Előfizetés

Deutsch Tamás egy "virtigli baloldali aktivista" miatt aggódik

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.05. 16:32

Fotó: Mathieu Cugnot / Európai Parlament
A fideszes politikusnak szerint botrányos a Magyarországgal foglalkozó idei jogállamisági jelentést előkészítő delegáció kapcsolattartójának kinevezése.
A Fidesz európai parlamenti képviselői levéllel fordultak az Európai Bizottsághoz, mert álláspontjuk szerint a bizottság Magyar Gábor személyében egy "virtigli baloldali politikai aktivistát" nevezett ki a Magyarországgal foglalkozó idei jogállamisági jelentést előkészítő delegáció kapcsolattartójának

- közölte Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerdán.

A politikus az MTI-nek eljuttatott videonyilatkozatában emlékeztetett: az Európai Bizottság a 2020-as jogállamisági jelentés kapcsán tárgyilagosságot ígért, ehelyett azonban egy "politikai pamflet" született, ami az európai és a magyar baloldal rágalmait visszhangozta Magyarországgal szemben. Deutsch Tamás szerint "jókora botrány is kerekedett" a politikai elfogultság és a kettős mérce alkalmazása miatt, ezt követően pedig a bizottság azt ígérte, hogy idén független módon, pártatlanul, elfogultságok és előítéletek nélkül, tisztességes eljárás keretében készülnek majd el a jogállamisági jelentések. A Fidesz-KDNP delegációvezetőjének közlése szerint a Magyarországgal foglalkozó idei jogállamisági jelentést előkészítő delegáció kapcsolattartójának Magyar Gábort, az Európai Bizottság egyik főigazgatóságának munkatársát nevezték ki.
"Magyar Gáborral nem az a probléma, hogy Magyar György ismert baloldali ügyvéd-politikus fiáról van szó. A kinevezés attól botrányos, hogy a Magyar Gábor nem egy független uniós tisztviselő, hanem a valóságban egy izgága baloldali politikai aktivista"

-fogalmazott Deutsch Tamás.

Felhívta a figyelmet arra: Magyar Gábor egy interjúban Magyarországot egy olyan rezsimnek nevezte, amely már nem felel meg az emberi jogokat tiszteletben tartó demokratikus jogállam követelményeinek. Emellett - folytatta a delegációvezető - Magyar Gábor a "jól ismert baloldali rágalmaknak megfelelően" azt is fejtegette, hogy az alkotmányosság lebontását célzó törekvések következtében az alapjogvédelem szintje is csökkent, valamint hozzátette azt is, hogy az összpontosult politikai hatalom lényegében azt csinál, amit akar. "Magyar Gábor egy virtigli baloldali politikai aktivista, aki Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányné rágalmait is sokszor túlszárnyaló, elfogult nyilatkozatokat tett" - jelentette ki Deutsch Tamás. A kormánypárti politikus az eljárást botrányosnak nevezte és közölte: a Fidesz európai parlamenti képviselői ezért az Európai Bizottsághoz fordultak levéllel. Ebben haladéktalanul választ kérnek arra, hogyan várhatja a bizottság, hogy valaki, "aki ilyen elfogult véleménnyel van a magyar kormányról", pártatlanul értékelje a jogállamiság helyzetet, illetve hogyan garantálható a bizottság függetlenségének a szerződésekben rögzített elve egy olyan küldöttel, aki ilyen szoros kapcsolatban áll a baloldallal - ismertette.
Deutsch Tamás hangsúlyozta azt is: Magyar Gábort, "nyilvánvaló elfogultsága miatt" az Európai Bizottságnak azonnal vissza kell hívnia, és nyilvánosan garantálnia kell végre az elfogulatlan eljárást.

