Előfizetés

A Deutsche Welle főigazgatója: Igény van Magyarországon a független újságírásra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.09. 10:17

Fotó: MALTE OSSOWSKI/SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
A német közszolgálati televízió a magyar nyelvű adásai elkészítésénél az ellenzékiségnek a látszatát is elkerülné.
Úgy vettük észre, hogy akkora a nyomás Magyarországon a médián, hogy szükség lehet további tájékoztatásra európai, német, magyar vagy a környező országokkal kapcsolatos témákban. Szükség lehet más véleményekre és elemzésekre a magyar médiaszférán kívülről is – nyilatkozta a Telexnek Peter Limbourg, a Deutsche Welle (DW) főigazgatója. A német közszolgálati televízió magyar nyelven indított adást YouTube-csatornáján. A Telex megjegyezte, hogy az amerikai kormány által fenntartott Szabad Európa után ez a második nyugati finanszírozású közmédia, amely Magyarországon indít médiafelületet.
„Igen, állami finanszírozásúak vagyunk, de a szerkesztőségünk függetlenül működik, erről egy műsorszolgáltató bizottság gondoskodik, amelyben a polgári társadalom minden csoportja képviselteti magát. (...) Úgy vettük észre, igény van Magyarországon a független újságírásra”

– mondta erre reagálva a főigazgató.

Peter Limbourg arról is beszélt, hogy  közép-európai országként Magyarországnak nagyon szoros a kapcsolata Németországgal, és reméli, valamiféle kulturális hidat tudnak létrehozni a két ország között. Limbourg korábban egy podcastben arról beszélt, számít rá, hogy a magyar kormány kritikusan fogja fogadni a DW hazai indulását, és ez saját bevallása szerint így is lett.
„Még el sem indultunk, de már erősen cinikus kritikát kaptunk a magyar kormányszóvivőtől” - utalt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár februári pikírt Facebook-bejegyzésére. A Népszava is beszámolt arról, hogy akkor a Süddeutsche Zeitung így számolt be a DW tervéről:
„Az Orbán-kormányt dühíti, hogy fokozatosan fel akarja újítani magyar nyelvű műsorát a külföldre sugárzó német közszolgálati média, a Deutsche Welle, amely úgy ítéli meg, hogy Magyarországon gondok vannak a sajtó szabadságával, illetve sokszínűségével.”

A Telex felidézi, hogy a DW indulása nem volt zökkenőmentes, hiszen a budai Vár felújításáról szóló anyaguk rögtön botrányt kavart, ami miatt később elnézést is kellett kérniük.
„A DW irányelve, hogy ha hibáztunk vagy esetleg félrevezetők voltunk, azt vállaljuk, és elnézést kérünk érte”

– hangsúlyozta Peter Limbourg.

Végül hozzátette, hogy a DW több magyar független médiafelülettel (a Telex mellett például a 444-gyel) együttműködik a jövőben, de semmiképp sem szeretnék, ha ellenzéki médiaként lennének megbélyegezve.

Szabad szemmel: Össze kell szednie magát az EU-nak, ha nem akar sok kis Orbánt a keblén dédelgetni

