Bár egy tavaly nyári módosítás révén az idén január 1-je óta törvény kötelezi az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőket és szolgáltatókat a digitális fizetési lehetőség biztosítására, számos helyen ezt különféle trükkökkel igyekeznek kijátszani. Visszatérő kifogás például, hogy éppen elromlott a bankkártyaterminál – a cselesebbek el is dugják a pult alá -, némi erősködésre azonban kiderül, hogy mégiscsak működik. Az is gyakori érv, hogy már régóta megigényelték a terminált, de sajnálatos módon még mindig nem érkezett meg. Jártunk olyan pizzériában is, ahol akár kedvezményt is adtak volna a rendelésre, csak ne firtassuk az elektronikus fizetés lehetőségét.
Pedig nemcsak bankkártya-terminálok kihelyezésével lehet eleget tenni a törvényi előírásoknak, hanem akár az átutalás lehetőségének felkínálásával is. Bankszámlája ugyanis minden vállalkozásnak van, az utalások pedig az azonnali fizetési rendszer tavaly márciusi elindítása óta 5 másodpercen belül célba érnek. A vendégekben éppen nem bővelkedő balatoni pizzériában erre a felvetésre az volt a kifogás, hogy nehéz lenne a megrendelések közepette kikeresni a céges bankszámlaszámot. Holott ma már nem csak ennek hosszadalmas bepötyögésével lehet utalást indítani, elég egy e-mail cím. Vagyis a nem túl forgalmas helyeken akár úgy is eleget lehetne tenni a törvényi előírásoknak, hogy kihelyezik a pultra a vállalkozás e-mailcímét, egy mobilalkalmazásban pedig figyelik a beérkezett tételeket.
Ehhez persze az is kell, hogy a fogadó fél, azaz az étterem vagy üzlet tulajdonosa regisztráltassa is az e-mailcímét – vagy mobilszámát, esetleg adószámát – a céges bankszámlájához másodlagos azonosítóként. Ezt azonban a vállalkozások töredéke tette csak meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly december 31-én mindössze 1084 céges számlához kapcsolódott e-mail cím másodlagos azonosítóként, a telefonszámát pedig csak 658 vállalkozás regisztráltatta.
Ez alapján nem tűnik túl valószínűnek, hogy azonnali utalás felajánlásával igyekeznének a vállalkozások biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. Sokkal elterjedtebb megoldás a bankkártya-terminálok kihelyezése. Az online pénztárgép használatára kötelezett kereskedők és szolgáltatók – a hagyományos boltokon kívül ide tartoznak többek között a gyógyszertárak, taxisok, vendéglátóhelyek, kölcsönzők, szálláshelyek – közül mintegy 60 ezer helyen azonban a tavaly nyári törvénymódosítás idején csak készpénzes fizetésre volt lehetőség. Azóta a határidő lejártáig, vagyis tavaly december 31-ig az MNB adatai szerint a fizikai kártyaelfogadóhelyek száma csupán 12 ezerrel nőtt, az online elfogadóhelyeké pedig még 304-el kevesebb is lett.
A járvány miatt ugyanakkor rengeteg szolgáltató, étterem és kereskedő, ruhaüzlet függesztette fel tevékenységét, számos hely végleg lehúzta a rolót. Ezek számáról azonban nincsen pontos adat, ráadásul a nyitás is még csak nemrég kezdődött el. Jelenleg nehéz tehát megmondani, pontosan hány helyen nem biztosított most az elektronikus fizetés lehetősége, a szakmára rálátó forrásunk szerint azonban 10 ezres nagységrendben lehetnek ilyen egységek. Ennek csak kisebb részben oka a „feketézés”, vagyis az adóelkerülési szándék, hiszen az online pénztárgép már úgyis rögzíti a forgalmat, az nem a bankszámlamozgásokból fog kiderülni az adóhatóság számára. Persze még mindig vannak olyan kereskedők és szolgáltatók, akik nem adnak nyugtát: ezt főként ott jellemző, ahol az árut is számla nélkül szerzik be, vagy zsebbe fizetik alkalmazottaikat. Ezeken a helyeken nyilván nem kínálgatják az elektronikus fizetést sem a vendégeknek és a vásárlóknak. A fő problémát azonban az jelenti, hogy a bankkártya terminálok használata után a kereskedő jutalékot kénytelen fizetni a banknak és a kártyakibocsátónak is. Ez pedig a kisebb forgalmú boltoknak különösen nagy terhet jelent. A szakma többször fel is vetette, hogy nem feltétlenül a koronavírusjárvány idején kellene még ezzel is sújtani a vállalkozásokat, de a kormány úgy vélte: fél év felkészülési idő elegendő volt.
