MVM;E.ON;kikapcsolási moratórium;Elmű-Émász;

- Újraindultak a közműkikapcsolások

Tegnap - csendben, de a jelek szerint tartósan - a veszélyhelyzet ellenére is véget ért a 60 napnál régebbi energiadíj-tartozást felhalmozó háztartások kikapcsolási moratóriuma. Ráadásul az árammérő visszakötési díja április 1-vel - szintén diszkréten - több mint felével, közel 30 ezer forintra nőtt.

Tegnap újraindultak a közműszolgáltatóknál a kikapcsolások – erősítették meg lapunknak az ügyfélszolgálatokon. Kérdésünkre magát a tényt az E.ON-nál hivatalosan is visszaigazolták, az MVM sajtóosztályáról azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. Magánszemélyként érdeklődve azt is megtudtuk, hogy április elsejével – amikor tehát épp élt a moratórium - az áramszolgáltatók számításunk szerint több mint 55 százalékkal megemelték a visszakapcsolási díjakat. Így az árammérő visszakötése – a számlatartozás megtérítése után, illetve azon felül – a háztartási villamosenergia-fogyasztók számára immár közel 30 ezer forintba fáj. (Fél évnél régebbi lekapcsolás, illetve egyedi szerelési igény esetén az összeg tovább nőhet.) A tartozások megtérítését követően a szolgáltatónak 24 órán belül újra a hálózatra kell kapcsolnia a mérőt.

Értesülésünk szerint az állami MVM áramszolgáltójánál a visszakötési díjon kívül az eddigi 17 napról 12 napra csökkent a számla kiállításától számított befizetési határidő is. (A mérő akkor kapcsolható ki a szolgáltatásból, ha az ellenérték a befizetési határidőtől számított 60 napon túl sem érkezik be.) A gázcégek többsége esetén a visszakötési díjszámítás bonyolultabb. Ráadásul ezt nem is a „szolgáltató”, hanem a – jórészt eltérő tulajdonú – „elosztó”, vagyis a vezetékcég intézi. Az E.ON közép- és dél-dunántúli hálózatai esetén a tarifa az ügyfélszolgálatukon kapott adatok szerint április 1-vel 31 872 forintról 32 380 forintra nőtt. Az MVM Főgáz, illetve MVM Égáz-Dégáz esetében az elérhető iratok szerint szerelőnként számlázzák az óradíjat, az utazással töltött időt és a megtett kilométert is. A tétel átlag 20-30 ezer forintra becsülhető. A nemrég Mészáros Lőrinchez került Tigáz honlapján pedig egy több oldalas tarifatáblázatra bukkantunk, amely alapján a számla településtől, sőt, gázmérő-típustól is függ.

A legenyhébb kifejezés, hogy a kikapcsolási türelem fogyasztók százezreit alapvetően érintő elapadását se az – immár főképp állami – szolgáltatók, se a – manapság napi több közleménnyel előrukkoló - közműhatóság, se az Orbán-kormány nem verte nagydobra. Az országos gáz-, illetve a dél-magyarországi áramszolgáltatást végző, állami MVM honlapján az utolsó vonatkozó tájékoztatás cikkünk elkészültéig a moratórium április 7-i meghosszabbítását hirdette. Pedig azóta – legalábbis lapunknak – április 19-én az általános iskolák részleges kinyitása kapcsán megerősítették, hogy türelmük az intézmények teljes körű újranyitásáig tart ki. Bár az ország fennmaradó részén áramot szolgáltató E.ON honlapján még ennyit se leltünk, lapunknak az előző körben megerősítették, hogy a moratórium esetükben is kitart az általános- és középiskolák május 10-re ígért, teljes körű újranyitásáig.

A koronavírus tagadhatatlanul türelmesebbé tette a – kikapcsolásokat hagyományosan csak a karácsonyi-szilveszteri időszakban szüneteltető - szolgáltatókat. A veszélyhelyzetre tekintettel tavaly márciusban jelentették be elsőként a kizárások szüneteltetését. A szigor a járvány első hullámának lecsengésével, június végén állt vissza (szintén nagyfokú diszkréció mellett). Ezután a veszélyhelyzet másodszori kihirdetése kapcsán, némi bizonytalankodás után tavaly november végétől hirdettek egy – voltaképp előrehozott – ünnepi moratóriumot. Ezután viszont furamód nem tájékoztatták a fogyasztókat sem arról, hogy a moratórium végeként ekkor megjelölt január 8-i időpont után sem indultak meg a kikapcsolások, sem arról, hogy március elsejével viszont annál inkább. Március 6-i érdeklődésünk után viszont április 7-ig tartó hosszabbítást jelentettek be. Április 7-i érdeklődésünkre április 19-i, az általános iskolák részleges megnyitásakor pedig május 10-i végdátumot ígértek.

A kikapcsolással fenyegetett fogyasztók száma több százezerre becsülhető.

Az üggyel behatóan foglalkozó Habitat for Humanity korábban többek között indítványozta a veszélyhelyzet alatti szolgáltatói türelem törvénybe foglalását, ám erre nem érkezett érdemi válasz (érdeklődésünket a közműhatóság elhárította). Kiss Eszter, a civil szervezet sajtókapcsolati felelőse tegnapi érdeklődésünkre annyit jegyzett meg, hogy a szolgáltatók velük mint szakmai szervezettel nem egyeztették le a meglepő lépést.

A továbbiakban várhatóan a lakásépítések terén is a vidék jelenti majd a motort.