Előfizetés

Meg lehetett oldani, de nem volt egyszerű a matekérettségi

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 18:41

Fotó: Komka Péter / MTI
Számtani sorozatok, halmazok, négyszögek és hatványozás, síkgeometria és logaritmusos egyenlet is szerepelt kedden a két feladatlapon.
Átfogónak, megoldhatónak, de a tavalyinál valamelyest nehezebbnek találták a keddi matematika írásbeli érettségi feladatsorát. Számos igazgató, szaktanár és diák szerint egyes feladatok komoly fejtörést okoztak a vizsgázóknak.    Az első feladatlapon egyebek mellett számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, négyszögek és hatványozás szerepelt, a második rész feladatai között pedig volt síkgeometria és logaritmusos egyenlet is. Szabó József, a Debreceni Egyetem Kossuth gyakorló gimnáziumának matematikatanára az MTI érdeklődésére azt mondta: iskolájukban mintegy 160-an érettségiztek matematikából középfokon, korrekt, bát a tavalyinál némileg nehezebb feladatokat kaptak a vizsgázók. A diákok véleményét is tolmácsolva közölte: az első rész rövid feladatait 45 perc alatt mindenki megoldotta, ezek senkinek nem okozhattak gondot. A legnagyobb problémát egy kötelezően megoldandó logaritmusos egyenlet jelentette. Bár sok hasonlót megoldottak korábban, ezúttal a feladathoz olyan hosszú szöveg kapcsolódott, hogy egyszerűen megijedtek tőle a diákok, volt, aki el sem tudta kezdeni a megoldást. Hasonló tapasztalatokról számolt be Krizsán Erika, a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumának igazgatóhelyettese, matematikatanára is: az első részt könnyűnek ítélték a diákok, de a megoldáshoz kellett a 45 perc, de a szöveges logaritmusos feladat megijesztette a fiatalokat.    Molnár László, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója kifejezetten jónak ítélte a középszintű érettségi feladatsort, szerinte jól átfogta a matematika különböző területeit. Azt mondta, szerepeltek benne szöveges feladatok, de mind áttekinthető volt, nem lehetett a megoldással különösebb probléma. Hozzátette, a diákok olyan feladatokat kaptak, amelyekre számítottak, felkészültek voltak, kihasználták a rendelkezésükre álló időt; nem látták, hogy bárki kétségbeesett volna. Kalmár Andrea, a Szolnoki Szakképzési Centrum főigazgatója közölte: tíz iskolájukban csaknem hatszáz diák írt kedden matematika érettségit. Közölte, a pedagógusok és a megkérdezett néhány tanuló is korrektnek ítélte a középszintű matematika feladatsort, amelyben voltak könnyebb és nehezebb feladatok is. – Akadtak olyan feladatok, amelyek a vizsgázók számára fejtörést okozhattak, de azért azok is megoldhatók voltak – tette hozzá. A Nógrád megyei Szécsényben a Közép-magyarországi Agrár Szakképzési Centrum Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban nyolc diák vizsgázott kedden. Itt a jelzések szerint a tanulók úgy látták, hogy míg a magyarérettségi könnyebb volt, mint amire számítottak, a matematika nehezebb volt a vártnál. Filkor Lajos igazgató igazgató szerint ugyanakkor a feladatsorok nem voltak túl nehezek. A salgótarjáni Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Technikumában 91 saját tanuló vizsgázott kedden és nyolcan javító érettségi vizsgát tettek a kormányhivatal szervezésében. A  vizsgáról megoszlott a diákok véleménye: az első feladatlapot sokan nem tartották nehéznek, de kevesellték az időt a megoldásra, a második feladatlapot pedig egyesek nem ítélték nehéznek, míg mások igen. A biztonsági előírások betartása egyik megkérdezett iskolában sem jelentett gondot, volt elég tanterem a vizsgák megrendezésére, a diákok pedig maszk viselésével is vigyáztak egymásra, fegyelmezettek voltak a vizsga megkezdése előtt és a vizsga közben is. 

