Előfizetés

A csengeri „polip” - Riport a titokzatos örökösnő tárgyalásáról

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.05.04. 16:04

Fotó: police.hu
Csaló vagy áldozat P. Mária, a csengeri örökösnő, aki állítása szerint mesés vagyont örökölt, s ebből nemcsak adományokat osztott, de Kósa Lajos egyes számláit is finszírozta.
Közel harminc kilót fogyott, továbbra is azt állítja, hogy Kósa Lajos segített volna neki befektetni több milliárdnyi eurót, s már nem Sz. Gábornénak, hanem P. Máriának hívják a csengeri „örökösnőt”- tavaly ugyanis fogvatartottként feleségül ment az állami gigahitelből épült, néhány évig működött, végül 2010-re csődbe jutott gödi Pólus Palace volt milliárdos tulajdonosához, aki a nő előző házasságából született kisebbik fia keresztapja volt. Ha lehet, ezzel a fordulattal még inkább áttekinthetetlenné vált az a csalás vádja miatt indult büntetőügy, amelynek újabb tárgyalási fordulóját kedden tartották a mátészalkai járásbíróságon. Az asszony ugyanis korábban a tönkrement gödi vállalkozás „megmentőjeként” jelentkezett azzal, hogy tulajdonrészt vásárolna a cégben, s ezzel jó néhány hónappal elodázta, hogy a hitelt nyújtó bank a kölcsön fejében érvényesítse a jelzálogjogát. P. Péter azonban a törvény szerint immár férjként nem köteles terhelő vallomást tenni P. Máriára. A 2018. szeptembere óta előzetes letartóztatásban lévő asszony - aki a koronavírus miatt ezúttal is csak internetes konferenciahívással volt jelen a teremben – a vádirat szerint 2009-től több személytől és cégtől kért kölcsön nagyobb összegeket arra hivatkozva, hogy azokat a Németországban elhunyt édesapja halála után neki járó, nagy összegű hagyatékból szándékozik visszafizetni. A határidők lejártát követően a kölcsönvett összegeket nem fizette vissza, amivel 20 sértettnek közel 778 millió forintos kárt okozott, amelyből csak néhány millió forint térült meg. Az előzetes tervek szerint néhány károsultat tanúként hallgattak volna meg ezen a napon, ám a vádlott több százoldalas vallomásának felolvasása, illetve az ahhoz fűzött észrevételei miatt végül erre már nem maradt idő.
Az asszony felidézte: 2008-ban kapott egy német közjegyzőtől értesítést arról, hogy végrendelettel örökséget hagytak rá.

Bizalmasok - Kósa és a csengeri asszony egy amatőr felvételen
A levél a csengeri polgármesteri hivatalba érkezett, onnan vitték ki hozzá, örökül hagyóként pedig azt a férfit tüntették fel rajta, akit ő – házasságon kívül született gyerekként – a vér szerinti apjának hitt, bizonyos M. Józsefet. Az okiratban ingatlan, ingóság, részvények és készpénz szerepelt, illetve az, hogy az örökség értékének nagyságrendje egyelőre „nem megadható”. Ezt követően nyitott bankszámlát egy nyíregyházi bankfiókban, ahová állítása szerint nem sokkal később 2,5 milliárd forintnyi euró érkezett: ebből ő több alkalommal, összességében 150-200 millió forintnyi készpénzt vett ki - mondta -, amelyekből különféle bálok, ünnepségek költségét, ügyvédi munkadíjakat illetve hotelszámlákat fizetett és a családja életkörülülményeit javította vele. Az átutalt milliárdokat a nő állítása szerint később visszavonták, a bankszámlakivonatok nincsenek meg, ő maga pedig ezt a számlát később megszüntette. Hozzátette: ezt követően készpénzben kapott nagyobb összegeket az állítólagos örökségét kezelő, németországi székhelyű Gyermekekért, Egészségért, Szülőföldért Alapítványtól. Az euró-kötegeket futár hozta, s azt ő Mátészalkán, Debrecenben vagy épp a csengersimai határátkelőnél lévő Ibusz-irodában váltotta forintra, majd zömmel jótékony célokra fordította. Szavai szerint ebből jutott a csengeri általános iskola kamerarendszerére, Makovecz szoborra, tanteremfestésre, burkolásra, padokra, tanári székre, sószobára, a helyi gimnázium tankonyhájára, sőt, még légpuskák vásárlására is. De ebből kapott a csengeri egyházközség 5 millió 28 ezer forintot szószékre, az imaház és az idősek otthona berendezésére, defibrillátorra és nyomtatóra is. Az adományokat rendszerint vagy a novemberi, vagy a februári csengeri bálon adták át, amelyet a helyi Hotel Suszterben rendeztek.
- Itt többször is megjelent Kósa Lajos a feleségével, valamint Risztov Évával, a szállásukat mi fizettük, sőt, az ő nevükben is adományoztunk

