Orbán mellőzné a vakcinabeszerzés körüli ideológiai vitákat

A miniszterelnök agresszív magyar adócsökkentési politikáról is beszélt a portói EU-csúcson.

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök a portugáliai Portóban pénteken, az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján az MTI szerint.

Orbán Viktor a Munka és munkahelyek című panelbeszélgetésen felszólalva azt mondta: a jelenlegi járványügyi helyzetben legfontosabb társadalmi kérdés a vakcina rendelkezésre állásának biztosítása, anélkül ugyanis nem lehetséges fenntartható szociálpolitika.

Minden oltóanyag jó, ha biztonságos és be lett adva az embereknek - emelte ki a miniszterelnök.

Elmondta, tizenhat éves kormányfői tapasztalata azt mutatja, lehetséges teljes foglalkoztatottságot létrehozni egy modern, versenyképes piacgazdaság mellett. Magyarország tizenkét százalékról közel három százalékra leszorította le a munkanélküliség mutatóit.

"Ha jó szociális politikát akarunk, és vele egyidőben versenyképes gazdaságot, megfelelő kapcsolatot kell teremteni az adópolitika és a szociális politika között"

Elmondta, Magyarország az erős szociális politika alkalmazása mellett "rendkívül agresszív" adócsökkentési politikát folytat. Tizenötszázalékos jövedelemadót, és kilenc százalékos társasági adót vezetett be. Ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság - amelyet "mi munkaalapú társadalomnak hívunk" - elérése érdekében mindezeket erős családpolitikával kell ötvözni - tette hozzá.

A kormányfő kiemelte: Magyarország a hazai össztermékének (GDP) 5 százalékát a családok támogatásokra fordítja, véleménye szerint ugyanis a családok adják a munkaerő alapjait. A családok támogatása tehát jó a munkaerőpiacnak is.

Orbán Viktor végezetül reményét fejezte ki, hogy az a jól működő lengyel adópolitikai intézkedés, amely szerint a 25 évesnél fiatalabbak nem fizetnek személyi jövedelemadót, Magyarországon is kedvező eredményekkel jár majd.

Von der Leyen tovább javítana az európai foglalkoztatottságon

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a járványnak és az abból eredő bizonytalanságnak még koránt sincs vége a világban. Mint mondta, az egyedülálló európai szociális piacgazdasági modell az, ami legfőképpen biztonságot tud nyújtani a legrászorulóbbak számára a válság alatt, mivel a tisztességes versenyen, az innováción és a fenntartható növekedésen alapul.

Felhívta azonban a figyelmet, hogy a világ folyamatosan átalakul, a társadalom elöregedik, egyre fokozottabb a globális felmelegedés. Utalt arra is, hogy a koronavírus-járvány megrengette a világgazdaságot, tömegek megélhetését lehetetlenítette el. Arra is kitért, hogy a járvány rávilágított az európai gazdaság ellentmondásira is, főként a munkavállalók jogai és szociális biztonsága között egyenlőtlenségekre. Kiemelte, hogy az évtized végéig változásokat kell elérni, például az európai felnőtt lakosság legalább 78 százalékának foglalkoztatottságát, rendszeres képzését a zöld és digitális átalakulás keretében. Az unió célja továbbá, hogy 15 millió európait, köztük 5 millió gyermeket kiemeljen a szegénységből, illetve teljesen felszámolja a nemek közötti jövedelemkülönbségeket.

A bizottság elnöke felszólította az uniós tagállamokat, hogy a hónap végéig ratifikálják a saját forrásokról szóló határozatot, hogy a 750 milliárd eurót felölelő uniós helyreállítási program a lehető leghamarabb működésbe léphessen.

A csúcstalálkozó szombati napján az uniós vezetők a koronavírus-járvánnyal összefüggő szociális kérdésekről vitáznak. Elsősorban arról tanácskoznak, hogy miként ösztönözhető a gazdasági helyreállítás, majd miként válthatók fel a munkahelyek védelmében tett erőfeszítések a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítását célzó intézkedésekkel. Megvitatják azt is, hogyan támogathatók azok a fiatalok, akiket hátrányosan érintett a válság, megzavarva munkaerőpiaci részvételüket, valamint oktatási és képzési terveik megvalósítását.