Magyarország a rendszerváltás utáni történelme talán legsúlyosabb válságát éli át. A járvány szorítása – a hivatalos sikerpropaganda ellenére – alig enyhül. Az ország kormánya az európai közvélemény előtt lejáratta magát, a független sajtót ellenségként kezeli, és a jogállami intézmények már csak névleg működnek. Ebben a helyzetben sokak reménye, hogy az ellenzéki pártok összefogása a 2022. évi országgyűlési választásokon sikerre vezet.
A kormányváltás esetén a jogállam helyreállítását csak egy új, köztársasági alkotmánnyal lehet elkezdeni. Ennek részleteiről azonban az ellenzéki pártoknak már 2021 nyarán tárgyalniuk kellene.
Az alkotmányozás ugyanis a jelenlegi helyzetben különösen bonyolult feladat, ami – a remélt választási győzelem után – nem végezhető el néhány hét alatt. Indokolt lenne, hogy az ellenzéki pártok az alkotmányozás szándékát már az előválasztási kampány során bejelentsék. Ehhez azonban a majdani parlamenti többségnek az egységesen támogatott alkotmány szövegével már a választás előtt rendelkeznie kell. Az új alkotmányt a parlamenti szavazás után a választók népszavazással erősíthetik meg
A közjogi átmenet fontos eleme egy ún. „tiszta lap” törvény lehet, amellyel hatályon kívül helyezhetők a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló, ezért alaptörvényellenes jogszabályi rendelkezések. E dokumentumok kidolgozása meglehetősen sürgető. Az ellenzéknek ugyanis fel kell készülnie arra, hogy a jelenlegi kormány – a 2/3-os törvényeket obstrukciós eszközként használva – az új parlament működését, és az új kormány megalakítását a kezdetektől akadályozni fogja.
Az ellenzéki pártok a közjogi átmenet előkészítésében számíthatnak a jogásztársadalom jelentős részének, és a civil szervezeteknek a segítségére. A kormányváltás (korszakváltás) menetrendjének kidolgozásához politikai döntések (pártközi egyeztetések) sorozatára is szükség lesz. A rendszerváltást előkészítő ellenzéki kerekasztal-tárgyalások máig ható tanulsága, hogy ez a munka nem halasztható a választás utáni időkre.
