A csengeri „polip” – Riport a titokzatos örökösnő tárgyalásáról

Csaló vagy áldozat P. Mária, a csengeri örökösnő, aki állítása szerint mesés vagyont örökölt, s ebből nemcsak adományokat osztott, de Kósa Lajos egyes számláit is finanszírozta.

Közel harminc kilót fogyott, továbbra is azt állítja, hogy Kósa Lajos segített volna neki befektetni több milliárdnyi eurót, s már nem Sz. Gábornénak, hanem P. Máriának hívják a csengeri „örökösnőt” - tavaly ugyanis fogvatartottként feleségül ment az állami gigahitelből épült, néhány évig működött, végül 2010-re csődbe jutott gödi Pólus Palace volt milliárdos tulajdonosához, aki a nő előző házasságából született kisebbik fia keresztapja volt.

Ha lehet, ezzel a fordulattal még inkább áttekinthetetlenné vált az a csalás vádja miatt indult büntetőügy, amelynek újabb tárgyalási fordulóját kedden tartották a mátészalkai járásbíróságon. Az asszony ugyanis korábban a tönkrement gödi vállalkozás „megmentőjeként” jelentkezett azzal, hogy tulajdonrészt vásárolna a cégben, s ezzel jó néhány hónappal elodázta, hogy a hitelt nyújtó bank a kölcsön fejében érvényesítse a jelzálogjogát. P. Péter azonban a törvény szerint immár férjként nem köteles terhelő vallomást tenni P. Máriára.

A 2018. szeptembere óta előzetes letartóztatásban lévő asszony - aki a koronavírus miatt ezúttal is csak internetes konferenciahívással volt jelen a teremben – a vádirat szerint 2009-től több személytől és cégtől kért kölcsön nagyobb összegeket arra hivatkozva, hogy azokat a Németországban elhunyt édesapja halála után neki járó, nagy összegű hagyatékból szándékozik visszafizetni. A határidők lejártát követően a kölcsönvett összegeket nem fizette vissza, amivel 20 sértettnek közel 778 millió forintos kárt okozott, amelyből csak néhány millió forint térült meg. Az előzetes tervek szerint néhány károsultat tanúként hallgattak volna meg ezen a napon, ám a vádlott több százoldalas vallomásának felolvasása, illetve az ahhoz fűzött észrevételei miatt végül erre már nem maradt idő.

A levél a csengeri polgármesteri hivatalba érkezett, onnan vitték ki hozzá, örökül hagyóként pedig azt a férfit tüntették fel rajta, akit ő – házasságon kívül született gyerekként – a vér szerinti apjának hitt, bizonyos M. Józsefet. Az okiratban ingatlan, ingóság, részvények és készpénz szerepelt, illetve az, hogy az örökség értékének nagyságrendje egyelőre „nem megadható”. Ezt követően nyitott bankszámlát egy nyíregyházi bankfiókban, ahová állítása szerint nem sokkal később 2,5 milliárd forintnyi euró érkezett: ebből ő több alkalommal, összességében 150-200 millió forintnyi készpénzt vett ki – mondta –, amelyekből különféle bálok, ünnepségek költségét, ügyvédi munkadíjakat illetve hotelszámlákat fizetett és a családja életkörülményeit javította vele.

Az átutalt milliárdokat a nő állítása szerint később visszavonták, a bankszámlakivonatok nincsenek meg, ő maga pedig ezt a számlát később megszüntette. Hozzátette: ezt követően készpénzben kapott nagyobb összegeket az állítólagos örökségét kezelő, németországi székhelyű Gyermekekért, Egészségért, Szülőföldért Alapítványtól. Az euró-kötegeket futár hozta, s azt ő Mátészalkán, Debrecenben vagy épp a csengersimai határátkelőnél lévő Ibusz-irodában váltotta forintra, majd zömmel jótékony célokra fordította. Szavai szerint ebből jutott a csengeri általános iskola kamerarendszerére, Makovecz szoborra, tanteremfestésre, burkolásra, padokra, tanári székre, sószobára, a helyi gimnázium tankonyhájára, sőt, még légpuskák vásárlására is. De ebből kapott a csengeri egyházközség 5 millió 28 ezer forintot szószékre, az imaház és az idősek otthona berendezésére, defibrillátorra és nyomtatóra is. Az adományokat rendszerint vagy a novemberi, vagy a februári csengeri bálon adták át, amelyet a helyi Hotel Suszterben rendeztek.

– mondta az asszony. Szavai szerint Kósa Lajos kereste meg őt, miután értesült a mesés örökségről azzal, hogy ezt a pénzt nem szabad külföldön befektetni, hanem abból magyar államkötvényeket kell venni, s a politikussal ezt követően közel hét éven át rendszeres kapcsolatban állt. Ott volt például 2013 márciusában a hortobágyi Tuba tanyán Kósa Lajos születésnapján, de közösen voltak rendezvényeken vagy találkozókon állítása szerint egy egerszalóki és egy felsőtárkányi hotelben, Debrecenben, Fehérgyarmaton, Budapesten, Csengeren, s több alkalommal együtt tárgyaltak svájci bankokban is – tette hozzá. Állítása szerint ez utóbbiakról az adott bank belső kamerarendszere felvételt is készített, így ez igazolható. Kósa Lajos korábban cáfolta, hogy együtt utaztak volna vele Svájcba, illetve, hogy a csengeri nő fizette volna az ottani hotelszámláját, P. Mária erre reagálva a keddi tárgyaláson azt mondta: Kósa Lajos valóban nem velük utazott egy autóban, de a banki vagy közjegyzői tárgyalásokra már közösen mentek, s a hotelszámláját ugyan praktikusan a képviselő fizette, de annak ellenértékét ő mindig odaadta neki utólag készpénzben.

- fakadt ki az asszony, megemlítve: ő maga korábban uborkatermesztésből és takarításból élt, a férje a téeszben dolgozott majd határőr lett, sem tudásuk, sem lehetőségük nem lett volna egy ilyen jól felépített csalássorozatot levezényelni. Ügyvédje, Helmeczy László megerősítette később lapunknak, hogy a szakértők szerint a rendelkezésre álló okiratok legalább három-négy szerzőtől származhatnak, s a dokumentumok egyike sem vall P. Mária szóhasználatára, írásmódjára. Hozzátette: furcsa, hogy épp P. Mária ügyében semmisültek meg iratok egy nyomozati raktárban tetőbeázás miatt.

A csengeri asszony a mostani tárgyaláson elmondta, továbbra is bízik abban, hogy az öröksége létezik, s ha nem ő, akkor a gyerekei, unokái majd megkapják a hatalmas vagyont. Máskülönben azt kell gondolnia, hogy ő maga is egy jól kifundált csalássorozat részese, aminek a végén egyes egyedül neki kell elvinnie a balhét, más ugyanis egyelőre rajta kívül nem ül a vádlottak padján.