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.09. 08:57

Míg az Európai Unió és Ausztria az orbáni demokratúra meghonosodása ellen küzd, addig Afrika és India a koronavírus-járványt próbálja minden erejével megfékezni.
Kurier Az EU-nak következetesen végig kell vinnie saját programját, ha nem akarja, hogy az Orbánok és Jansák Európája legyen belőle. Tehát hogy a „kaparj-kurta!”-szemlélet érvényesüljön, azaz mindenki csak belemarkoljon a közösbe, de senki se tegyen bele, mert kizárólag maga felé hajlik a keze. Erre figyelmeztet Európa napján a kommentár, amely elismeri, hogy az unió híre nem túl jó. Hallatán sokan csak legyintenek, mondván, hogy a szervezet többek között a járvány során tökéletesen bebizonyította alkalmatlanságát. Csakhogy a Covid-19 kezelése a tagállamok dolga, Brüsszel csupán az oltóanyagok beszerzését vállalta magára. És el lehet képzelni, mekkora zűrzavar volna e téren, ha minden kormány maga próbálta volna meg kialkudnia a feltételeket a gyógyszergyárakkal. Úgyhogy az elemzés arra biztatja az integrációt: ne engedjen a szűklátókörű ellentábornak, legyen úrrá kisebbrendűségi hajlamán. Mert amit az Orbánok és Jansák kínálnak, az minden, csak nem jó a jogállam és a demokrácia szemszögéből. Magyarország éppen most mutatta meg, hogy ez miként is működne, amikor megakadályozta, hogy az EU elítélje a hongkongi választójog drasztikus korlátozását. Európának nincs szüksége ilyesfajta összefogásra, illetve azokra, akik ezt hirdetik. (Mellesleg Kína véletlenségből éppen most épít elitegyetemet a magyar fővárosban.) Ausztriában a tartományfőnökök még a járvány idején is leginkább saját érdekeiket nézik, ám ebből még nem következik, hogy felmondanák a szövetségi rendszert és kikiáltanák a 9 tartomány nemzetállamát. Viszont pont ilyen okokból az osztrákok tökéletesen tisztában vannak azzal, milyen bonyolult dolog építeni az Európa-házat. Úgy hogy egyensúlyt kell kialakítani az összeurópai, illetve tagállami hatáskörök között, mert az Európa-programnak nincs alternatívája. Mert különben a földrész lemarad a nemzetközi küzdelemben, kivéve persze, ha lefekszik Pekingnek. Ám hogy igazolja létjogosultságát, ahhoz teljes mértékben vállalnia kell saját célkitűzéseit. A károgást pedig rá kellene hagynia a pitiáner európai gondolkodókra.
Der Standard A kommentár sürgeti, hogy Ausztria szálljon szembe a kancellár parlamentellenes, bulldózer-szerű törekvéseivel, amit nyugodtan lehet akár Kurz rendszerének is nevezni, mert ha nem ezt csinálja, akkor az ország könnyen az orbáni vagy trumpi demokratúránál köthet ki. A sarkos vélemény előzménye az, hogy a pénzügyminiszter, a kormányfő régi bizalmasa, csak az államfő közbenjárására volt hajlandó eleget tenni az Alkotmánybíróság döntésének és kiadni a törvényhozás vizsgáló bizottságának az aktákat az Ibizagate-ről. (Mint emlékezetes, annak idején az akkori koalíció kisebbik pártjának vezetőjét titokban készült felvétel leplezte le, mármint hogy hajlandó lett volna állami pénzből megerősíteni az FPÖ tömegbefolyását – a szerk.) Hogy milyen mentalitás vezérli a kancellárt és a körülötte kialakult, kizárólag férfiakból álló véd- és dacszövetséget, arról a kommentár azt írja, hogy a Néppártban dolgozik a sértettség, miután ez a kompánia úgy nőtt fel, hogy azt látta: az ÖVP csak az untermann szerepét játssza a szociáldemokraták vezette nagykoalícióban. De Kurz számára meghatározó élmény volt az is, hogy elhajtották, amikor 16 éves korában önkéntesnek jelentkezett a konzervatívoknál, mondván, hogy jöjjön vissza később, amikor már nagyobb lesz. Így a párt ifjúsági szervezeténél landolt, onnan hódította meg a végén a Ballhausplatzot is. Programja azonban nincs, illetve kimerül abban, hogy új stílust hirdetett – különösebb tartalom nélkül. Hogy azután összeállt a Szabadságpárttal, annak oka az lehetett, hogy vagy nem tudta: az FPÖ a nemzeti szocializmustól, illetve a német nacionalizmustól indult, vagy tudta, de mindegy volt neki. Azt hitte, már annyi minden bejött neki, majd ezt is megoldja, ám ez tévedésnek bizonyult. A kancellár körül kialakult klikk pedig kedvező, amikor meg kell hódítani a hatalmat, viszont akadály a kormányzásnál. Egy szövetségi államot, ahol ráadásul erős a szociális partnerség, ugyanis csakis bizonyos konszenzus alapján lehet irányítani. Ám minél inkább rájött a Kurz vezette csoport, hogy milyen nagy fába vágta fejszéjét, annál inkább igyekezett, igyekszik tekintélyelvű-populista trükkökkel bebiztosítani saját helyzetét. Hát, itt tart most Ausztria.
