Iskolanyitás: felelés, dolgozathegyek, új órarend

Több diák már az iskolák újranyitását követő első nap azzal szembesült, hogy mennyi dolgozatírásban, témazáróban, felelésben lesz része a tanévből hátralévő néhány hétben.

A kormány döntése értelmében az általános iskolák alsó tagozatai után hétfőn már a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek a tantermekbe. Sokan várták, hogy újból személyesen találkozhassanak osztálytársaikkal, tanáraikkal, különösen a gimnazisták, hiszen nekik tavaly novembertől szinte folyamatosan digitális munkarendben kellett tanulniuk (az általános iskolákban csak március 8-tól rendelték el a „karanténoktatást”).

Az ADOM Diákmozgalom Facebook-oldalán egy érintett arról írt: hétfőn hét tanítási órájuk volt, az egyik rögtön dolgozatírással telt. Nem ő volt az egyetlen: egy diáklány arról számolt be, első nap nyolc órájuk volt, bár néhány pedagógus „jól állt a dolgokhoz”, egy másik tanáruk órája témazáró dolgozattal indult. Volt olyan osztály is, ahol reggel, nulladik órában matematika dolgozattal indították a napot, egy másik intézményben pedig új órarendet is kaptak a diákok, napi 8-9 tanórával. Több helyen előre jelezték: a következő hetek dolgozatírással, feleléssel telnek majd. Az ADOM Diákmozgalom arra kérte a pedagógusokat, a visszatérés után ne a számonkérés legyen az első, hanem adjanak egy kis lehetőséget a visszahangolódásra.

Van olyan intézmény, ahol ezt belátták, és a pedagógusoknak nem engedélyezték, hogy a hátralévő négy hétben visszamenőlegesen megírassák az elmaradt dolgozatokat, a számonkérések csak a most indult jelenléti oktatásban leadott tananyagokat érinthetik, elkerülve a tanulók túlterhelését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének egyik vezetője, Nagy Erzsébet mindezzel kapcsolatban azt mondta: továbbra is az élet és az egészség védelme az első, amelybe beletartozik a lelki egészség is.

– Fontos lenne, hogy a diákok lehetőleg a szabad levegőn és minél kötetlenebb formában tölthessék az iskolai időt is. Nemcsak azért, mert a pandémiának még nincs vége, – ráadásul nincs tesztelés és a járványügyi intézkedések sokszor késnek –, a gyerekek pszichés állapota miatt is. Ennek az időszaknak nem arról kellene szólnia, hogy az elmaradt tananyagot gyorsan pótoljuk – fogalmazott Nagy Erzsébet.

Hasonlóan vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is. Mint mondta, a következő hetekben elsősorban a „károk” felmérését kell elkezdeni, hogy kiderüljön, mekkora a lemaradás. A szeptemberben induló új tanév menetét a tantestületek ehhez tudják majd igazítani, vagyis az elmaradt tananyag pótlására nem minden áron most kell sort keríteni.