helyreállítás;alap;Gulyás Gergely;cáfolat;

2021-05-11 15:20:45

Gulyás Gergely úgy cáfol, hogy közben megerősít

A kancelláriaminiszter állítása szerint a Népszava hazudott egy, a mai számában megjelent cikkben.

Nem sokkal azt követően, hogy több orgánum szemlézte a Népszava mai számában megjelent cikkét, amely az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervekről folyó egyeztetésekről szólt, Gulyás Gergely a Facebookon érezte szükségét megszólalni az ügyben hazugsággal vádolva lapunkat. A kancelláriaminiszter azt írta posztjában, hogy „a helyreállítási tervet pedig számtalan konstruktív egyeztetés után ma este nyújtjuk be, tehát logikailag könnyen belátható, hogy nem lehet “visszadobni” azt, amit be sem nyújtottunk”.

Cikkünkben arról számoltunk be, hogy az előzetes tervekről folyt egyeztetés az EB illetékes vezetőivel, akik egy április 23-i munkavacsorán jelezték észrevételeiket többek között az egyetemek alapítványokba történő kiszervezésével, a vagyonkezelés majdani átláthatatlanságával kapcsolatban, ami az EU-nak a támogatások jövőbeli felhasználása miatt aggályos. Gulyás Gergely „cáfolatában” elismerte, hogy volt ilyen egyeztetés, amin ő maga is jelen volt – miképp azt cikkünkben is megírtuk –, de szerinte az jó hangulatú beszélgetés volt. Arra a posztjában a miniszter már nem tért ki, hogy pár nappal később, az április 29-i Kormányinfón maga beszélt arról, a felsőoktatási fejlesztési programot az eredeti tervekkel ellentétben „döntően nem uniós pénzből kívánjuk megvalósítani”. Sőt, azzal nyugtatta az átszervezés mellett döntött felsőoktatási intézményeket: biztosak lehetnek abban, hogy hozzá tudnak majd jutni forrásokhoz.

Gulyás mai posztjában azt is megjegyezte, hogy a találkozón jelen lévő EB-elnök, Ursula von der Leyen szájába adtunk olyasmit, ami nem hangzott el. Valójában nem idéztünk tőle, csak az egyeztetésről beszámoló forrásaink leírása alapján úgy összegeztük a Bizottság elnökének munkavacsorán tett gesztusait, hogy „demonstrálta”: szakmai kérdésekről nem kíván a Bizottság politikai alkut kötni. „Ahogyan Magyarország, úgy a 27 tagállamból 20 másik sem akarja államadósságát további uniós hitellel növelni” – írta reakciójában a miniszter kedden. A mi cikkünkben pedig ez olvasható: „Az EB arra számít, hogy kezdetben hat-hét ország fogja igénybe venni a felajánlott kedvezményes hitelt, a többiek egyelőre csak a vissza nem térítendő támogatásokra pályáznak, de ez később még változhat”.