Előfizetés

Csúcs-EBITDA-profit a Molnál

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.05.08. 08:00

Fotó: Népszava
Váratlanul izmosra sikerült az olajcsoport első negyedéve, különös tekintettel a világ és a térség változatlanul koronavírusos gazdaságra.
Az első negyedévben 92 milliárdos nettó eredményt ért el a Mol - derül ki az olajcég tegnap közzétett gyorsjelentéséből. Ez számításunk szerint a csoport történetének negyedik legmagasabb első negyedévi, illetve nyolcadik legnagyobb negyedévi adózott nyeresége. A tavalyi év azonos időszakában ugyanezen soron még 48 milliárdos veszteség szerepelt. A 200 milliárdos, a befektetők és a cég által kiemelten figyelt "újbeszerzési árakkal becsült tiszta, kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti" (EBITDA) eredmény 4,7 százalékos emelkedés tavaly év elejéhez képest. Ez 664 millió dollárnak felel meg, ami jó kiindulópont az idei, 2,3 milliárd dolláros éves cél eléréséhez. Adatbázisunk tanúsága szerint, míg a nettó eredmény történeti távlatban inkább viharos hullámzásként jellemezhető, addig utóbbi tétel sokkal kiegyensúlyozottabb, negyedévente rendre százmilliárd - 2014 óta inkább 150 milliárd - felett jár. Mi több, a 2021 elején 233 milliárdos, abszolút rekordnak számító "normál", vagyis nem "újbeszerzési árakkal becsült, tiszta" EBITDA az elmúlt húsz év során, némi kilengések mellett, lényegében töretlenül emelkedik. Az első negyedévi 1105 milliárdos csoportszintű árbevétel 1,3 százalékos csökkenés. A társaság közleménye a nyereséget kevéssé meglepő tételekkel, így az emelkedő nemzetközi olaj- és gázárakkal, illetve a rekordszintű petrolkémiai árrésekkel magyarázza. Igaz, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjában emlékeztet a járványhelyzetre is, ami változatlanul sújtja a világ és a térség gazdaságát. Kiemelik a kaszpi-tengeri ACG-olajmezőben két éve vásárolt részesedésük kedvező hatását. Míg a finomítók és a gázszállítás gyengébben teljesítettek, a "fogyasztói szolgáltatásoknak" hívott kiskereskedelem nyeresége töretlen emelkedéssel igyekszik beérni a többi üzletágét. Az elnök-vezérigazgató kiemelte a több lábon állás fontosságát is, példaként a kiskereskedelem és a petrolkémia kiemelkedő nyereségét felhozva. Egyszersmind emlékeztetett az év elején bemutatott, az üvegházgáz-csökkentést, illetve a "körforgásos gazdaságnak" nevezett hulladékipart megcélzó stratégiafrissítésükre. Az eredmények többnyire meghaladták az elemzői előrejelzéseket. Így szakértők szerint - legalábbis a versenytársakhoz képest - a Mol-részvény most kifejezetten olcsó. A papír tegnap a 44 164 ponton záró és 0,69 százalékkal eső BUX mellett 2198 forintos értéket elérve két százalékkal drágult.

A vasmű nem Mészárosé

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.05.08. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Míg Orbán Viktor a Mátrai Erőmű megvásárlását az ottani munkahelyek megmentésével indokolta, a csődközeli Dunaferrnél ez már nem szempont.
Az Orbán-kormány által alkalmazott szembeötlő kettős mércére világított rá Tóth Bertalan MSZP-elnök minapi parlamenti kérdésében. Miközben a Dunaferr mostani, sanyarú helyzete igencsak hasonlít ahhoz a leíráshoz, amivel Orbán Viktor a Mátrai Erőmű állami megvásárlását védte, a kormány a vasmű megvételére nem hajlik. Igaz, míg az áramtermelő ürügyén a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségeit tömték ki - értékelések szerint igencsak bőkezűen - közpénzzel, addig a Dunaferr ciprusi offshore tulajdonosa mögött egymással veszekedő, orosz és ukrán, állami, illetve oligarcha-kötődésű felek állnak. Az ISD Dunaferr évi 1,7 millió tonnás termelésével Magyarország meghatározó acélgyártója, amely 2018-ban 368 milliárd forint nettó árbevétel mellett 10,6 milliárd forint korrigált adózott eredményt ért el - hívja fel a figyelmet az illetékes Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli, illetve Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez intézett megkeresésében az MSZP elnöke. A vasműnél és a kiszervezett cégeknél hatezren dolgoznak, de a gyár lététől a beszállítókat is ideszámítva legalább 15 ezer munkahely, 20-30 környékbeli település sorsa függ. Hírek szerint a "tulajdonosok" kibékíthetetlennek tetsző vitája árnyékában a gyár - az élénk világpiaci kereslet ellenére - hónapok óta szinte áll. Az ellenzéki politikus emlékeztetett, hogy a vezetőség tavalyi döntései a helyi szakszervezetek mélyreható tiltakozását váltották ki. Tóth Bertalan szerint már csak azért is kizárt, hogy a kormány ezekről ne tudna, mert az állam is birtokol egy kis részt a cégben. Mindezek tükrében emlékeztet arra, hogy miután a Mátrai Erőmű tulajdonosai 11 milliárdos osztalékot kivontak az akkor már veszteséges áramtermelőből és Mészáros Lőrinc "meg akart szabadulni" tőle, a kormányzat "pillanatok alatt" megvásárolta azt. Ráadásul a tényleges vételt lebonyolító MVM előterjesztése szerint a 17,44 milliárdos vételáron felül csak a működés fenntartása és a bérfizetés további közel 60 milliárdot követelt az állami cégtől. Az MSZP-elnök azt tudakolja, milyen érdemi különbséget lát a kormány a Mátrai Erőmű és a Dunaferr között, mi az oka annak, hogy míg a kabinet előbbi megmentésére több tízmilliárdot nyújtott, addig a Dunaferr esetében tétlenül nézik, hogy több tízezren küzdenek a létbizonytalansággal, miért nem lépnek közbe a hatóságok, miért nem védik meg a szakszervezeteket, illetve a kormány esetleg így kívánja-e "megleckéztetni" az elmúlt három választás során többségben az ellenzékre szavazó dunaújvárosiakat. Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szokás szerint a téma érdemi tárgyalása helyett az ellenzéket bírálta. Szerinte a mostani helyzetért a baloldal a felelős, mert a Dunaferrt a Medgyessy- és Gyurcsány-kabinetek idején adták el 400 millióért. Ennek kapcsán azt is Tóth Bertalan szemére veti, hogy "Gyurcsány Ferencet akarja most a hatalomba visszasegíteni". A Dunaferr súlyos helyzete a kormánypolitikus szerint ma már "egy átláthatatlan tulajdonú magánvállalat belső problémája", amibe a magyar államnak "nincs joga és lehetősége beavatkozni". Emlékezetes: Orbán Viktor eddigi utolsó, többé-kevésbé hagyományos, tavaly januári sajtótájékoztatóján a Mátrai-vételt azzal indokolta, hogy Mészáros Lőrincék be akarták zárni a gyárat. A veszteséges, leszerelés-érett szénblokkokkal üzemelő áramtermelő megmentését és átalakítását a miniszterelnök főképp a munkahelyek megőrzésével indokolta (pedig a tervezett egységek a mostani létszám töredékét igénylik). Átláthatósági szempontból a Mészároshoz köthető, holdingcégektől kezdve tőkealapon át nyílt rt.-ig számos cégtípus alkotta tulajdonosi szerkezetet is némi kuszaság jellemezte. Úgyszintén megjegyzendő, hogy az Orbán-kormány nyolc éve még meg akarta vásárolni a Dunaferrt.