Nem érdemes játszani a dolgozók alapszükségleteivel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.05. 15:36

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kis lépés a rabszolgatörvény ügyében hozott alkotmánybírósági döntés, amit nehéz lesz aprópénzre váltani – állítja a Vasas alelnöke. László Zoltán szerint az emberek – néhány kormánypárti nyilatkozattal ellentétben – valójában nem több munkát akarnak, hanem inkább megfelelő jövedelmeket.
Vannak olyan alapszükségletei az embernek, amivel nem lehet szembeállítani a gazdasági érdekeket, mert annak hosszú távon a társadalom lesz a vesztese – a többi között erről beszélt az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés után László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az Ab döntése nem törölte el a Munka Törvénykönyve 2018-as módosítását (amit sokan rabszolgatörvényként emlegetnek), de néhány korrekcióra felhívta a jogalkotót: például kimondta, hogy akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás. – Rámutat az Ab döntése, hogy a pihenés, a regeneráció nem megkerülhető dolog. A dolgozó embereknek ugyanúgy vannak szükségleteik, mint mondjuk a gépeknek. Utóbbiak megkapják, amit a gépkönyv előír, miközben az emberek szükségleteire rá tudnak legyinteni. A betegségek egy része a munka világából származik, ahol sokszor nincs pénz megfelelő körülményekre. Felbomlik az életritmus, rendszertelen lesz a pihenés, az étkezés, a családi élet, aminek hatása van a társadalomra is. Ezt tisztességes ember nem akarhatja – mondja László Zoltán. Szerinte bizonyos mélységen túl a politikai elit sem vállalhatja fel, hogy a társadalmi-gazdasági érdekek egyensúlyi rendszerében mindig a gazdasági érdeket hozza ki győztesnek, és nem veszítheti el az állását, aki nem vállalja a túlmunkát. Mint mondta, gyakran találkoznak olyan esetekkel, amikor törvénytelenül sok munkát követelnek a dolgozóktól és szabálytalanul rendelik el a túlmunkát. Amikor pedig nemet mond a munkavállaló, az állásával játszik. Az Ab döntésének éppen az a lényege, hogy kimondta: van ebben egy határ, amit nem lehet átlépni. László Zoltán szerint az egyik legfájóbb pontja a törvénynek a túlóra kérdése, vagyis az, amikor azt mondják a dolgozónak, hogy most munka van, de ezt csak 2-3 év múlva összesítik és számolják el. „Nem fogja tudni megmondani évek múlva a munkaadó, hogy a kolléga abban a 8 órában túlmunkát végzett vagy munkarend szerint dolgozott”. Erre még a legnagyobb cégek sem képesek. Sőt, a kisebb vállalkozásoknál előfordul, hogy egymás mellett vezetnek két nyilvántartást: a törvénynek megfelelőt és a ténylegeset, utóbbit nem ritkán kockás papíron. Ez teljesen abszurd eljárás – mondta. Azt a Vasas alelnöke is elismerte, hogy a mostani döntésnek az aprópénzre váltása komoly feladat lesz. Ráadásul szerinte vannak a törvénynek még olyan szakaszai, amit meg kell vizsgálni és amit minden józan értékelés szerint alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani. – Arcpirító, hogy ma Magyarországon elképesztően alacsonyak a bérek, illetve a dolgozó teljesítménye és bére nincs arányban – fogalmazott. Szerinte néhány kormánypárti nyilatkozattól eltérően a munkavállalók nem akartak többet dolgozni, csak a megfelelő jövedelemszintet szeretnék elérni. Márpedig a magyar bérszerkezetben az alapbérek rendkívül alacsonyak. Most, a pandémia idején jól látszott, hogy az állásidőre küldött embereknek – akiknek csak alapbért kellett fizetni – mennyire kevés a bére a megélhetéshez. „Az a dolgozó, aki nettó 300 ezret visz haza havi három túlórával és néhány 12 órát bevállalva, amikor otthon kell maradnia, kiderül, hogy 200 ezret sem kap és abból nem tud kijönni, az életét finanszírozni”. A fiatalok például sokkal magasabb bért akarnak, mert ők el tudják képzelni, hogy valamit az értékén fizessen meg a munkaadó. Ezt a mentalitást vissza kell hozni – tette hozzá. Más példát is hozott László Zoltán: – Tessék elmenni egy gyárba műszakváltáskor, amikor jönnek-mennek az emberek. Sokaknak a mozgása mutatja, milyen egészségügyi problémáik vannak. Szerinte a Munka Törvénykönyve is hatással van arra, hogy a dolgozók egészségesek legyenek. A rabszolgatörvény semmi másról nem szólt, csak a profit maximalizálásáról és olyan mélységig ment bele az alapjogokba, ami már elfogadhatatlan. Az Ab döntése apró lépés afelé, hogy valami változás elindulhasson, a munka világában megfelelő megbecsülést kapjanak a dolgozók és ezzel a társadalom is sikeresebb legyen.