Spiegel Az Afrikai Járványmegelőzési és Elhárítási Központ igazgatója azt mondja, fel kell ébrednie világnak, miután ekkora katasztrófát okoz Indiában a vírus 2. hulláma, mert ha nem oltják be villámgyorsan a fekete kontinens lakosságát, akkor könnyen mutálódhat a kórokozó és az új változat simán átterjedhet Európára is, de úgy, hogy az eddigi vakcinák semmire sem lesznek jók vele szemben. Csakhogy a kontinensen nincs elég ápolószemélyzet és oxigén. Az persze történetesen kedvező, hogy az 1,3 milliárd afrikai átlagéletkora 19 év, ezért eddig viszonylag kevés halottal megúszták a fertőzést. Az áldozatok hivatalos száma 122 ezer, bár ennél valójában sokkal több lehet. Indiában viszont a betegség következtében jelenleg naponta 3 ezren vesztik életüket. Afrika számára azonban nem sok jót ígér, hogy az oltáshoz idáig javarészt Indiából szerezte be a szert, ám Új-Delhi leállította a kivitelt. A WHO-tól pedig legkorábban júliusban jön új szállítmány, miközben idáig csupán nem egészen 20 millió embert oltottak be, és tovább 16 és fél millió adag vár gazdájára. A SinoVac és a Szputnyik azonban csak akkor jöhet szóba, ha az ENSZ szakosított szervezete engedélyezi azokat. Ugyanakkor reménysugarat jelent, hogy Biden kezdeményezte a vakcinák szabadalmi jogának feloldását, mert ily módon lehetne azokat a szegényebb országokban is gyártani, illetve többet kaphatnának azokból a fejlett államoktól. De hol van az még! Hiszen előbb megállapodásra kellene jutni ez ügyben az Egészségügyi Világszervezeten belül, csak éppen az EU és Nagy-Britannia nem ért egyet vele. Azon kívül minimum 1-1,5 évig tart, amíg felépül egy gyógyszerüzem.
Süddeutsche Zeitung Vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezik Bajorországban a szociáldemokraták, ha a tartományi kormányfő, egyben a CSU elnöke nem adja ki a papírokat arról, mennyit keresett a maszkok és más védőfelszerelések importján a párt egyik korifeusának a lánya. Nagyon úgy néz ki ugyanis, hogy Andrea Tandler 35-51 millió euró közti közvetítői díjat markolt fel egy svájci kereskedő vállalat bekapcsolásával. Az asszony cége mind a szövetségi egészségügyi tárcánál, mind a bajor, illetve az észak-rajna-vesztfáliai hatóságnál elérte, hogy azok az ő partnerétől vegyenek FFP-2-maszkot, csak éppen az ár volt horribilis. Berlin pl. 5,58 eurót fizetett értük darabonként, vagyis kétszer annyit, mint amennyi az átlagár volt a többi szállító esetében. A bajoroknál még jobban fogott a ceruza: ott volt olyan szerződés, amelyben 8,90 eurós ár került bele, egymillió darabos tétel mellett! De még ez is eltörpül Észak-Rajna-Vesztfália mellett, mert az egyenként 9,90 eurót perkált a félmillió maszkért. Az illetékesek arra hivatkoznak, hogy tavaly tavasszal szükséghelyzet alakult ki, és minden árat hajlandók voltak megfizetni, csak, hogy hozzájussanak a szükséges felszerelésekhez. A svájci cég összesen 683 millió eurót kasszírozott, szakértők szerint ebből jó 200 millió a nyereség, vagyis a haszonkulcs lényegesen meghaladja a 30 %-ot. Ám a vállalat nem hajlandó betekintést engedni a könyvelésébe, ezért sürgeti a bajor ellenzék, hogy a tartományi kormány számoljon el nyilvánosan.
FT A vezércikk arra figyelmeztet: az amerikai jobboldalnak meg kell találnia a módját, hogy elhárítsa az országot, illetve a Köztársasági Pártot fenyegető veszélyt, miután a republikánusok egyre jobban sodródnak a trumpizmus felé. Mert nem kérdéses, hogy a párt a volt elnök foglya, és már törzsi jellegzetességeket mutat, valóságos személyi kultusz alakult ki soraiban a politikus körül. Bár a választás óta már fél év telt el, a házuk táján nemigen kérdőjelezi meg senki sem, hogy Biden ellopta a győzelmet. Miközben Trump volt az, aki a Kongresszus ostromára tüzelte a csőcseléket, amihez hasonló veszély a polgárháború óta nem érte az amerikai demokráciát. De az óta csak még baljósabbra váltott a Fehér Ház előző gazdájának nyelvezete. Minden arra utal, hogy három év múlva újból hadba akar szállni. Hogy mit tehetnek ilyen helyzetben azok a konzervatívok, akiknek vannak elveik? Pl. követhetik Liz Cheney példáját és emlékeztetik párttársaikat arra, hogy a választás teljesen törvényes, a Kapitólium lerohanása viszont lázadás volt. A néhai alelnök lánya persze a jövő héten bizonyosan elveszti tisztségét, a republikánusok 3. legfontosabb kongresszusi posztját. Sőt később valószínűleg még a mandátumát is, mert azt meg Trump valamelyik híve veszi majd el tőle. Trump egyben tudja tartani a pártot, mert senki sem akarja, hogy kihajítsa az ablakon. Csakhogy befolyása miatt csökken a köztársaságiak vonzereje a széles tömegek körében. Viszont ha továbbra is eretnekek után kutakodnak saját táborukon belül, akkor Biden javarészt egyedül marad a placcon. Úgy hogy a korábbi elnök továbbra is a demokraták legnagyobb nyeresége.