Az MNB a problémákkal kapcsolatos érdeklődésünkre szintén azt írta: jellemzően a kisebb forgalommal rendelkező adózóknál nem volt elérhető korábban az elektronikus fizetés, ahol ezt vélhetően a kártyaelfogadáshoz kapcsolódó magas fajlagos költségek miatt nem biztosították. Esetükben kézenfekvő lehet az azonnali utalás, a jóváírási oldalon ugyanis a bankok jellemzően nem számítanak fel költségeket az átutalási tranzakcióknál. A jóváírás ráadásul ez esetben azonnal megtörténik, így a beérkezett összeget rögtön fel tudják használni a kereskedők.
Az utalásos számlakiegyenlítéstől azonban a kereskedők még mindig idegenkednek. Az túl macerás, sok ideig tart, ráadásul a vevőnél és az eladónál is kellene lennie hozzá okostelefonnak és mobilbanki alkalmazásnak. A többség pedig amúgy is készpénzzel akar fizetni – mondják. Feltehetően emiatt is ekkora az érdektelenség a cégek körében a másodlagos azonosítók iránt. Ezt firtató kérdésünkre az MNB azt válaszolta: a másodlagos azonosító egy nagyon jó lehetőség a kényelmes, gyors, felhasználóbarát applikációk, szolgáltatások kialakításánál. Innentől kezdve a szolgáltatóktól is függ, hogy ezt hogyan használják ki. A másodlagos azonosítók használatának széleskörű elterjedése szerintük akkor várható, ha a piaci szereplők erre épülő szolgáltatásokat vezetnek be.
Többen használják a bankkártyájukat
A koronavírusjárvány következtében egyértelműen népszerűbbé váltak az elektronikus fizetési megoldások, bár e trend tartóssága csak hosszabb távon derül ki. Az MNB nemrégiben megjelent tanulmánya például az online pénztárgépek tavalyi adatait átvizsgálva arra jutott: a tranzakciók száma 18, értéke pedig 5 százalékkal csökkent, szemben az eddigi 2-4, illetve 7 százalékos éves növekedés után. A visszaesés azonban csak a készpénzes vásárlásokat érintette: ezek értéke és száma 14, illetve 18 százalékkal zuhant, miközben bankkártyával 11 százalékkal nagyobb értékben, és 3 százalékkal több esetben fizettek. A vásárlások több mint háromnegyede még így is készpénzzel történt ugyanakkor, az összértéknek pedig csupán a 40 százalékát egyenlítették ki kártyával. Ez azonban az MNB tanulmánya szerint az online pénztárgép-adatbázis fennállása óta mérhető legnagyobb éves növekedésnek felel meg az elektronikus fizetések terén.
A hazai fizetési rendszerek adatai alapján pedig azt állapították meg, hogy a korábbi kis értékű készpénzes tranzakciók egy része is tartósan átkerülhetett az azonnali fizetési rendszerbe. A kis összegű – 0-50 ezer forint közötti - átutalások száma ugyanis 2020 tavasza óta minden hónapban 5-10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az elektronikus fizetési módok iránti erősödő igényt a jegybank tavaly ősszel felvett kérdőíves felmérése is megerősíti. A válaszadók mintegy ötöde gyakrabban fizetett elektronikusan a járvány miatt, közel 40 százalékuk pedig jelezte, hogy változtak fizetési szokásai a vírushelyzet következtében. Ötödük az első hullám miatti korlátozások megszűnése után is gyakrabban fizetett kártyával, 5 százalékuk többször vásárolt interneten, és 1-2 százalékuk pedig gyakrabban utalt ismerőseinek is. Az életkor, a jövedelem és a lakhely ugyanakkor erőteljesen befolyásolta a válaszokat. A 60 év feletti korosztály például kilóg a sorból, közülük csak minden tizedik választotta gyakrabban az elektronikus fizetést, majdnem kétharmaduk pedig azt mondta, hogy továbbra is csak készpénzzel fog fizetni. A jövedelmi helyzet szintén hatással van a fizetési preferenciákra: míg a 200 ezer forint feletti jövedelműek nagyjából 40 százaléka a korábbiaknál gyakrabban fizetett elektronikusan, addig a 200 ezer forintnál kisebb összegből élők közül ötből négy nem változtatott fizetési szokásain. Regionálisan vizsgálva a Nyugat-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon élők fizetési szokásait befolyásolta leginkább a járvány. Az itt élők közel harmada jelezte, hogy gyakrabban fizet elektronikusan. Ezekben a gazdaságilag is fejlettebb régiókban egyébként magas a kártyaelfogadó helyek aránya, így a vásárlók a legtöbb esetben valóban választhatnak is az elektronikus és a készpénzes fizetési módok között.