Bár a tavalyi év során hullámzóan alakultak a lakásárak, a koronavírusjárvány összességében annak ellenére sem hozott áresést, hogy a korábbi évekhez képest jóval kevesebb lakás cserélt gazdát 2020-ban. A KSH összegzése szerint tavaly 13 százalékkal esett vissza az adásvételek száma – nagyjából 135 ezer tranzakció történt -, de ez elsősorban a használt lakások piacán érződött. A korábbi évekhez képest pedig összességében ugyan lassult a drágulás üteme, ám a használt lakások ára így is 3,4, az újépítésűeké pedig 11 százalékkal növekedett 2020-ban.
Egy új lakás átlagos ára tavaly 34,5 millió forint volt, 3,5 millióval több, mint egy évvel korábban. A négyzetméterár pedig 505 ezerről 582 ezer forintra nőtt. Budapesten ennél drágábban, átlagosan 42,5 millió forintért, négyzetméterenként 775 ezer forintért, vagyis 2109-hez képest 13 százalékkal magasabb áron kelt el ez az ingatlantípus. A használt lakások átlagára 18,3 millió forintra rúgott országosan, a fővárosban 35,3, az agglomerációban 36 milliót kértek értük. Budapesten ez 800 ezer forintos csökkenést, az agglomerációban viszont 2,3 milliós növekedést jelent.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint - országos átlagban és éves alapon vizsgálva - valószínűleg még egy darabig nem lesz negatív előjel az árváltozás mutatója előtt, vagyis a koronavírusjárvány nem eredményez árcsökkenést. Elsőként a kereslet változása jelzi a pozitív és negatív előjelű folyamatokat is, majd ezt kicsit később követi az árszint módosulása. Miután tavaly visszaesett a lakáspiaci forgalom, ezt vélhetően csak az idén követhette volna az árak csökkenése. Az év elején elindult otthonteremtési támogatások hatására ugyanakkor az adásvételek száma ismét növekedni kezdett – magyarázta. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a hitelmoratórium lejárata után mennyire fog megnövekedni a kínálat és ez milyen hatással lesz az ingatlanárakra – jegyezte meg.
Az viszont már most jól látszik, hogy az újépítésű és a használt lakások árának alakulása erőteljesen szétvált, pedig korábban a két szegmens nagyjából együtt mozogott. A múlt évben ugyanakkor a használt lakások drágulása megtorpant, az újlakások ára viszont továbbra is folyamatosan emelkedik.
A KSH adatai alapján tavaly 15 ezer lakást építettek értékesítési céllal, vagyis negyedével többet, mint előző évben. A kormány ekkor ugyan már visszavezette a 27 százalékos lakásáfát, de az időben engedélyt szerzett ingatlanokat még 5 százalékos kulccsal lehetett értékesíteni, így a tavalyi adásvételek zöme még ebbe a körbe tartozott. Ennek ellenére ment végbe a további drágulás, ami Valkó Dávid szerint több okra is visszavezethető. Egyrészt még mindig nagyon alacsony a lakásállomány megújulási rátája, azaz kevés lakás épül. Másrészt a beruházók költségei is emelkednek az építőanyagok és munkabérek terén tapasztalható robbanásszerű áremelkedés, az energetikai szabályok szigorítása, és az építési telkek növekvő árai miatt. Harmadrészt pedig – az állami támogatásoknak köszönhetően – igen népszerűek is a vevők körében az újépítésű lakóingatlanok. Az elemző szerint amíg ezek a tényezők nem változnak, addig az újlakásárak további növekedése várható, és ezt később a használt lakások árai is követhetik.
Márpedig a vevők érdeklődése az idén csak tovább erősödött: az ingatlan.com adatai szerint az év első négy hónapjában 163 százalékkal többen kerestek újépítésű lakást, mint egy évvel korábban. Tavaly tavasszal persze a koronavírusjárvány visszafogta a keresletet, de 2019-hez képest vizsgálva is 61 százalékos az ugrás. A járványhatás is jól érezhető, hiszen a vevők a kertes házak felé fordultak: e téren a múlt évihez képest 2,7-szeres, 2019-cel összehasonlítva pedig másfélszeres a keresletnövekedés. Eközben a kínálat is bővült: az idén áprilisban kétharmadával több, közel 8 ezer új építésű lakóingatlant hirdettek eladásra, mint tavaly. Elsősorban a fővároson kívül, a megyeszékhelyen és a kisebb városokban érhető el sokkal több újonnan épített sor-, iker- és családi ház.
Az ingatlan.com elemzése szerint idén áprilisban a fővárosi új lakóingatlanok átlagos kínálati négyzetméterára 903 ezer forint volt. Debrecenben 664 ezer, Pécsett 646 ezer, Kecskeméten 623 ezer, Győrben pedig 518 ezer, Nyíregyházán pedig 400 ezer forintot kértek négyzetméterenként.
