Hol itt a szuverenitás? – Mindenestül tévút az akkugyárak építése, óriási kockázatokat rejt egyetlen iparágtól függeni

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint a most zajló iparpolitika kísértetiesen emlékeztet az 1980-as évek Magyarországának gazdasági döntéseire

Jövő év elején akár 26 százalék fölé is nőhet az infláció, tojásért már most kétszer annyit kell fizetni, mint egy éve

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a maginfláció is jelentős mértékben, 24 százalékra emelkedett. Legutóbb 1996-ban volt ilyen magas inflációs nyomás a gazdaságon.

Brutális inflációs adat jött – erre senki nem számított

Januárban az árak 7,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – de egyes termékek 30 százalék felett drágultak.

Dinamikus növekedés, toronymagas infláció

Az erőteljes fellendülés ellenére az államháztartási hiány és az államadósság csak fokozatosan fog csökkenni.

Itthon már a fekete is lehet fehér - A KSH változtat a maginfláció számításán

Új módszerrel számolt maginflációs értéket tesz közzé egy hét múlva a statisztikai hivatal, amiben már nem szerepelnek a folyamatosan dráguló alkoholok és dohányáruk árváltozásai.

Beindult az árspirál: a jövedéki adó hajtja az emelést

Januártól biztosan emelkedik a a dohánytermékek, esetleg a üzemanyagok jövedéki adója is. Októberben gyorsult az infláció, az élelmiszerárak a felelősek.

Óvatosság nélkül, ismét vágott az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi ülésén újabb 0,20 százalékpontot vágott a forint alapkamatából, ami mától 3,20 százalékos lett. A gazdasági élet szereplői azt találgatják, hogy mikor és milyen értéknél áll le a 2012. augusztusa óta tartó kamatfaragás. A feltehetően még januárig tovább csökkenő infláció indokolhatja a megállás nélküli kamatcsökkentést, ám az úgynevezett maginfláció mértéke azt indokolná, hogy  3,00 százaléknál pihenjenek egyet a jegybankárok. Nem kizárt, hogy erre csak 2,4 százaléknál lehet számítani.

46 százalékkal kell többet fizetni Orbánék miatt – és még nincs vége

Úgy tűnik, az egyre dráguló pénzügyi szolgáltatások pörgetik a pénzromlást – a kormány politikája miatt a bankok egyre több terhet hárítanak ügyfeleikre, és ennek a beharangozott rezsicsökkentés sem képes ellentartani.