Előfizetés

Itthon már a fekete is lehet fehér - A KSH változtat a maginfláció számításán

Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.04. 17:09

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Új módszerrel számolt maginflációs értéket tesz közzé egy hét múlva a statisztikai hivatal, amiben már nem szerepelnek a folyamatosan dráguló alkoholok és dohányáruk árváltozásai.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilistól módosítja a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét: a jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához. A változást követően a maginfláció a korábbi 73 százalék helyett a teljes infláció 63 százalékát fedi majd le. A maginfláció az árszínvonal-változás középtávú változásainak egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje a fogyasztóiár-indexből az olyan, egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. „A szeszes italok és a dohányáruk árát az utóbbi években jelentősen befolyásolta a jövedéki adó mértékének rendszeres, éven belüli többszöri, európai uniós jogszabály által előírt változtatása, így az európai intézmények gyakorlatát is alapul véve döntött a KSH a maginflációs mutató számításának módosításáról” – magyarázta a döntést Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályának vezetője. Korábban a KSH a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát, a járműüzemanyagokat, a tb által támogatott gyógyszereket, valamint a hatósági áras szolgáltatásokat hagyta ki a fogyasztóiár-indexből a maginfláció számítása során. A mostani változtatás eredményeként bővül ezen termékek köre. A maginflációs mutató 1994. decemberi bázison készül, így összetételének változása miatt 2021. áprilisban az idősort a KSH visszavezeti 1995. januárig, amiből adódóan egyszeri jelleggel visszamenőlegesen a teljes maginflációs idősor megváltozik ezen időpontig. A változást követően az új alapon számolt maginflációs mutatószám először a május 11-én esedékes Fogyasztói árak, 2021. április gyorstájékoztatójában jelenik meg – írja közleményébe a statisztikai hivatal. 

Ezermilliárdok a gazdaság újraindítására – vagy szavazatvásárlásra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.05.04. 15:42

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Az oktatás lesz a nagy vesztese a 2022-es költségvetésnek, kormány kedveskedni fog azonban a nyugdíjasoknak, az építőiparnak és az egészségügynek – derül ki a tervezetből.
Varga Mihály pénzügyminiszter a már megszokott külsőségek között benyújtotta a parlamentnek a 2022-es költségvetés tervezetét. Az előzetesen megismertekhez képest nagy meglepetést nem okozott a javaslat: gyors, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval, javuló foglakoztatással, 7,7 százalékkal emelkedő nettó és bruttó bérekkel számol. Abban sincs meglepetés, hogy a kormány indokolatlanul magas, 3152 milliárd forintos hiánnyal kalkulál. Ez a jövőre várható GDP 5,9 százaléka, s ilyen magas hiány mellett az sem meglepő, hogy az államadósság GDP arányos mértéke 79,9 százalékról csak 79,3 százalékra csökken, s mindez 5 százalék feletti növekedés mellett történik. Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés benyújtásakor két tényezővel indokolta a magas hiányt: egyrészt az EU engedi, akkor pedig élni kell vele, másrészt a gazdaság újraindításával. 
Lehet egy harmadik ok is, bár erről a pénzügyminiszter nem beszélt: egyes tételek alapján arra is következtethetünk, hogy a költekezés összefügg a jövő évi választásokkal, részint a szavazók megdolgozása érdekében, részint egy esetleges kormányváltásra felkészülve a NER-holduvart még ellátják több évre szóló megrendelésekkel.

