Az elemzők szerint a gazdasági növekedésre immár két kockázat leselkedik világszerte: az egyik még mindig a koronavírus, a másik pedig a drágulás. Idehaza már áprilisban beköszöntött az öt százalék feletti áremelkedés, ezzel nyolc és fél éves rekord dőlt meg. Májusban tovább gyorsul az infláció, a nagy kérdés, hogy mi történik a következő fél évben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyelőre abból indul ki, hogy az április-májusi megugrás egyszeri sokk, a CIB Bank elemzője nem ennyire optimista, mert több felfele mutató kockázatot is lát. Még óvatos becsléssel is az év második felében folyamatosan négy százalék feletti inflációt várok, és éves átlagban is négy százalékkal emelkednek majd az árak, és csak jövőre lassulhat az áremelkedés üteme – emelte ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője .
Az MNB a napokban publikált Makrogazdasági és Pénzügyi Piaci Fejlemények címet viselő havi elemzésében a költségvetési folyamatokat értékelve megállapította, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben is nagy hiánnyal számol, így „magas maradhat az állam finanszírozási igénye 2022-ben is, ami hozzájárulhat a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödéséhez”. A kormány az idénre 3,6 százalékra emelte inflációs prognózisát – ez nagy valószínűséggel alulbecslés –, míg jövőre három százalékos drágulást vár.
Viszont a maginflációs mutató közel maradt a 3 százalékhoz, ami pedig azt sugallja, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. Okkal számíthatunk rá, hogy a nyár folyamán bizonyos árak úgy megemelkednek, hogy igenis inflációt okoznak, hiszen mintegy 700-800 milliárd forint járvány alatt felhalmozott pénz vár elköltésre legalább részben vagy egészben. Később majd normalizálódhat az élet és a költekezés is – vélik az Erste elemzői. Ha pedig beérnek a beruházási programok, akkor a kínálati verseny letörheti a megemelkedő árakat. Mindezeket egybevetve a bank elemzői egy-két hónapig magas, 5 százalék feletti inflációt várnak, ami aztán 4 százalék körülire szelídül, hogy jövő tavaszra újra 4 százalék alá csökkenjen.
A növekedési kilátásokat nézve előnyös helyzetben van a magyar gazdaság. A tavalyi 5,1 százalékos visszaesés nem lógott ki a régiós átlagból. Ha a következő hónapokban nem érkezik újabb járványhullám, az elemzők az év egészében 4-5 százalék közötti növekedési ütemet várnak. 2022-ben pedig – elsősorban az európai uniós források intenzív felhasználásának köszönhetően – tovább gyorsulhat a gazdaság.
A gazdasági kilábalás előrehaladtával párhuzamosan a munkaerőpiacon is megindulhat a helyreállítás, aminek első jeleit már a márciusi statisztikai adatok is mutatták. Ezek a számok megerősítik, hogy a járvány harmadik hulláma sokkal kevésbé ütötte meg a munkaerőpiacot, mint az első. A gazdaság újranyitása és szezonális okok miatt a következő hónapokban tovább javulhat a munkaerőpiaci helyzet: a külföldön dolgozók egy része visszatérhet munkahelyére, de az elsődleges munkaerőpiacon is nőhet a foglalkoztatottak száma. Sőt, a korlátozások által legdrasztikusabban sújtott és most újranyitó ágazatokban – szállodaipar, vendéglátás –, akár már rövid távon is munkaerőhiány alakulhat ki.
Ebben az esetben az éves átlagos munkanélküliségi ráta alacsonyabb lehet, mint a jelenlegi 4,5 százalékos prognózisunk – emelte ki a vezető elemző.
