Újra megszólaltak a légvédelmi szirénák, civilek százezrei szakították meg hétköznapi rutinjukat és siettek az óvóhelyekre Izrael középső és déli részein tegnap délután - a radikális-iszlamista Hamász a palesztinok sérelmeire hivatkozva immár negyedik napja intéz támadásokat a Gázai övezetből izraeli lakóterületekre. A szélsőségesek rakétákat lőttek ki a tőlük 220 kilométerre található Ramon repülőtérre is, ahová biztonsági okokból átirányítottak egyes, Tel-Avivba érkező repülőjáratokat.
Pokolgépekkel felszerelt drónokat is indítottak, ám azokat az izraeli hadsereg egytől-egyig lelőtte. A Hamász szóvivője nem sokkal korábban közölte, hogy a milícia eddig csak a kapacitásai töredékével reagált, de amennyiben Izrael tovább folytatja a bombázásokat, akkor további “meglepetésekre” számíthatnak. Egyben azzal fenyegette meg az izraeli katonákat, hogy megkeserülik, ha behatolnak a Gázai övezetbe.
A légierő a rakétatámadások megtorlására a napokban több száz légicsapást hajtott végre a Gázai övezetben, a Hamász jónéhány középvezetőjét likvidálták és három toronyházat is rombadöntöttek. A legfrissebb palesztin közlések szerint a bombázásokban 87-en vesztették életüket, köztük 18 gyermek, az izraeliek szerint az áldozata legalább fele terrorista. A határ másik oldalán heten haltak meg az iszlamisták rakétatámadásaiban, a lövedékek legnagyobb részét a Vaskupola védelmi rendszer elfogórakétái még a becsapódás előtt megsemmisítették.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az erőszakspirál mélyülését. A nyugati országok, Joe Biden amerikai elnökkel az élen azt hangoztatják, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez. Az Orbán-kormány is ezen az állásponton van. Törökország ezzel szemben a palesztinok pártját fogja: Recep Tayyip Erdogan török elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésében kifejtette, hogy Izraelt meg kell leckéztetni a Gázai övezetben végrehajtott akcióiért. Az ankarai kormány azt szorgalmazza, hogy a muszlim-többségű államok alakítsanak ki közös álláspontot a kérdésben. A háttérben különböző országok diplomatái próbálnak közvetíteni a Hamász és Izrael között a mielőbbi tűzszünet érdekében. Tegnap egy egyiptomi küldöttség is megérkezett Tel-Avivba, ám a szaúdi tulajdonú Al-Arabíja hírcsatorna értesülései szerint az izraeli tisztségviselők azt közölték velük, hogy a döntéshozók szombat előtt nem kívánnak fegyverszünetet kötni.
A Hamász szerdán már az orosz külügyminisztériumon keresztül felajánlotta, hogy kölcsönösségi alapon leállítja támadásait, de Benjamin Netanjahu ügyvezető miniszterelnök elutasította ezt. A kormányfő arról beszélt, hogy még időbe fog telni, de a határozott hadműveletek el fogják érni céljukat, vagyis “viszállítják a nyugalmat Izrael államban.”
Az indultok enyhítésére nagy szükség van, mivel nemcsak az izraeli hadsereg és a Hamász égiháborúja, hanem utcai harcok is borzolják a kedélyeket - a vegyes etnikumú izraeli városok arab és zsidó szélsőségesek csatatérévé vált a héten. Kődobálásról, gyújtogatásokról és összecsapásokról érkeztek hírek, az egyik izraeli tévécsatorna élőben közvetítette, ahogyan Tel-Aviv elővárosában, Bat Jámban zsidó ultranacionalisták kiráncigáltak az autójából és eszméletlenre vertek egy arab taxisőfőrt.
Reuven Rivlin izraeli államelnök a 12-es csatornára betelefonálva kérte honfitársait arra, hogy “hagyjanak fel az őrülettel.” Netanjahu tűrhetetlennek minősítette az utcai erőszakot és azt ígérte, helyreállítják a rendet. A kormány rendőri erősítést küldött a zavargások helyszíneire és az általában Ciszjordániában bevetett hátárrendész-egységek közül is ávezényelt néhányat. Ahogyan a tágabban vett palesztin-izraeli konfliktus, úgy a mostani utcai erőszak háttérében is mélyen gyökerező, kölcsönös sérelmek állnak. A feszültség egyik gócpontján, Lódban lakó zsidók az AP-nek arra panaszkodtak, hogy nem látják őket szívesen, az arabok azonban azt állítják, hogy a düh a nemrég betelepülő zsidóknak szól, akik az őslakos arabok kiűzésére törekednek és “júdaizálni” akarják a várost.
