Előfizetés
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

A nizzai terrortámadás elkövetője eredetileg Párizsban akart merényletet végrehajtani

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.05. 19:25

Fotó: VALERY HACHE / AFP
Nizza egy pótmegoldás volt, mert nem maradt pénze az utazásra.
Párizsban akart eredetileg támadást elkövetni a nizzai Notre-Dame-bazilikában tavaly október 29-én végrehajtott három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetője – derült ki a dzsihadista telefonjában talált üzenetekből, amelyeket a BFM francia hírtelevízió tette közzé szerdán.
Rendőrségi források az AFP hírügynökségnek megerősítették, hogy a 22 éves Brahím Iszávi eredetileg Párizsba akart menni, de nem maradt elég pénze.

A BFM hírtévé által közzétett üzenetek szerint az elkövető október 25-én azt írta egy barátjának SMS-ben Rómából: „Holnap elindulok Franciaországba, a hitetlenek és a kutyák hazájába”. A férfi szeptember 19-én hajóval indult el Tunéziából, majd Olaszországon keresztül október 27-én este érkezett meg a dél-franciaországi Nizzába, ahonnan másnap azt írta: „Még Nizzában vagyok, oda akarok menni, ahol te vagy, az Eiffel-toronyhoz, de a jegy 150 euróba kerül”. Majd egy másik üzenetben megjegyezte:
„A jegy túl drága. Itt vagyok, amíg Isten megsegít”.

A dzsihadista két nappal később a Notre-Dame-bazilikában megölt két nőt és a sekrestyét, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. 
„Párizsban akart támadni. Nizza egy pótmegoldás volt, mert nem maradt több pénze”

– mondta Samia Maktouf, az egyik áldozat családjának ügyvédje, aki egyébként kételkedik abban, hogy a férfi egyedül döntötte el, hogy az Eiffel-toronynál támad.

Szerinte a tunéziait irányították. Azt is elmondta, hogy a dzsihadista mindent vitat, ami történt, és amnéziára hivatkozik. Brahím Iszávit Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a terrortámadást követően, majd november elején átszállították Párizsba, ahol miután az állapota javult, egy vizsgálóbíró kihallgatta, és vádat emeltek ellene terrortámadással összefüggésben gyilkosság és gyilkossági kísérletek miatt. A nyomozás eddig nem állapította meg, hogy voltak segítői, vagy anyagi és ideológiai támogatói.  „Azokat az embereket, akikkel kapcsolatba lépett Párizsban, kihallgatták, de nem gyanúsították meg őket” – jelezték nyomozati források. A nizzai merényletre csaknem két héttel Samuel Paty francia történelemtanár meggyilkolását követően került sor. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között. Paty búcsúztatóján Macron kijelentette, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.  

Politikai földrengés tört ki Madridban

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.05.05. 17:40

Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Tarolt a jobboldal a madridi tartományi választáson, a baloldal történelmi mélypontra süllyedt, a liberálisok lenullázódtak, a szélsőjobb kormányzati tényező lesz.
Új fejezetet nyithat a spanyol demokrácia történetében a keddi madridi előrehozott tartományi választás. Amint az előrejelzések is mutatták, Isabel Díaz Ayuso a jobbközép Néppárt (PP) 42 éves elnökjelöltje, a spanyol jobboldal pillanatnyi sztárja és legnagyobb ígérete, tarolt a voksoláson. A PP, Díaznak köszönhetően megduplázta 2019-es támogatottságát, 65 mandátumot szerzett meg a 136 fős tartományi parlamentben. Ez a 44,73 százalékos győzelem az önálló kormányzáshoz ugyan nem elég, de a neonáci Vox 13 mandátumával együtt Ayuso kényelmes többséget tudhat maga mögött. A két jobboldali formációnak együttesen 78 mandátuma van, a három baloldali párt – a Pedro Sanchez miniszterelnök vezette szocialisták, a PSOE, az Unidad Podemos és a Más Madrid - együttesen 58 széket szerzett meg. 
Ayuso korábbi koalíciós partnere, a liberális Ciudadanos (Cs) a parlamenti küszöb alatt maradt 3,57 százalékkal, ami főképp annak fényében döbbenetes, hogy a 2019-es választáson 26 mandátummal a tartomány harmadik legnagyobb pártja volt a szocialisták és a Néppárt mögött.

