önkormányzatok;Gémesi György;ingatlanvagyon;Fleck Zoltán;

Illusztráció

- Alkotmányos aggályokat is felvet a kormány bérlakásprogramja

Színvonal alatti tákolmány az indítvány, amely még a piaci és a szociális bérlakások között sem tesz különbséget, mindent eladna – állítja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

A terv politikai okát értjük – mondta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a bérlakások áron aluli kötelező kiárusításáról szóló javaslattal kapcsolatban. Gémesi György színvonal alatti tákolmányként tekint az indítványra, amely még a piaci és a szociális bérlakások között sem tesz különbséget, mindent eladna. A valós ár töredékéért ingatlant szerzők szűk köre a törvény elfogadása után épp a választás előtt jól járhat, de a lakásvagyonnak a településeken élő valamennyi polgárt szolgálni kellene – tette hozzá. Ha mindenáron eladásban gondolkodunk, akkor a piaci áron elkelt ingatlanok bevételéből jutna például közútfejlesztésre, de az utolsó forgalomképes települési vagyon elkótyavetyélése minden további fejlesztést ellehetetlenít – festette le a sötét jövőt Gödöllő polgármestere.

Gémesi György biztosra veszi, hogy a fideszes polgármesterek is próbálják megakadályozni a javaslat elfogadását, de ha azt mégis megszavazza a kormánytöbbség, akkor valószínűnek tartja, hogy az önkormányzati szövetségek az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

- Amikor jogi alapelveket kérnek számon a bérlakások áron aluli kötelező kiárusításáról szóló javaslattal kapcsolatban, akkor az önkormányzatok, meg a szakmai és civil szervezetek sem számolnak azzal, hogy Magyarországon a törvényeket egy maffia hozza – zárta rövidre az indokokat firtató kérdésre adott válaszát Fleck Zoltán. Az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékét vezető jogász-szociológus szerint ennél a tervnél minden eddiginél jobban kilóg a lóláb, hogy az egyetemek, a kulturális terület autonómiájának megtöréséhez hasonlóan az önkormányzatok kivéreztetése és utána az állami befolyás növelése a cél. A választásra készülő Fidesz-kormány ezt még kiegészíti saját választói rétegének kiszolgálásával, a világválságban kissé kedvezőtlenebb helyzetbe jutott csoportok kompenzálásával, amihez viszont külső forrásokra is szüksége van, vagyis még nincs vége a hasonló ötletelésnek – véli a szakember.

A gödi példa nem sok jót ígérA gödi önkormányzat is az Alkotmánybírósághoz fordult, amikor a különleges gazdasági övezetekről hozott törvény alapján utakat és más közterületeket vett el tőlük az állam. A beadványukra született határozat azonban nem ismerte el jogtalan sérelemnek a települési vagyon átminősítését. Egyrészt a tulajdonhoz az alaptörvényben kapcsolódó „társadalmi felelősség” az alkotmánybírák szerint azt is jelenti, hogy a település vezetői számolnak „a törvényi keretek változásával”. Másrészt azt hangsúlyozták, hogy a tulajdonhoz való jogot megfelelő garanciák mellett lehet korlátozni, vagyis „az állami beavatkozás” jogszerű. S ez a hozzáállás nem sok jót ígér a tiltakozó önkormányzatoknak.  

Ősszel viszont már rendesen ki is vágják a harminc éves növényeket. A vasúti pálya másik oldalán egy kandelábersort és egy buszmegállót kellett volna áttelepíteni.