Csehország;Milos Zeman;Oroszország;Andrej Babis;

2021-05-12 08:00:00

Moszkva álhírekkel védi magát Prágával szemben

A cseh-orosz diplomáciai botrány kitörése óta feltűnően nőtt azon cikkek száma, amelyek szerint Moszkva csak áldozat a 2014-es vrbeticei robbantás ügyében.

Azután, hogy Andrej Babis cseh miniszterelnök április 17-én bejelentette, orosz ügynökök állnak a 2014-es vrbeticei lőszerraktár felrobbantása mögött, s komoly diplomáciai botrány alakult ki a két ország között, rendkívüli módon megerősödött a Csehországgal szembeni dezinformációs kampány, amelyet egyértelműen Oroszország irányít a háttérből. Ennek lényege, hogy megkérdőjelezik Oroszország szerepét a robbantások kapcsán, sőt, még a cseh intézmények szuverenitását is, Prágát pedig úgy állítják be, mintha agresszorként lépne fel és csak a konfliktust akarná szítani. Erről számolt be a cseh belügyminisztérium Terrorizmus és Hibrid Fenyegetések Elleni Központja (CTHH). 

A CTHH beszámolója szerint a dezinformációért felelős ügynökök többféle narratívát használnak a diplomáciai botrány kitörése óta. Az egyik gyakran hangoztatott „érv”, hogy azért sem állhat Moszkva a lőszerraktár felrobbantása mögött, mert ha tényleg orosz ügynökök hajtották volna végre, akkor az akció sokkal sikeresebb lett volna. „Különben is, mi haszna lett volna Oroszországnak a támadásból?” – idézi a Központ a gyakorta hangoztatott orosz narratívák egyikét.

Az utóbbi időben különösen gyakori az a neten felbukkanó állítás, amely szerint Csehország oroszgyűlölő állam, s Prága minden esetleges támadás mögött Moszkvát akarja látni? E magyarázat szerint Prága csak azért vádolja Moszkvát az akcióval, mert el akarja tusolni, hogy nem kellő szakértelemmel tárolta a robbanóanyagokat, illetve el akarja leplezni, hogy tiltott fegyvereket is rejtegettek Vrbeticében.

Az mindenesetre tény, hogy Csehországban jóval negatívabb Oroszország megítélése, mint Szlovákiában, a Prágai Tavasz leverése sokkal mélyebb sebeket ejtett a csehek, mint a szlovákok lelkén. Egy 2016-ban készült felmérésből kiderült, hogy az oroszok megítélése ma is igen negatív, hiszen a megkérdezettek mindössze 26 százaléka alakított ki pozitív véleményt Oroszországról. Szlovákiában viszont egy 2017-es felmérés szerint a hatvan év felettiek több témában – például szociális, vagy kulturális témák – hasonlóan ítélik meg Nyugat-Európát, mint Oroszországot.  

Zeman azt állította, a hírszerzés jelentése szerint nincs perdöntőbizonyíték vagy tanúvallomás, amely az orosz szálat támasztaná alá, és azt is hozzátette, két nyomozási anyag létezik, s a második szerint a lőszerek hanyag tárolása okozta a detonációt. Ezt azonban mind Andrej Babis kormányfő, mind Jan Hamácek belügyminiszter többször is cáfolta. Utóbbi azt mondta, az elnöknek ez a kijelentése „nem sokat segített Csehországnak”, és „Moszkvában örültek neki a legjobban”.

A dezinformációval foglalkozó cseh csoport, az Elves ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a cseh államfő az elmúlt években több esetben is Prága helyett Moszkva pártjára állt, hogy csak a legutóbbi eseteket említsük: a Dukovany erőmű bővítése kapcsán az orosz szerepvállalást támogatta, vagy kiállt a Szputnyik V vakcina vásárlása mellett. Fent említett megnyilatkozásával legitimálta a hivatalos orosz, illetve a dezinformációkat közlő honlapokon megjelent állításokat. Szinte percekkel Zeman említett kijelentése után az orosz Interfax hírügynökség Zemant idézve közölte, nincs bizonyíték arra, hogy az orosz Felderítő Csoportfőnökség (GRU), azaz Oroszország katonai hírszerző szolgálatának tisztjei a robbanás idején Vrbeticében tartózkodtak volna.  

Egy cikkben pedig az az állítás volt olvasható, miszerint „Csehország a Nyugat bábja egy oroszellenes játékban”. De olyan értékelés is napvilágot látott, amely szerint jogos célpont volt Csehország, mert Ukrajnának, vagy terroristáknak juttatott fegyvereket Prága. Akadnak olyan cseh álhírportálok is, amelyeken bocsánatot kérnek Oroszországtól a kormány intézkedéseiért, vagy azt állítják, az egész ügy hátterében az áll, hogy a kabinet ki akarta zárni a Roszatomot Dukovany bővítéséből.