Az OTP-nél már véget ért a válság

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.05.07. 11:17

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az első negyedben 93 milliárd forintos nyereséget ért el a legnagyobb magyar bank.
Az első negyedévben 93,3 milliárd forintos profitot termelt az OTP, ami lényegesen meghaladja a tavalyi első negyedéves – tartalékolással sújtott – 31 milliárd forintos adózás utáni eredményt, de még 2020 utolsó negyedévi 71,4 milliárd forintos profitot is – derül ki a cég gyorsjelentésből. Ez alapján le lehet szögezni, hogy a legnagyobb hazai banknál már véget ért a válság. Az első negyedéves eredmény emellett arra is rámutat, hogy a pénzügyi szektort nem érintette meg a koronavírus járvány harmadik hulláma, illetve az azzal járó, igaz nem túl szigorú járványvédelmi korlátozások sem. Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón – az MTI tudósítása szerint – elmondta, hogy a bank vezetése úgy véli, már közel van a járvány negatív hatásának megszűnése; a második fél évben gyorsan felfutó fogyasztással, csökkenő munkanélküliséggel, dinamikus gazdasági környezetre számítanak a csoport minden országában. A második fél évben nagyon prosperáló időszak várható, minden országban az elsőhöz hasonló második negyedévi adatokat várnak.
Az OTP első negyedéves számai szinte minden tekintettben jobbak lettek az elemzői várakozásoknál: a bevételek a vártnál gyorsabban, a működési költségek viszont kevésbé emelkedtek – így a nőhetett a profit is. Az idei első negyedéves teljesítménynek jó alapot biztosított, hogy a bankcsoport legtöbb országának gazdasága Horvátország és Montenegró kivételével az eredeti várakozáshoz képest kisebb gazdasági visszaesést szenvedett el 2020-ban, az idei évet viszonylag kedvező pozícióból várják – olvasható a gyorsjelentésben. A bank minden országban zavartalanul tudott működni az első negyedben, az OTP csoport eredményében jelentős szerepet játszottak a külföldi bankok – a profit 47 százaléka már a határon túlról érkezett. A csoporton belül a legerősebb növekedési dinamikát a magyar, ukrán és román leánybankok produkálták, az orosz leánybank teljesítménye csökkent. 2021 első negyedévében az OTP Core – vagyis a hazai tevékenység – korrigált adózott eredménye 56 milliárd forint volt, ez a megelőző negyedévit 9 százalékkal haladja meg, az egy évvel ezelőttihez képest pedig közel 3,5-szeresére ugrott. Idén március végén az OTP Core-nál mintegy 1 549 milliárd forintnyi hitel vett részt a törlesztési moratóriumban, ami a teljes bruttó hitelállomány 32,5 százalékát tette ki. Nagy kérdés, hogy a moratórium feloldásával ezekből mennyi adós nem tud majd törleszteni. Az OTP működésre a nemfizetés plusz kockázatokat már nem jelent – ugyanis az elmúlt egy évben az MNB előírásinak megfelelően jelentős tartalékot képeztek a várható veszteségekre. Az MNB rendelkezése szerint a koronavírus járvány miatt osztalékfizetési stop van érvényben minden hazai pénzintézetnél 2021 szeptember végéig. Az OTP gyorsjelentéséből kiderül 2019-es és 2020-as eredmények után együttesen 119 milliárd forintnyi osztalék vár kifizetésre.