Koronavírusosan vett részt a múlt heti parlamenti szavazáson a fideszes Becsó Zsolt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.05. 15:22
Becsó Zsolt
Fotó: Komka Péter / MTI
A politikus természetesen megmagyarázta tettét, szerinte mindenben szabályszerűen járt el.
Facebook-oldalán osztotta meg szerda délelőtt Becsó Zsolt kormánypárti politikus, hogy elkapta a koronavírust. Mint írta, 10 napja észlelte magán a tüneteket, a kötelező házi karanténja pedig hamarosan lejár.  A hírről a Telex is beszámolt, mely portál rövid számolgatás után arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben ma jár le a politikusra kiszabott karantén ideje, akkor a múlt héten már biztosan otthon kellett ülnie. Pontosabban kellett volna, hiszen az MTI hétfőn közreadott fotóján jól látszik, hogy Becsó ott ült négy sorral Orbán Viktor mögött. Jelenlétére nagy szükség is volt, hiszen ha ő nem szavaz, akkor aligha mehettek volna át a szavazásra bocsátott kétharmados törvények.
A portál megkereste a Fidesz sajtóosztályát, hogy miként vehetett részt a képviselő a szavazásokon múlt héten, ha bejegyzése szerint tíz napja karanténban van. Erre válaszul a nagyobbik kormánypárt közölte a lappal, hogy "Becsó Zsolt képviselő úr részt vett a múlt keddi szavazáson, onnan hazatérve végeztetett koronavírus-tesztet. Mindenben a szabályoknak megfelelően járt el.”.  A hvg.hu megkereste az ügyben Becsó Zsoltot, aki elmondta, hogy mivel megkapta az koronavírus elleni oltását, ezért senki sem gyanakodott, hogy komolyabb baja van. "Április 25-én kirándultam, hétfőn folyt az orrom, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, azt hittem, csak megfáztam" - mondta el a portálnak. Hozzátette,
a szavazás napján már kevésbé érezte jól magát, de továbbra sem volt láza. Idővel kezdte nem érezni a szagokat és ízeket, ezért a voksolás után azonnal a megyei kórházba ment, és az eredmény megérkezéséig önkéntes karanténba vonult. A pozitív teszteredménye másnap, szerdán érkezett meg, ekkor hivatalosan is karanténba került. Ő maga is hangsúlyozta, nem vétett a szabályok ellen, mert már megkapta az első adag AstraZeneca-vakcinát.

A két portál cikkének megjelenése után Becsó Zsolt - az igazát alátámasztandó - újabb Facebook-posztot tett közzé. Ebben kijelentette, hogy felkapta a baloldali média a tájékoztatásnak szánt posztját, miszerint lejár a karanténja, kezdheti a munkát. "Azt akarták bebizonyítani, hogy én a karantén szabályait megszegve szavaztam kedden a parlamentben. A Momentum talán odáig süllyedt, hogy feljelentést akar tenni. Ha ez kielégíti őket, akkor nosza, tegyék." – közölte, hozzátéve: a karantén május 7-ig tart számára, a mintavétel időpontja 2021.04.27 (kedd) 15 óra 42 perc-kor történt. Vagyis következtetése szerint nem lehetett karanténban, mivel a vizsgálatra csak délután került sor.
Nem Becsó Zsolt az egyetlen képviselő, aki vitatott körülmények között vett részt a múlt heti parlamenti munkában. Mint lapunk is megírta, több ellenzéki politikus szerint a fideszes B. Nagy László úgy jelent meg az országgyűlés üléstermében még tavaly márciusban, hogy korábban önkéntes karantént vállalt. A politikus azért döntött akkor a bezárkózás mellett, mert egy március 15-i ünnepségen együtt volt Rovó Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem koronavírusos rektorával.