Spanyol médiaelemzések már a választás előtt jelezték, a madridi politikai erőviszonyok átrendeződése nagymértékben befolyásolhatja az országos helyzetet is. Sanchez kormányát egyelőre nem veszélyezteti, de mindenképpen gyöngíti és úgy tolja jobbra a politikai palettát, hogy azon már megkerülhetetlen tényező a VOX. A Ciudadanost ugyanis az eltűnés veszélye fenyegeti országosan is. Helyét egyre szélesebb körben a Vox veszi át, amely bár a madridi régióban egyetlen mandátummal tudott erősödni, de esetleges kormányra kerülése megnyitja számára az országos elfogadottság felé. Ayuso és a PP a kampányban annak ellenére sem határolódott el a neonáciktól, hogy a baloldali politikusokat célzó halálos fenyegetések mögött is – legalábbis a baloldali pártok szerint – ők álltak. Az átrendeződés lehetőségét jelzi az is, hogy a madridi tartomány jobbközép konzervatív választóinak 35 százaléka gond nélkül elfogadhatónak tartja a PP és a Vox koalícióját. Az, hogy Díaz valóban beemeli a szélsőjobbot a tartományi kormányba, vagy akárcsak Adalúziában itt is külső támogatást biztosít majd a szélsőjobb a Néppártnak, egyelőre még nyitott kérdés, de mindenképpen a szélsőjobb „szalonképessé tételének” egyik fontos fordulópontja lesz. Pedro Sanchez szocialistáinak eredményét a spanyol média történelmi, megsemmisítő vereségként értékelte. Míg a PP korábbi 30 mandátumát 65-re tornázta fel, addig a PSOE a 37 mandátumából csupán 24-t tudott megőrizni, úgy hogy néhány ezer szavazattal a Más Madrid is megelőzte. Pablo Casado néppárti elnök és Ayuso a választási győzelem kihirdetésekor hangsúlyozták, a tartományi voksolás egyben a „sanchezizmus” vereségét is jelentette. És ebben igen sok az igazság, hiszen Ayuso úgy tarolt Madridban, hogy a pandémia során végig szembeszegült a Sanchez-kormány intézkedéseivel, a vállalkozások működésének érdekében minden szigorú korlátozást blokkolt. 
Isabel Díaz Ayuso középen
Fotó: SENHAN BOLELLI / AFP
Máig a legrosszabb a járványhelyzet a madridi tartományban, de ezt is megbocsátja neki a lakosság, mint ahogy azt is, hogy márciusban önös érdekből, a koalíciós partner Ciudadanos és a szocialisták közös bizalmatlansági indítványa elől menekülve mondott le és hirdetett előrehozott választást a járvány dacára.

Pablo Iglesias a radikális baloldali Unidad Podemos (UP) elnökjelöltje, gyenge eredménye miatt bejelentette – lemond a pártelnökségről és teljes mértékben kivonul a politikai életből. Az UP ugyan javított 2019-es eredményén – 7-ről 10 emelte mandátumai számát, de a Podemos parlamenti választási eredményeihez képest a várakozások alatt teljesített. Iglesias azért mondott le a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, hogy induljon a madridi tartományi elnökségért. Visszavonulása a gazdasági válság idején rendszerkritikus pártként létrejött radikális baloldalt a hasonló gyökerű Ciudadanos sorsára juttathatja, teljesen átírva a spanyol politikai palettát.   

Eredmények

Párt mandátumok százalék leadott voksok PP       65                       44,73              1620213 MM      24                      16,97                614660 PSOE   24                      16,97                610190 VOX      13                        9,13                330660 UP        10                        7,21                261010 Cs           0                        3,57                129216