Már a költségvetés benyújtása előtt véleményezte a kormány 2022-es terveit a Költségvetési Tanács. A testület nem volt maradéktalanul elégedett a kormány hiánycsökkentésével, véleményük szerint - látva az öt százalék feletti növekedést -, az az indokoltnál kisebb mértékben mérséklődik 2022-ben. KT szerint a tervezettnél többet faraghatna le a kormány az államadósság mértékéből is. A KT mellett a MNB is külön közleményben figyelmeztette a kormányt még a benyújtás előtt a szigorúbb költségvetési gazdálkodásra, ám láthatóan ez nem hatotta meg a kormányt, s a büdzsét változatlan formában terjesztette a parlament elé. Az gazdaság újraindítására kormány 7300 milliárd forintot akar költeni, s ebbe rengeteg mindent beleszuszakoltak: jövőre Paks2-re már 270 milliárdot különítettek a gazdaság-újraindítási kiadások között, egyéb, közelebbről meg nem nevezett beruházásokra pedig 550 milliárdot költene a kormány. Az újraindítási kiadások között olyan egzotikus tételek is felbukkannak, mint a Nemzeti Filmintézet 17 milliárdos támogatása, a Városliget lebetonozásnak 30 milliárdos költsége, a nemzetközi sportrendezvények pályázatainak 10 milliárdos támogatása, de a középiskolai diákok külföldi egy-két hetes nyelvtanfolyamainak 30 milliárdos költségeit is itt tüntették fel - vagyis kis költői túlzás lehet abban, hogy 7300 milliárd minden fillérje a gazdaság újraindítására menne. Varga Mihály szavai szerint ezen újraindítási programok célja, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni, visszakapja munkáját, vagy újat kapjon, és minden vállalkozó újra tudja indítani üzletét, de ez a tétel nehezen egyeztethető össze akár a 13. havi nyugdíjjal vagy a diákok külföldi nyelvtanfolyamaival. Ugyanis az újraindítási kiadások között számolták el a 13.havi nyugdíj kétheti részének 160 milliárdos, a nyugdíjprémium 68 milliárdos vagy épp az egészségügyi béremelések 458 milliárd forintos, illetve a 25 éven aluliak szja-mentességének 140 milliárdos forrásszükségletét is. (Ez utóbbi tételt a kormány a családtámogatási kiadásai között is elszámolta – vagyis két legyet üt egy csapára a kommunikációban.) A jövő évi költségvetés egyértelmű vesztese az oktatás: ezen kiadások az idei tervezett 2223 milliárd forintról 2180 milliárdra csökkennek. A képet árnyalja, hogy érdemi csökkenés a felsőoktatás támogatásánál érhető tetten, amely az idei 598 milliárdról, 453 milliárd forintra mérséklődik. Tudvalevő azonban, hogy épp a napokban szavazta meg a felsőoktatás magánkézbe adását a kormány, amelyhez az egyetemi alapítványok több száz milliárdos vagyont is kaptak. A kormány korábban azzal is számolt, hogy az alapítványi egyetemeket az uniós helyreállítási alapokból finanszírozza, ám erre kerek-perec nemet mondott az Európai Bizottság, vagyis innen sem lesz többletforrása a felsőoktatásnak.
Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatot Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének a Parlamentben 2021. május 4-én
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Az egészségügyben viszont a kormány megkezdi ledolgozni évtizedes adósságát, s az idei 2115 milliárddal szemben, 2022-ben 2883 milliárdot költenek erre a területre, ami jövőre várható GDP 5 százaléka.

 Ezzel még mindig az utolsó között leszünk uniós összehasonlításban. A kiadások növekedése részint a járvánnyal függ össze, de több száz milliárd jut az egészségügyi bérek, főleg az orvosi fizetések emelésére, erre célra 460 milliárd forintot fordítanak. A legnagyobb nyertes arányaiban nézve a sport, ahova jövőre már 405 milliárd jut – nem számítva a tao-kedvezményeket –, s ez 33 százalékos növekedés az ideihez képest. Tovább nő a honvédség támogatása is, a védelmi kiadások elérik az 1000 milliárdot, ez a GDP 1,8 százaléka, ami már NATO-összehasonlításban is a tagországok között az első harmadba emeli hazánkat, és majdnem elérjük az elvárt 2 százalékpontot. Tovább drágul az állam működése, jövőre már 4638 milliárdot fordít magára az apparátus az idei 4248 milliárd után. Ez a GDP 8,2 százalékát teszi ki, ami továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban. Jelentősen emelkednek viszont a nyugdíjkiadások, a klasszikus családtámogatások azonban stagnálnak. A lakástámogatások kiadások a kormányzat elmúlt hónapokban hozott döntései következtében bő negyedével, 873 milliárd forintra nőnek. A költségvetési kiadásokban megjelenik már 3001 milliárd forintnyi uniós forrás is, ebből 450 milliárdot tesz ki az uniós újjáépítési alapból érkező vissza nem térítendő támogatás.    

359,44 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 08:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult, csak csekély mértékben változott a forint árfolyama kedd reggelre az előző estihez képest. Az euróval és a svájci frankkal szemben kissé erősödött, a dollárral szemben csekély mértékben gyengült.
Az eurót 359,44 forinton jegyezték kedden reggel fél nyolckor a hétfő este hét órai 359,85 forint után, ami a forint 0,11 százalékos erősödésének felel meg. A dollár jegyzése kissé emelkedett, 298,57 forintról 298,66 forintra, a forint így 0,03 százalékkal gyengült. A svájci frank jegyzése 326,71 forintra csökkent 327,37 forintról a forint 0,20 százalékos erősödésével. A forint a hétfői kezdés óta mindhárom devizával szemben erősödött, az euróval szemben 0,16 százalékkal, a dollárral szemben 0,27 százalékkal, a svájci frankkal szemben 0,30 százalékkal. A forint az elmúlt hetet pozitív eredménnyel zárta, sorrendben 1,0 százalékkal, 0,3 százalékkal és 0,4 százalékkal erősödött az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben.