Előfizetés

Megvalósulhat Orbán „rémálma”

Halmai Katalin (Brüsszel) Kósa András
Publikálás dátuma
2021.05.11. 06:20

Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS / AFP
A Bizottság (EB) irányítói közölték a magyar delegációval: az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terveket annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni.
Sértődötten állt fel a vacsoraasztaltól április 23-án Brüsszelben Orbán Viktor. A kormányfői rosszkedv oka: ritkán fordul elő, hogy az uniós vezetőkkel szemben semmilyen engedményt nem képes elérni, márpedig most ez történt. Az Európai Bizottság (EB) irányítói ugyanis közölték a magyar delegációval: az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terveket annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni. Ha a magyar kabinet ragaszkodik az elképzeléseihez, akkor a nemzeti terv negatív ajánlással kerül majd az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé. A munkavacsorán a Népszava információi szerint hatan vettek részt: Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, Céline Gauer, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek nevezett pénzügyi alapért felelős munkacsoport vezetője és Björn Seibert kabinetfőnök. Magyar részről: Orbán Viktor, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, valamint Bóka János Orbán uniós ügyekért felelős államtitkára. A tárgyalásokra rálátással bíró forrásunk szerint Céline Gauer világossá tette: az alapítványokba kiszervezett egyetemeknek nem tudnak pénzt adni. Forrásunk szerint von der Leyen azt igyekezett demonstrálni: most kizárt a politikai egyezség. Gulyás másnap, április 24.-én jelentette be nyilvánosan, hogy Magyarország „nem kér hitelt” a helyreállítási alapból, csak vissza nem térítendő támogatást vesszük igénybe, a felsőoktatási fejlesztési programot pedig megoldjuk saját költségvetésből. Az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal. „Azóta hetente találkozunk a magyar tárgyalókkal és mindig elmondtuk nekik, de egyszerűen nem foglalkoztak vele” – mondta egy forrásunk, aki szerint a magyar közbeszerzésért felelős hatóságokat is megkeresték az ügyben, de onnan sem kaptak megnyugtató választ. Bár korábban a kormány azt közölte, az elsők között adjuk be a tervezetünket a helyreállítási alap felhasználására, Brüsszelben már úgy látják, inkább az utolsók között leszünk. Egy forrásunk szerint így viszont akár még „Orbán Viktor rémálma” is megvalósulhat, vagyis az, hogy annyira lemaradunk, hogy a Tanácsnak végül külön kell majd döntenie a magyar tervezetről. Az EB egyébként arra számít, hogy legkésőbb június elejéig minden nemzeti helyreállítási terv befut Brüsszelbe. A 27-ből eddig 14 tagállam nyújtotta be a végleges programját a brüsszeli testületnek, amelynek két hónapja van az értékelésre - derült ki az EB gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó tagjainak, Valdis Dombrovskis alelnöknek és Paolo Gentiloni biztosnak a meghallgatásán az Európai Parlament két szakbizottságának hétfői együttes ülésén. Méltatták a tagállamokat, amiért a támogatások megfelelő hányadát a digitális és zöld átállásra kívánják költeni, és a beruházások mellett a reformokra is áldoznának. A két politikus közölte: az Európai Bizottság számon fogja kérni, hogy a kormányok az előírásoknak megfelelően beépítették-e a programjaikba az önkormányzatok és a civil szervezetek javaslatait. A testület vissza fogja utasítani azokat a terveket is, amelyek nem felelnek meg a környezetvédelmi károkozás általános tilalmának – hangsúlyozták. A két biztos szavaiból kiderült, a tagállamoknak címzett tavalyi és tavalyelőtti gazdaságpolitikai ajánlásokat is be fogják vasalni az EU27-eken, például az “agresszív adótervezés” (magyarul: adóelkerülés) visszaszorítására vonatkozó elvárásokat. Ez Magyarországgal szemben is megfogalmazott igény. Az EB arra számít, hogy kezdetben hat-hét ország fogja igénybe venni a felajánlott kedvezményes hitelt, a többiek egyelőre csak a vissza nem térítendő támogatásokra pályáznak, de ez később még változhat. A pénz folyósítása már júliusban megkezdődhet, ha a tagállamok záros határidőn belül ratifikálják az EU bevételi forrásainak megemeléséről szóló határozatot, ami a 750 milliárdos helyreállítási alap létrehozásához szükséges. A döntéssel még nyolc állam adós, Magyarország még nem tűzte ki a parlamenti szavazás időpontját.  

Szúrnak, akit érnek: a kormány mindent egyetlen célnak rendel alá

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.05.11. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Orbánék a veszélyeztetettekre alig figyelve a lehető legrövidebb idő alatt akarnak minél több beoltottat. Fél szemmel a 2022-es választásra figyelnek.
– Magyarországon fordul át először az oltóanyagok piaca keresletiből kínálatiba, vagyis mi érjük el Európában először azt az állapotot, hogy van elég oltóanyag minden olyan ember beoltására, aki kéri az oltást – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten. A vakcinák beszerzésével is foglalkozó tárcavezető a maga módján azt a helyzetet írta körül, amit a kormány alakított ki az utóbbi hónapokban az oltási protokollal kapcsolatban: a legtöbb nyugati állammal szemben kevésbé figyelnek a járványügyi, egészségügyi szakmai szempontokra, fontosabb, hogy minél rövidebb idő alatt minél több embernek adják be a szert. Majd az újabb és újabb célszámot elérve folytatják a nyitást, amire politikai kampányt építenek. Bár részletes tervet sohasem közöltek, januárban még úgy tervezték, tartják magukat ahhoz, hogy a koronavírus-járványnak leginkább kitett csoportokat (egészségügyi dolgozókat, időseket, rendvédelmi dolgozókat, krónikus betegeket Stb.) előbb oltják, az „átlagemberek” pedig a legvégén kerülnek sorra. Sokáig ahhoz is ragaszkodtak, hogy az oltási tervebe be nem vett tanárok akkor kapják meg a vakcinát, amikor az életkoruk vagy egészségügyi állapotuk ezt indokolja. A lapunk által részletesen megvizsgált oltási és regisztrációs adatok viszont arra utalnak: a kormány egy ponton felismerte, ha tartja magát az oltási tervhez, akkor a nyitás, a gazdaság újraindítása hónapokat, akár fél évet is csúszhat – holott február 18-án már elindították az erről szóló kampányt, a „nemzeti konzultációt” –, ami csökkentheti a Fidesz újraválasztási esélyeit.  Ezért a tavasz folyamán rendszeresen felülírták az oltási tervet. Eleinte úgy tűnt csak kibővítik: megkezdték például a várandósok vagy a Paksi Atomerőmű alkalmazottainak oltását, majd mégiscsak bevették a pedagógusokat. Április elején átadták a háziorvosoknak a körzetükbe tartozó regisztráltak listáját, amihez társult ugyan egy szakmai-etikai ajánlásrend, de ezt nem volt kötelező betartani. Március 30-án az is kiderült, a miniszterelnök kizárólag az oltási számokra épít, s ennek az apparátust is készek alárendelni: ezen a napon mindaddig nem közöltek adatokat – így az elhunytak számát sem –, amíg dél körül meg nem lett a 2 milliomodik beoltott, amit Orbán Viktor a Facebookon külön üdvözölt. A következő napokban kiderült, már nem prioritás az idősek átoltása sem: március 31-én Orbán a köztévének arról beszélt „nem szabad addig újranyitni, amíg a leginkább veszélyben lévők nem kaptak oltást, ez a 65 év fölöttieket jelenti”. Két nappal később már azt mondta, valamivel több mint 250 ezer 65 évnél idősebb regisztráltat nem oltottak be még, és az ő beoltásuk legalább egy hetet vesz igénybe, ám ezt a nyitással nem várták meg. 
Ez a módszer április végére – a nevezetes Pfizer-napon – oda vezetett, hogy a fiatalokkal kellett versenyezniük azoknak az idősebbeknek, akik mindenképp a nyugati vakcinát igényelték. Ekkor dőlt meg az oltási rekord: egy nap alatt 109 ezer vakcinát adtak be, így lett meg az újabb célszám, a 4 millió. Ehhez szükséges volt 100 ezer adagot biztosítani a legnépszerűbb nyugati szerből. Mivel a regisztrációs rendszer összeomlott, április 30-án olyan fiatalok is kaphattak a Pfizert, akik nem kérvényezték, csak beálltak valamelyik oltópont előtti sorba. Az adatok azt is mutatják, hogy az az oltási folyamat sebessége nemcsak a raktáron lévő szer mennyiségtől függ: a vakcinabőség idején, április 25-én mindössze 7772 vakcinát adtak be az országban. Az oltási folyamat időnkénti felpörgetésekor – azaz különféle „akciók” meghirdetésével – a kormány azzal is számolhatott, hogy a regisztrációs folyamat is leül, amit a számok mostanra igazoltak. A tendencia pedig egyre romlik: míg március első felében átlagosan napi 41 ezer ember, április végére napi 29 ezer, az elmúlt egy héten viszont már csak napi 14 ezer ember regisztrált oltásra. Az utolsó hét regisztrálási adata azért is rendkívüli alacsonynak számít, mert ebbe beletartozik a 16-17 évesek 84 ezres tábora. Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos lapunknak azt mondta, most már az is körvonalazódik, miért nem mutatott be eddig a kormány részletes oltási tervet. Így nehéz számon kérni annak következetes betartását.

