Előfizetés

Ursula von der Leyen: Az európaiak egynegyedét már beoltották

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 21:09

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Az Európai Bizottság elnöke szerint felgyorsult a folyamat, és azt ígéri, júliusra az uniós lakosság 70 százaléka megkapja a vakcinát.
Egyre gyorsabban halad a koronavírus elleni oltások beadása az Európai Unióban, az európaiak egynegyede már megkapta a vakcina első adagját – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében kedden. Kiemelte:
„Az oltási kampányoknak köszönhetően ez idáig 150 millió védőoltást adtak be az Európai Unió tagországaiban. Elegendő vakcina áll rendelkezésre azon célkitűzés megvalósításához, hogy július végéig az Európai Unió felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltsák a koronavírus ellen.”

Az Európai Bizottság nemrégiben közölte, hogy a gyógyszergyártóknak az unió területén található 53 gyártóüzeme képes arra, hogy az év végéig akár 3 milliárd adag oltóanyagot készítsen a koronavírus ellen.
Szerintük az oltóanyag-ellátás felgyorsult: decemberben 5 millió adag vakcina került a tagállamokba, januárban 14 millió, februárban 28 millió, márciusban pedig további 60 millió adag oltóanyag állt az európaiak rendelkezésére.

Hozzátették, az Európai Unió ez idáig mintegy 2,6 milliárd adag oltóanyag beszerzésére kötött szerződést, illetve hamarosan újabb szerződést köt a Pfizer/BioNTech vállalatokkal 1,8 milliárd adag oltóanyag beszerzéséről.

Aláírta a választási törvény módosítását a cseh államfő, Andrej Babis kezdhet aggódni

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.04. 20:25

Fotó: DAN KITWOOD / AFP
Megváltozik a szavazatok mandátumokra történő átszámítása, és kevésbé lesznek preferálva a nagy pártok.
Aláírta a cseh választási törvény módosítását Milos Zeman államfő. Az október 8-ra és 9-re kiírt képviselőházi választás már ennek alapján fog lezajlani - közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő kedden Prágában. A választási törvény módosítására azért volt szükség, mert február elején az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a jogszabály azon részét, amely indoklása szerint sértette a választásokon induló pártok és mozgalmak esélyegyenlőségét. A testület helyet adott annak a kifogásnak, hogy az érvényes választási törvény túl nagy előnyben részesíti a nagyobb pártokat a kisebbek rovására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a nagy támogatottságot élvező, a választáson sikeres pártoknak a képviselői mandátum megszerzéséhez jóval kevesebb szavazatra volt szükségük, mint a kisebbeknek.
Az új módosítás lényege, hogy megváltozik a szavazatok mandátumokra történő átszámítása, és kevésbé lesznek preferálva a nagy pártok.

Az alkotmánybíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte a választási törvény azon előírásait, amelyek a koalíciók számára annyiszor öt százaléknyi szavazat megszerzését tették szükségessé, ahány tagja volt a koalíciónak. Csehországban egy-egy párt vagy mozgalom számára a választási küszöb öt százalék. A kétpárti koalíciónak így 10, a hárompártinak pedig 15 százalék kellett a parlamentbe jutáshoz. A most életbe lépett változat szerint mérséklődött a koalíciók parlamentbe jutásának a küszöbe. A jövőbeni választáson a kétpárti koalíciónak legalább hét százalékot, a hárompártinak pedig a 11 százalékot kell megszereznie. A cseh választási törvény alapelve az arányosság, ezért a parlamenti választások eredménye alapján szinte mindig koalíciós kormányok létrehozására van szükség. Több mint másfél évtizede ezt az elvet módosította közös akarattal az akkoriban két legnagyobb politikai erő, a jobboldali Polgári Demokratikus Párt és a baloldali Cseh Szociáldemokrata Párt. A két akkori pártelnök, Václav Klaus és Milos Zeman szerint a módosítás célja az volt, hogy a választások után egyszerűbb legyen a kormányalakítás.  
A bírálók szerint azonban a nagyok túl nagy preferenciákat kaptak, ami most mérséklődött.

Jelenleg a törvény korábbi változata leginkább az Andrej Babis vezette kormányzó centrista ANO mozgalomnak kedvezett volna, amely vezeti a pártok népszerűségi listáját. Az ellenzéki pártok már választási koalíciókat alakítottak, a legutóbbi felmérések alapján a Cseh Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek koalíciója áll a népszerűségi lista élén.

Marine Le Pen hiába osztott meg brutális kivégzésfotókat a Twitteren, a sajtószabadságra hivatkozva felmentették

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 20:12

Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
A fotók közlésének informatív jellege volt, amely a pártvezető politikai tiltakozásának részét képezte - indokolt a francia bíróság.
A szólásszabadság nevében felmentette kedden egy francia bíróság a radikális jobboldali Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés vezetőjét és elnökjelöltjét, amiért 2015-ben az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kivégzéseiről készült fotókat közzétette a Twitteren, köztük a James Foley amerikai újságíró lefejezett testéről készült felvételt.
A Párizshoz közeli Nanterre bírósága úgy ítélte meg, hogy a fotók közlésének „informatív jellege volt, amely a pártvezető politikai tiltakozásának részét képezte. A közzétételek hozzájárultak a közéleti vitához, és nem tették banálissá az erőszakot”.

A Nemzeti Tömörülés elnöke ellen kiskorúak számára is hozzáférhető, az emberi méltóságot súlyosan sértő erőszakos üzenetek közzététele miatt indított eljárást a nanterre-i ügyészség 2015-ben. A vádhatóság 5 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását kérte a pártelnökre.
Marine Le Pen az Iszlám Állam propagandafelvételei közül hármat tett közzé „Ez az Iszlám Állam!” kísérőszöveggel, válaszul egy újságírónak, aki szerinte párhuzamba állította a terrorszervezetet és a pártját.

Az Iszlám Állam a közzététel előtt egy hónappal hajtotta végre a második világháború óta legvéresebb merényletet Párizsban, amely 130 áldozatot követelt. A közzététel ezért óriási felháborodást váltott ki a francia politikai közéletben, jobb- és baloldali politikusok is tiltakoztak Le Pen provokációja ellen. A felvételek közül az egyik egy élve elégetett jordániai pilóta kivégzéséről készült 2015 elején, egy másikon pedig a 2014 augusztusban lefejezett James Foley teste látható a kivégzés után. Egy harmadik fényképen egy harckocsival végrehajtott kivégzés látható. Foley szülei felháborodásuknak adtak hangot a fotó közlése miatt, és arra kérték Marine Le Pent, hogy a többi képhez hasonlóan azonnal törölje a felvételt a Twitterről. A politikus ezt meg is tette, azt állítva, nem tudta, hogy James Foley van a fotón, a Google keresőjén keresztül találta a képet. A másik két felvételt azonban nem törölte Twitter-bejegyzései közül. A nanterre-i bíróság kedden úgy vélte:
„a fotók közlése koherens válasz volt Marine Le Pen részéről egy őt ért polemizáló támadásra, s a közzétételnek nem volt propagandisztikus jellege, miután a fotókat magyarázat kísérte, azaz Marine Le Pen nem akarta mindennapossá tenni vagy kedvezőbb színben bemutatni az erőszakot”.

  – Ez nagy győzelem a jog számára, miután a szólásszabadság volt az ügy tétje – mondta Rodolphe Bosselut, a Nemzeti Tömörülés elnökének tanácsadója.