Lejár a moratórium, kezdődhetnek a kilakoltatások

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.05.04. 17:58

Fotó: Népszava
Ha nem lesz hosszabbítás, sok nehéz sorsú, akár kisgyermekes család kerülhet az utcára a járvány és a gazdasági válság idején.
Kedden éjfélkor véget ér a kilakoltatási moratórium, a lakhatással foglalkozó érdekvédelmi szervezetek arra figyelmeztettek, ha nem lesz hosszabbítás, sok nehéz sorsú, akár kisgyermekes család kerülhet az utcára a járvány és a gazdasági válság idején. Az otthon elvesztése pedig a család szétszakítását is jelentheti. Lapunk érdeklődött a Miniszterelnökségnél, a Belügyminisztériumnál, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, terveznek-e lépni az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tájékoztatást. A Város Mindenkié, az Utcajogász Egyesület és az Utcáról Lakásba Egyesület a kormányt és az önkormányzatokat is figyelmeztette ennek veszélyeire, több-kevesebb sikerrel. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kormánypárti többsége márciusban elutasította a moratórium meghosszabbítására tett javaslatot, ugyanakkor több ellenzéki vezetésű önkormányzat saját hatáskörben intézkedett: a Fővárosi Önkormányzat rendeletben tiltotta meg az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat, a Terézvárosi Önkormányzat pedig április végén döntött arról, hogy november 15-ig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot az önkormányzati lakások esetében. Hasonló intézkedések történtek Egerben is. Emellett öt parlamenti ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd) és Szél Bernadett független parlamenti képviselő a Momentum támogatásával közös javaslatot nyújtott be, amellyel a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig, országosan, minden típusú lakás esetében meghosszabbítanák a kilakoltatási moratóriumot. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Tárki felmérése szerint országosan a háztartások mintegy negyedének jelentősen romlott az anyagi helyzete a járványhelyzet következtében, a szegényebb régiókban pedig ennél is magasabb ez az arány. Múlt héten Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa is a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását kérte, mint fogalmazott, a moratórium fenntartása a járványveszély időszakában nemcsak az érintettek védelmét szolgálja, hanem össztársadalmi érdek is. 

Kásler Miklós szerint volt olyan intenzív osztály, ahol a betegek 80 százaléka meghalt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 16:24
Védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Már határainknál dörömböl a koronavírus indiai variánsa, és egyelőre azt sem tudjuk, hogy miként reagál az elérhető vakcinákra.
Meglepő őszinteséggel számolt be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a hazai kórházakban általa is megtapasztalt súlyos helyzetekről - írja az atv.hu. A Spirit FM Exkluzív Novák Andrással című műsorában elhangzott,
„az orvosok és a nővérek azzal szembesültek, hogy egyre fiatalabb betegeket hoznak egyre súlyosabb állapotban, és mivel célzott terápia nincs, csak tüneti kezelés van, illetve tapasztalati alapon folyik a terápia a központi irányelvek szerint, nem tudták a betegeiket meggyógyítani. Volt olyan kórház, ahol az intenzívosztályon lévők 80 százalékát elveszítették, máshol ez csak 50 százalék volt.”

A miniszter szólt arról is, hogy miközben Indiában soha nem látott méreteket öltött a koronavírus-járvány pusztítása, és naponta dőlnek meg a fertőzési, valamint a halálozási rekordok, addig az úgynevezett indiai mutáns elérte az európai kontinenst. Kiemelte:
„A koronavírus indiai variánsának jelenlétét igazolták már Spanyolországban, Ausztriában és Romániában is. Járványügyi szakértők pedig egyöntetűen vallják, hogy ez a mutáns sem fog megállni a magyar határnál.”

Kásler Miklós szerint nem is a fertőzés gyorsasága az, ami aggasztó, hanem, hogy a betegség lefolyása úgy tűnik a jelek alapján, hogy súlyosabb. Azt pedig, hogy a vakcinákra hogy reagál, ezt pontosan jelen pillanatban nem tudják megítélni. Azt azonban biztatónak tartja, hogy a vírus reprodukciós tényezője, tehát, hogy egy ember hány másikat fertőz meg, az most már az ötödik napja 0,76 százalék, tehát „lecsengőben van” a járvány harmadik hulláma. A tárca összesített adatai szerint egyébként a második hullám kilencszer agresszívabb volt a fertőzések számát tekintve az elsőnél, míg a harmadik hullám pedig a másodikhoz képest 160 százalékkal.