Átugrott nemzedékek

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felé május 10-ig jelentett oltási adatok szerint a 80 évesnél idősebb korosztály 70,3 százalékát, a 70-79 évesek 80,3 százalékát, a 60-69 évesek 68,6 százalékát oltották be. De a harmadik hullámban már jobban érintett 50-59 éves korosztálynak valamivel több mint a fele (55,4 százalék) kapott oltást, a 25-49 éveseknek a harmada (39,3 százalék), a fiatal 18-24 éveseknek pedig a 26,3 százaléka. Utóbbiak körében egyetlen hét alatt 6,3 százalékos növekedés volt a Pfizer-napot követően. Az európai adatok is azt mutatják, hogy Magyarország jelentősen eltér a nemzetközi trendektől: a legidősebbek oltottsági arányában a 16., a 70-79 évesek között a 11., a 60-69 évesek között az 5., az 50-59 évesek között a 2., a 25-49 évesek között az 1. helyen áll az adatot szolgáltató 24 ország között. Míg nemzetközi prioritás a veszélyeztetett csoportok oltása - ami ugyanakkor a folyamat elhúzodásához vezet -, nálunk a kormány a fitalabbakkal próbálja felpörgetni az ütemet. Falus Ferenc a friss adatokra reagálva hangsúlyozta, „4 millió oltott valójában 6 millió be nem oltott magyart jelent, közöttük is túl sok még a veszélyeztetett”.

Iskolanyitás: felelés, dolgozathegyek, új órarend

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.05.10. 18:44

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Több diák már az iskolák újranyitását követő első nap azzal szembesült, hogy mennyi dolgozatírásban, témazáróban, felelésben lesz része a tanévből hátralévő néhány hétben.
A kormány döntése értelmében az általános iskolák alsó tagozatai után hétfőn már a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek a tantermekbe. Sokan várták, hogy újból személyesen találkozhassanak osztálytársaikkal, tanáraikkal, különösen a gimnazisták, hiszen nekik tavaly novembertől szinte folyamatosan digitális munkarendben kellett tanulniuk (az általános iskolákban csak március 8-tól rendelték el a „karanténoktatást”). Az ADOM Diákmozgalom Facebook-oldalán egy érintett arról írt: hétfőn hét tanítási órájuk volt, az egyik rögtön dolgozatírással telt. Nem ő volt az egyetlen: egy diáklány arról számolt be, első nap nyolc órájuk volt, bár néhány pedagógus „jól állt a dolgokhoz”, egy másik tanáruk órája témazáró dolgozattal indult. Volt olyan osztály is, ahol reggel, nulladik órában matematika dolgozattal indították a napot, egy másik intézményben pedig új órarendet is kaptak a diákok, napi 8-9 tanórával. Több helyen előre jelezték: a következő hetek dolgozatírással, feleléssel telnek majd. Az ADOM Diákmozgalom arra kérte a pedagógusokat, a visszatérés után ne a számonkérés legyen az első, hanem adjanak egy kis lehetőséget a visszahangolódásra. Van olyan intézmény, ahol ezt belátták, és a pedagógusoknak nem engedélyezték, hogy a hátralévő négy hétben visszamenőlegesen megírassák az elmaradt dolgozatokat, a számonkérések csak a most indult jelenléti oktatásban leadott tananyagokat érinthetik, elkerülve a tanulók túlterhelését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének egyik vezetője, Nagy Erzsébet mindezzel kapcsolatban azt mondta: továbbra is az élet és az egészség védelme az első, amelybe beletartozik a lelki egészség is. – Fontos lenne, hogy a diákok lehetőleg a szabad levegőn és minél kötetlenebb formában tölthessék az iskolai időt is. Nemcsak azért, mert a pandémiának még nincs vége, – ráadásul nincs tesztelés és a járványügyi intézkedések sokszor késnek –, a gyerekek pszichés állapota miatt is. Ennek az időszaknak nem arról kellene szólnia, hogy az elmaradt tananyagot gyorsan pótoljuk – fogalmazott Nagy Erzsébet. Hasonlóan vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is. Mint mondta, a következő hetekben elsősorban a „károk” felmérését kell elkezdeni, hogy kiderüljön, mekkora a lemaradás. A szeptemberben induló új tanév menetét a tantestületek ehhez tudják majd igazítani, vagyis az elmaradt tananyag pótlására nem minden áron most kell sort keríteni.

A 16-18 évesek alig fele akar oltást

Hétfőtől szerdáig foglalhatnak oltási időpontot online a 16-18 éves regisztráltak, az oltásuk csütörtökön kezdődik Pfizer vakcinával. Müller Cecília országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint a korosztály csaknem 200 ezer tagja közül 84 ezren regisztráltak. Ha az oltás időpontja tanítás idejére esik, az igazolt hiányzásnak számít. 

Kapcsolódó
"Lehet, minden megy a lecsóba"