Ismét Sadiq Khant választották London polgármesterévé

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.09. 08:38

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a brit fővárosban. Új ciklusa a járvány miatt csak három évre szól.
Az előrejelzéseknek megfelelően ismét az ellenzéki Munkáspárt jelöltjét, Sadiq Khant választották London polgármesterévé. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el. A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki. A posztért húsz jelölt indult – ez rekord –, de Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Shaun Bailey, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt.
Sadiq Khan az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján több mint 1,2 millió voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy Khanra – az első és a második preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve – a londoni választók 55,2 százaléka szavazott.

Londonban a választásra jogosultak 41,2 százaléka vett részt a polgármester-választáson. A választás előtt végzett közvélemény-kutatások folyamatosan Sadiq Khan jelentős támogatottsági előnyét jelezték. Khant először 2016 májusában választották a 9 milliós London polgármesterévé. Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit szintén kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. Sadiq Khan most elnyert második polgármesteri megbízatása a szokásos négy helyett három évre szól. Az eredetileg tavaly májusra kitűzött választást ugyanis Boris Johnson kormánya a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztotta, de a következő választást a jelenlegi tervek szerint az eredeti menetrendnek megfelelő időpontban, 2024-ben tartják.
Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a dél-londoni Tooting kerületben, és meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban nevelkedett hét testvérével együtt. Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő. Sadiq Khant - akinek jogi diplomája van - a legnagyobb ellenzéki brit parlamenti erő, a Munkáspárt mérsékelt baloldali szociáldemokrata irányzatának képviselőjeként tartják számon.

Khan a Munkáspárt erőteljesen EU-párti szárnyához tartozik, és a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségének győzelmével végződött - népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt. A polgármester-választás eredményének kihirdetése után, vasárnap hajnalban elmondott beszédében is kijelentette, hogy London és az egész ország továbbra is megosztott, és még mindig a Brexit ütötte sebeket viseli. Szerinte azonban hidakat mindig jobb építeni, mint falakat, és ígéretet tett arra, hogy ő is megpróbál hidakat építeni a városháza és a kormány között.

Függetlenségpárti Skócia, előretörő konzervatívok

Nagy-Britanniában csütörtökön több választást is tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni. Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni. A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a londoni polgármester-választás és a skóciai parlamenti választás. A végleges adatok szerint Skóciában a kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 64 mandátumhoz jutott, vagyis éppen egy képviselői hellyel maradt le az abszolút többségről. Így is azonban a Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vezette SNP-é messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt alakíthat újból kormányt Skóciában. Sturgeon szombat esti győzelmi beszédében egyenes utalást tett arra, hogy napirenden van az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírása, de erre csak a koronavírus-válság múltával kerülhet sor. A walesi nemzetgyűlésben továbbra is a Munkáspárté a legnagyobb frakció, sőt a párt eddigi legjobb eredményét érte el, miután a 60 képviselői mandátumból 30-at megszerzett. Az angliai tanácsi választásokon ugyanakkor a Labour jelentős veszteségeket szenvedett, és a Konzervatív Párt számos önkormányzatban komolyan előretört a megszerzett képviselői helyek számát tekintve. A legnagyobb feltűnést keltő vereséget a Munkáspárt az eddig hagyományos Labour-erősségként nyilvántartott északkelet-angliai Hartlepool városában szenvedte el. Itt időközi parlamenti választást tartottak, és a konzervatívok most először szerezték meg ezt az alsóházi képviselői helyet a Munkáspárttól.