Elhalasztották a vasárnapra kitűzött tárgyalást, a jeruzsálemi vallási bíróság azt szeretné, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is képviseltetné magát a perben. A Népszava többször foglalkozott azzal az elmérgesedett vitával, amit az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) jeruzsálemi keresete váltott ki. A két szervezet a szocializmus idején elvett ingatlanok után járó évi 1,8 milliárd forintos örökjáradék újbóli felosztását szeretné elérni – értelemszerűen a Mazsihisz rovására –, ezért egy jeruzsálemi vallási bírósághoz fordult.
A Mazsihisz pénteki állásfoglalása „vallási köntösbe bújtatott anyagi haszonszerzésként” értékelte a lépést. Azon túl, hogy a Mazsihisz megalapozatlannak tartja a másik két szervezet anyagi igényét, eleve nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi fórumot: „a zsidó szokásjogban egyik ország Bét Dinje (vallási bírósága), főrabbinátusa vagy bármilyen testülete sem gyakorol hierarchikus jogot másik ország hitközsége felett”.
Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke szerint a Mazsihisz ezzel azt „deklarálja, hogy nem egyház”. Köves Slomó elsősorban Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét bírálta, akit ellentmondást nem tűrő, „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” nevezett.
A Mazsihisz előre jelezte, hogy távol marad a jeruzsálemi pertől. Az EMIH lapunknak elküldött közleménye megállapította: a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata vasárnap megtartott tárgyalásán a Mazsihisz képviselője nem jelent meg. Az EMIH jogi képviselőjének beszámolója szerint a bíróság „megütközéssel fogadta a Mazsihisz szokatlan eljárását és a sajtóban megjelent nyilatkozatait, hogy a bíróság joghatóságát megkérdőjelezi”.
Jeruzsálemben még egy lehetőséget kívánnak adni, hogy a felek a bíróság előtt fejthessék ki álláspontjukat. Ezért várhatóan a következő napokban kitűzik egy következő tárgyalás időpontját, valamint „felszólítják a Mazsihiszt, hogy változtassa meg álláspontját és mint zsidó egyház ismerje el a vallási bíróság joghatóságát, illetve a továbbiakban vegyen részt az eljárásban”.
A jeruzsálemi keresetben (alperesként) a magyar állam is érintett. Heisler András nemrég lapunknak adott interjújában kijelentette: „Köves Slomóék tehát nem csupán minket pereltek be, hanem a magyar államot is.” Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor az egyik kormányinfón terítékre került a téma, kitérő választ adott. A kormány eddig sem vett részt egyházak, vallási szervezetek vitájában, és ezt követően sem fog – mondta. Ehhez csak annyit tett hozzá, hogy a kormány a nemzetközi szabályoknak megfelelően kíván eljárni.
Összeegyeztethető-e az állam és egyház szétválasztásának elvével, hogy – Heisler Andrást idézve – „egy másik országban lévő vallási bíróság felülírjon magyar kormánydöntéseket”? Kérdéseinket az elmúlt héten kétszer is elküldtük Gulyás Gergelynek, de nem kaptunk semmiféle visszajelzést.
