Grecsó Krisztián;Bereményi Géza;Libri irodalmi díj;

2021-05-10 20:24:29

Személyesség egyfelől és másfelől - bejelentették a Libri díjazottjait

Bereményi Géza Magyar Copperfield és Grecsó Krisztián Magamról többet című könyve kapja idén a Libri irodalmi és közönségdíjat – jelentették be hétfő este a Libri közösségi oldalán.

A hazai irodalmi élet minden évben felbolydul, amikor elindulnak a latolgatások az előző év legjobb magyar szépirodalmi könyveit díjazó, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított elismerés körül. A díjról ezúttal is az öttagú szakmai zsűri – Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész; Beck Zoltán dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa; Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színész; Károlyi Csaba Artisjus-díjas irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese és Szilágyi Zsófia Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus –, valamint a közönség dönthetett. A korábbi években Rakovszky Zsuzsa, Jászberényi Sándor, Tompa Andrea, Szvoren Edina és Láng Zsolt könyveit jutalmazták, míg közönségdíjat Bartis Attila, Kepes András, Bödőcs Tibor, Krusovszky Dénes, és Grecsó Krisztián kapott.

EGYETLEN FELTÉTEL

„Megjelent tavaly egy tüneményes mű, amelyet nehezen tud nem szeretni, aki elolvassa, és szakmailag is vitán felül kiváló. S bár azt valljuk, nem az írói életművekre figyelünk, az a könyv, amelyet most díjaztunk, mégis összefog, megkoronáz egy életművet. Szerzője elbeszélésekkel kezdte, aztán írt drámát, filmforgatókönyvet, dalszöveget, filmet rendezett, színházi ember is lett, végül visszatért az irodalomhoz. Megírta önéletrajzát, illetve annak első kötetét, eljutott már az érettségiig. Igazán érett »életregénnyel« ajándékozott meg minket. Nem bonyolítja túl, higgadt, semleges és világos a fogalmazásmód, nem nosztalgikus, nem érzelmes, nem tragikus, hanem plebejus a nyelv. A regény nagyon jól olvasható, hihetetlenül gazdag, letehetetlen” – így méltatta Károlyi Csaba Bereményi Géza Magyar Copperfield című regényét, amely immár Libri irodalmi díjas.

Az önéletrajzi regény elsősorban a gyermek- és ifjúkort öleli fel, miközben a magyar történelem fejezeteibe is bepillantást enged a személyes vallomások mentén. „Az biztos, hogy miközben írtam, teljesen gyerekké lényegültem. Mintha ott lettem volna újra az adott történésekben, a Teleki téri ház udvarán, ugyanazokkal az érzésekkel, mint amiket 6, 8 vagy 14 évesen éreztem. És az is igaz, hogy az egyetemista, később karriert kezdő Bereményi életét, aki végigtombolta Budapest utcáit, szerintem nem fogom tudni megírni egyes szám első személyben. Igen, talán ez lesz a jó irány, az egyes szám harmadik személy… Az meg, hogy miért kell ezt nekem megírnom? Egyszer Hanoiban egy számlára felfirkantottam, hogy »az írás az egyetlen feltétele annak, hogy az ember elfogadja önmagát«” – így nyilatkozott a szerző a lapunk irodalmi mellékletében, a Nyitott Mondatban megjelent interjúban, amelyben vall a regényben is sok helyen megidézett dalokhoz fűződő viszonyáról, a társadalmon kívüliségről és a hazugságokról is.

MÉLYFÚRÁSOKRÓL ÉS HŰSÉGRŐL

A közönség szavazatai alapján legjobbnak ítélt könyv szerzője, Grecsó Krisztián másodszor veheti át az elismerést, Vera című regényét a Magamról többet című kötet követi, amelyben szó esik többek közt betegségről, testi, lelki változásokról, a szülővé válásról, az istenhitről. Grecsó Krisztián a Nyitott Mondatnak a megjelenést követően arról beszélt, a kötetben szereplő versek sokkal személyesebbek, mint korábbi lírai darabjai (1996-ban jelent meg a Vízjelek a honvágyról, majd 1999-ben az Angyalkacsinálás című kötet). „A korai versekben be voltam bábozódva, nem adtam ki magamból semmit, a szomszédról írtam, az utcai gyilkosságokról. Azok kérlelhetetlenebb szövegek voltak, azért is nem találtam magam bennük. A Magamról többet versei ezekhez képest radikálisan új utat járnak be. Noha a kötetcím játékosan félrevezető, de itt igazi mélyfúrások történnek és a legőszintébb kitárulkozás valósul meg – ezért aztán a nyelvük is egészen más lett, úgy mondanám: finomabb lett.”

Beck Zoltán méltatásában nem csupán a műről, hanem a közönségdíj természetéről is gondolatokat fogalmazott meg: „(…) az értelmezésemben ez nem azt jelenti, hogy az író díjat kap, azt ugyanis ő már, hogy úgy mondjam, megszerezte: éppen azt a közönséget, amely őt olvassa, élteti, és ebben az esetben: díjat szavaz meg neki. Azzal tehát, hogy ezt a díjat az író elfogadja, inkább vállal felelősséget. Felelősséget vállal az olvasóért, nem csupán saját olvasóközönségéért, hanem az olvasóért általában. Kötelezvényt ír alá arra vonatkozóan, hogy nem akarja kiszolgálni az olvasót, hiszen éppen azért lettek olvasói, mert nem kiszolgálni akarta őket. Hozzá tehát, az olvasóhoz éppen ezzel a világos akarattal maradhat hűséges.”

SHORTLISTEN

A 2020-ban megjelent, s a díj követelményeinek megfelelő 155 műből több mint kétszáz közéleti személyiség szavazatai alapján kerültek ki a döntős művek, amelyekből a zsűri, illetve a közönség választott. Az idei tízes listán szerepelt Halász Rita Mély levegő, Háy János A cégvezető, Jászberényi Sándor A varjúkirály – Nyugati történetek, Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj, Nádasdy Ádám A szakállas Neptun, Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk, Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat és Tompa Andrea Haza című könyve.