Jövő júliustól a szociális hozzájárulási adó (szocho) 15 százalékra mérséklődik – jelentette be Facebook-videójában Varga Mihály. A pénzügyminiszter szavai - és az ezt követően benyújtott jövő évi adócsomagban foglaltak - egyben azt is jelentik: az idén valószínűleg már nem nő tovább a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A legkisebb munkabérek ugyanis akkor emelkednének automatikusan 169 ezer, illetve 221 ezer forintra, ha a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken. Erről az év elején állapodtak meg a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány. Miután azonban jövő júliusig csupán az adókulcs 0,5 százalékos visszavágására van javaslat – vagyis még akkor is több lesz, mint 13,5 százalék -, nagyon úgy tűnik, hogy további minimálbéremelésre az idén nem kerül sor. A tárca legalábbis nem számol ezzel.
Pedig a kormány konvergencia programjából akár a további idei minimálbéremelés is következhetett volna. Abban ugyanis az szerepel, hogy „a következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre.” Ebből az egyik lépés lehetett volna akár az idén is. Ugyanebben a dokumentumban idézik fel azt is, hogy a kormány és a versenyszféra között 2016-ban létrejött megállapodás értelmében 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szocho. Tavaly júliusban pedig annak ellenére további 2 százalékponttal mérsékelték az adóterhet, hogy a versenyszféra reálbérnövekedése nem érte el a megállapodásban foglalt szintet.
A 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodásban ugyanis 2019-től kezdődően a 2 százalékpontos szochocsökkentések feltételéül az adott időszakra vonatkozóan a 6 százalékos reálbérnövekedés elérését szabták meg.
Ez a 2019-es és a 2020-as év első negyedéveit összevetve nem valósult meg, a Pénzügyminisztérium ezért nem is látta tavaly lehetségesnek a szochocsökkentést. Végül a kormány mégis másként döntött – emlékeztetett Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte erre most is lehetősége volna, annak ellenére, hogy a magas infláció miatt valószínűleg az idén sem valósul meg a 6 százalékos reálbérnövekedés. Egy politikai döntésről van szó, hiszen a kormány szemmel láthatólag az aktuális szándékaihoz rendeli hozzá a statisztikát. A hatéves bérmegállapodást így meglehetősen szabadon értelmezi: ha az egyik időszakban nem jön össze a 6 százalékos reálbérnövekedés, akkor egy másik időszakot vesz alapul – fogalmazott a tavaly történtekre utalva Kordás László. Szerinte csupán a kormányon múlik most is, lesz-e még az idén 2 százalékpontos szochocsökkentés, azután pedig további minimálbér-emelés. Megjegyezte: valójában nettó 1000 forintos emelésről, egy nonszensz összegről van szó. Az idei 4 százalékos minimálbéremelés a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépett életbe. Így egész évre kivetítve csupán 3,6 százalékkel emelkedett a minimálbér, a további emelés pedig mindössze 4,1 százalékot jelentene – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
A munkáltatók viszont bíznak abban, hogy lesz még az idén szochocsökkentés. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint van ugyanis esély arra, hogy az idén megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. Arról ugyan vita van jelenleg, hogy pontosan melyik időszakot kell vizsgálni - mondta, de szerinte a hatéves bérmegállapodást úgy kell értelmezni, hogy amint megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés, a következő negyedévtől csökkenteni kell a szochot. Az adó mérséklésére irányuló javaslatot az év során bármikor be lehet nyújtani – jelezte. Ha pedig csökken az adóteher, az év eleji megállapodás alapján automatikusan 1 százalékkal emelkedik a minimálbér. Ennek időpontját ugyanakkor a megállapodás nem tartalmazza, de Rolek Ferenc optimista, hogy „még az idén összejön”.
A munkaadóknak egyébként már csak azért is jól jönne az idei 2 százalékpontos szochocsökkentés, mert annak egyik felét év elején már „megelőlegezték”. Eredetileg ugyanis csak 3 százalékkal akarták emelni a minimálbért, végül a belengetett adómérséklésért cserébe belementek a 4 százalékba.
