs mutató számításának módosításáról” – magyarázta a döntést Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályának vezetője. Korábban a KSH a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát, a járműüzemanyagokat, a tb által támogatott gyógyszereket, valamint a hatósági áras szolgáltatásokat hagyta ki a fogyasztóiár-indexből a maginfláció számítása során. A mostani változtatás eredményeként bővül ezen termékek köre. A maginflációs mutató 1994. decemberi bázison készül, így összetételének változása miatt 2021. áprilisban az idősort a KSH visszavezeti 1995. januárig, amiből adódóan egyszeri jelleggel visszamenőlegesen a teljes maginflációs idősor megváltozik ezen időpontig. A változást követően az új alapon számolt maginflációs mutatószám először a május 11-én esedékes Fogyasztói árak, 2021. április gyorstájékoztatójában jelenik meg – írja közleményébe a statisztikai hivatal. 

Ezermilliárdok a gazdaság újraindítására – vagy szavazatvásárlásra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.05.04. 15:42

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Az oktatás lesz a nagy vesztese a 2022-es költségvetésnek, kormány kedveskedni fog azonban a nyugdíjasoknak, az építőiparnak és az egészségügynek – derül ki a tervezetből.
Varga Mihály pénzügyminiszter a már megszokott külsőségek között benyújtotta a parlamentnek a 2022-es költségvetés tervezetét. Az előzetesen megismertekhez képest nagy meglepetést nem okozott a javaslat: gyors, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval, javuló foglakoztatással, 7,7 százalékkal emelkedő nettó és bruttó bérekkel számol. Abban sincs meglepetés, hogy a kormány indokolatlanul magas, 3152 milliárd forintos hiánnyal kalkulál. Ez a jövőre várható GDP 5,9 százaléka, s ilyen magas hiány mellett az sem meglepő, hogy az államadósság GDP arányos mértéke 79,9 százalékról csak 79,3 százalékra csökken, s mindez 5 százalék feletti növekedés mellett történik. Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés benyújtásakor két tényezővel indokolta a magas hiányt: egyrészt az EU engedi, akkor pedig élni kell vele, másrészt a gazdaság újraindításával. 
Lehet egy harmadik ok is, bár erről a pénzügyminiszter nem beszélt: egyes tételek alapján arra is következtethetünk, hogy a költekezés összefügg a jövő évi választásokkal, részint a szavazók megdolgozása érdekében, részint egy esetleges kormányváltásra felkészülve a NER-holduvart még ellátják több évre szóló megrendelésekkel.

Már a költségvetés benyújtása előtt véleményezte a kormány 2022-es terveit a Költségvetési Tanács. A testület nem volt maradéktalanul elégedett a kormány hiánycsökkentésével, véleményük szerint - látva az öt százalék feletti növekedést -, az az indokoltnál kisebb mértékben mérséklődik 2022-ben. KT szerint a tervezettnél többet faraghatna le a kormány az államadósság mértékéből is. A KT mellett a MNB is külön közleményben figyelmeztette a kormányt még a benyújtás előtt a szigorúbb költségvetési gazdálkodásra, ám láthatóan ez nem hatotta meg a kormányt, s a büdzsét változatlan formában terjesztette a parlament elé. Az gazdaság újraindítására kormány 7300 milliárd forintot akar költeni, s ebbe rengeteg mindent beleszuszakoltak: jövőre Paks2-re már 270 milliárdot különítettek a gazdaság-újraindítási kiadások között, egyéb, közelebbről meg nem nevezett beruházásokra pedig 550 milliárdot költene a kormány. Az újraindítási kiadások között olyan egzotikus tételek is felbukkannak, mint a Nemzeti Filmintézet 17 milliárdos támogatása, a Városliget lebetonozásnak 30 milliárdos költsége, a nemzetközi sportrendezvények pályázatainak 10 milliárdos támogatása, de a középiskolai diákok külföldi egy-két hetes nyelvtanfolyamainak 30 milliárdos költségeit is itt tüntették fel - vagyis kis költői túlzás lehet abban, hogy 7300 milliárd minden fillérje a gazdaság újraindítására menne. Varga Mihály szavai szerint ezen újraindítási programok célja, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni, visszakapja munkáját, vagy újat kapjon, és minden vállalkozó újra tudja indítani üzletét, de ez a tétel nehezen egyeztethető össze akár a 13. havi nyugdíjjal vagy a diákok külföldi nyelvtanfolyamaival. Ugyanis az újraindítási kiadások között számolták el a 13.havi nyugdíj kétheti részének 160 milliárdos, a nyugdíjprémium 68 milliárdos vagy épp az egészségügyi béremelések 458 milliárd forintos, illetve a 25 éven aluliak szja-mentességének 140 milliárdos forrásszükségletét is. (Ez utóbbi tételt a kormány a családtámogatási kiadásai között is elszámolta – vagyis két legyet üt egy csapára a kommunikációban.) A jövő évi költségvetés egyértelmű vesztese az oktatás: ezen kiadások az idei tervezett 2223 milliárd forintról 2180 milliárdra csökkennek. A képet árnyalja, hogy érdemi csökkenés a felsőoktatás támogatásánál érhető tetten, amely az idei 598 milliárdról, 453 milliárd forintra mérséklődik. Tudvalevő azonban, hogy épp a napokban szavazta meg a felsőoktatás magánkézbe adását a kormány, amelyhez az egyetemi alapítványok több száz milliárdos vagyont is kaptak. A kormány korábban azzal is számolt, hogy az alapítványi egyetemeket az uniós helyreállítási alapokból finanszírozza, ám erre kerek-perec nemet mondott az Európai Bizottság, vagyis innen sem lesz többletforrása a felsőoktatásnak.
Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatot Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének a Parlamentben 2021. május 4-én
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Az egészségügyben viszont a kormány megkezdi ledolgozni évtizedes adósságát, s az idei 2115 milliárddal szemben, 2022-ben 2883 milliárdot költenek erre a területre, ami jövőre várható GDP 5 százaléka.

 Ezzel még mindig az utolsó között leszünk uniós összehasonlításban. A kiadások növekedése részint a járvánnyal függ össze, de több száz milliárd jut az egészségügyi bérek, főleg az orvosi fizetések emelésére, erre célra 460 milliárd forintot fordítanak. A legnagyobb nyertes arányaiban nézve a sport, ahova jövőre már 405 milliárd jut – nem számítva a tao-kedvezményeket –, s ez 33 százalékos növekedés az ideihez képest. Tovább nő a honvédség támogatása is, a védelmi kiadások elérik az 1000 milliárdot, ez a GDP 1,8 százaléka, ami már NATO-összehasonlításban is a tagországok között az első harmadba emeli hazánkat, és majdnem elérjük az elvárt 2 százalékpontot. Tovább drágul az állam működése, jövőre már 4638 milliárdot fordít magára az apparátus az idei 4248 milliárd után. Ez a GDP 8,2 százalékát teszi ki, ami továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban. Jelentősen emelkednek viszont a nyugdíjkiadások, a klasszikus családtámogatások azonban stagnálnak. A lakástámogatások kiadások a kormányzat elmúlt hónapokban hozott döntései következtében bő negyedével, 873 milliárd forintra nőnek. A költségvetési kiadásokban megjelenik már 3001 milliárd forintnyi uniós forrás is, ebből 450 milliárdot tesz ki az uniós újjáépítési alapból érkező vissza nem térítendő támogatás.