– mondta az asszony. Szavai szerint Kósa Lajos kereste meg őt, miután értesült a mesés örökségről azzal, hogy ezt a pénzt nem szabad külföldön befektetni, hanem abból magyar államkötvényeket kell venni, s a politikussal ezt követően közel hét éven át rendszeres kapcsolatban állt. Ott volt például 2013 márciusában a hortobágyi Tuba tanyán Kósa Lajos születésnapján, de közösen voltak rendezvényeken vagy találkozókon állítása szerint egy egerszalóki és egy felsőtárkányi hotelben, Debrecenben, Fehérgyarmaton, Budapesten, Csengeren, s több alkalommal együtt tárgyaltak svájci bankokban is – tette hozzá. Állítása szerint ez utóbbiakról az adott bank belső kamerarendszere felvételt is készített, így ez igazolható. Kósa Lajos korábban cáfolta, hogy együtt utaztak volna vele Svájcba, illetve, hogy a csengeri nő fizette volna az ottani hotelszámláját, P. Mária erre reagálva a keddi tárgyaláson azt mondta: Kósa Lajos valóban nem velük utazott egy autóban, de a banki vagy közjegyzői tárgyalásokra már közösen mentek, s a hotelszámláját ugyan praktikusan a képviselő fizette, de annak ellenértékét ő mindig odaadta neki utólag készpénzben. 
- Kósa Lajos nekem semmit nem adott. Nem tudom, mivel tudtam őt becsapni? Azt állítják, hogy nem léteznek azok a közjegyzők, bankárok, ügyvédek, akik 8-10 éven keresztül az örökséggel kapcsolatos levelezését bonyolították? Hogy külföldről én magam küldtem volna magamnak a leveleket miközben egyetlen idegen nyelvet sem beszélek?

- fakadt ki az asszony, megemlítve: ő maga korábban uborkatermesztésből és takarításból élt, a férje a téeszben dolgozott majd határőr lett, sem tudásuk, sem lehetőségük nem lett volna egy ilyen jól felépített csalássorozatot levezényelni. Ügyvédje, Helmeczy László megerősítette később lapunknak, hogy a szakértők szerint a rendelkezésre álló okiratok legalább három-négy szerzőtől származhatnak, s a dokumentumok egyike sem vall P. Mária szóhasználatára, írásmódjára. Hozzátette: furcsa, hogy épp P. Mária ügyében semmisültek meg iratok egy nyomozati raktárban tetőbeázás miatt. A csengeri asszony a mostani tárgyaláson elmondta: továbbra is bízik abban, hogy az öröksége létezik, s ha nem ő, akkor a gyerekei, unokái majd megkapják a hatalmas vagyont. Máskülönben azt kell gondolnia, hogy ő maga is egy jól kifundált csalássorozat részese, aminek a végén egyes egyedül neki kell elvinnie a balhét, más ugyanis egyelőre rajta kívül nem ül a vádlottak padján.    

Kitűzték az előkészítő ülés időpontját Boldog István perében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 16:02

Fotó: Boldog István Facebook oldala
A törvényszék egy előkészítő ülést tűzött ki, amelyre mindegyik vádlottat idézte.
Június 30-án, reggel 8:30-kor tartják a Boldog-ügy előkészítő ülését a Fővárosi Törvényszéken – erősítette meg a Telex érdeklődésére az egyik vádlott védője, Novák Péter. Múlt héten a Fővárosi Törvényszék még azt válaszolta a portálnak, hogy az ügyben kitűzték az előkészítő ülés időpontját, azonban a dátumról csak a későbbiekben tudnak felvilágosítást adni, „mivel az idézések kézbesítése még folyamatban van”. Az is kiderült, hogy a törvényszék egy előkészítő ülést tűzött ki, amelyre mindegyik vádlottat idézte. A Központi Nyomozó Főügyészség hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el. Vádiratot hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be a képviselő és nyolc társa ellen. A vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában húszmillió forintot kaptak.  Az ügyben több embert letartóztattak, köztük Boldog jobbkezét, a fideszes önkormányzati képviselő Fehér Petrát is. 

Szociális dolgozók tömege követel béremelést

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.05.04. 15:36

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A kormány még egyeztetni sem hajlandó a szociális ágazat ijesztően alacsony kereseteiről, de az érintettek egyre elszántabbak: a BDDSZ felhívását 16 ezren írták alá.
Petíciós rekordot ért el a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ), tíz nap alatt majdnem 16 ezren írták alá felhívásukat, amelyben a szociális ágazatban dolgozók béremelését követelik a kormánytól. Szűcs Viktória, a szervezet elnöke kedden délelőtt adta át a Kásler Miklós miniszternek címzett csomagot a támogató ívekkel a humántárca Akadémia utcai épületében.
A szakterület 90 ezer dolgozójából 84 ezret érint legfontosabb követelésük, hogy a szociális ágazati összevont bérpótlékra jogosultak kapjanak január 1-jéig visszamenőleg 30 százalékos béremelést.

A kérés indoklása egyszerű: a járványban helytálló dolgozók semmilyen állami elismerést nem kaptak munkájukért, miközben a KSH adatai szerint a nemzetgazdaság valamennyi ágazatát nézve hosszú évek óta itt a legalacsonyabbak a keresetek. A Népszavának nyilatkozó BDDSZ elnök arra emlékeztetett, hogy a 414 ezer forintos bruttó, 275 ezer forintos nettó átlagkeresettől jócskán elmaradva, 2021-ben a szociális ágazatban foglalkoztatottak 300 ezer forintnál alig magasabb bruttó és 200 ezres nettó bére a legfőbb oka annak, hogy 3500 szociális munkahelyet nem sikerül betölteni felkészült szakemberekkel. Szűcs Viktória azt is hozzátette, hogy számításaik szerint az elvárt 30 százalékos emelés után is a nemzetgazdasági átlag alatt maradnának a szakterület keresetei, hiszen az előre lépéssel is csak 392 ezer forintos bruttó, 260 ezer forintos nettó kereset lenne jellemző a szociális szférában. Mivel hasonló követeléseknél a humántárca minden megszólaló vezetője azt szokta hangoztatni, hogy az elmúlt tíz évben jelentős emeléseket kaptak a bölcsődékben, bentlakásos szociális intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozók, adatokat kértünk a szakszervezeti vezetőtől. A BDDSZ elnöke azt idézte fel, hogy 2010 után a megbontott egységes közalkalmazotti bértábla helyett létrehozott ágazati bérrendszer kaotikus viszonyokat eredményezett. A 2014-ben bevezetett szociális ágazati pótlékból volt, aki csak bruttó hatezer, mások bruttó 17 ezer forintot kaptak, a mostani adatok szerint a korábbi kiegészítő pótlékkal együtt az összevont pótléknál 20 és 60 ezer forint közötti a szórás a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók között, de kompenzáció nélkül ma is sokan keresnének a minimálbér vagy a garantált bérminimum alatt. A bölcsődékben például háromféle számítást kell alkalmazni a 11 ezer foglalkoztatott bérének kiszámításakor. 
Közülük 1500 azok száma, akik nem kapják meg a szociális ágazat átlagánál magasabb bölcsődei pótlékot, a petíciót értük, a fűtőkért, konyhásokért, adminisztratív dolgozókért, az intézmények udvarát rendben tartókért is indította a szakszervezet.

Az utóbbi hónapok hasonló szakszervezeti akcióira utalva megemlítette, hogy a BDDSZ aláírásgyűjtő kezdeményezését a tagság nagyon határozott kérésére indították el. A követelés erejét mutatja, hogy tíz nap alatt a béremelésben érintettek 20 százaléka írta alá az íveket. Így – bár a járvány alatt az érdekvédelmi egyeztetések is nehezebbek – lát arra esélyt, hogy a gyülekezési tilalom feloldása után akár közösen szervezett utcai megmozdulással is nyomatékot adhatnak a követelésüknek a szociális szféra dolgozói. A kormány ígérgetéséből és félrevezető statisztikáiból ugyanis nem tudnak megélni.

Kérések válasz nélkül

Az utóbbi időben folyamatossá váltak a szociális béremelést sürgető akciók, de mindegy, melyik érdekvédő csoport, vagy ellenzéki politikus követeli a szociális szakma anyagi elismerését, a kormányzati válasz ugyanaz: sokszor adtak és szerintük eleget az ágazatban dolgozóknak. Legutóbb februárban kezdett aláírásgyűjtést Ungár Péter „Béremelést most!” címmel, elfogadhatatlannak nevezve, hogy egy idősotthonban dolgozó szociális munkás 182 ezer forintot visz haza. Tavaly novemberben a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ), valamint a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete (SZMDSZ) a miniszterelnökhöz fordult az ágazat béremelését és az egészségügyhöz hasonló bruttó 500 ezer forintos juttatást sürgetve. Október végén online sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), mert a szociális ágazatban dolgozók bére 13 éve változatlan. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) együtt kidolgozták egy ágazati sztrájk idejére a még elégséges szolgáltatásokat. A tavalyi költségvetés benyújtásakor az ellenzék frakciói megpróbálták elérni a béremelést, de ők is kudarcot vallottak. A kedden parlament elé vitt jövő évi büdzsé tervezete sem kecsegtet semmi jóval. Alig nő a bérekre fordítható minisztériumi keret, az intézmények működésére pedig – legalábbis az állami soron – kevesebbet költhetnek 2022-ben, mint idén.