Egy gerincvelő-sérülés miatt nyaktól lefelé majd egy évtizede lebénult ember a gondolatait használta fel arra, hogy valós idejű mondatokat alkosson – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió honlapja.
A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói két pici - 4-szer 4 milliméteres elektródákból álló - szenzort ültettek a férfi agyának bal féltekéjébe, képessé téve őt arra, hogy leírja gondolatait – ezt a képességet a kutatók gondolatírásnak nevezik.
A férfi 2007-ben szenvedett gerincvelő-sérülést, a szenzorokat kilenc évvel később, 65 éves korában ültették be az agyába. Azt kérték tőle, hogy
Az agykéregbe ültetett szenzorok érzékelték az agy aktivitását, amikor elképzelte az írás mozdulatát. Egy algoritmus dekódolta a mozgást; a betűket szöveggé alakította, amely megjelent egy számítógép képernyőjén.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a BrainGate2 klinikai kutatásban részt vevő férfi, akit egyszerűen T5-nek neveztek, képes volt kommunikálni szöveggel olyan gyorsasággal, ahogyan egészséges emberek egy okostelefonon üzenetet írnak.
Az agyból-szövegbe rendszert használva T5 képes volt 90 karaktert - 18 szót - legépelni percenként, ami több mint kétszerese a korábbi rekordnak egy agy-számítógép összeköttetés (interface) esetében – írták a kutatók. Egy szükséges képességei birtokában lévő ember átlag 23 szót képes percenként leírni egy okostelefonon a kutatók szerint.
A felfedezés milliók számára adhat reményt, olyanoknak, akik elvesztették felső végtagjuk használatának képességét vagy beszédképességüket betegség vagy sérülés következtében – hangsúlyozta Jaimie Henderson, a Stanford Egyetem idegsebész professzora. „Szöveg által akarjuk helyreállítani a kommunikálás képességét” – tette hozzá.
Ha egy ember bénulás miatt nem tud olyan cselekvéseket végrehajtani, mint a sétálás, a beszéd vagy egy pohár ital megfogása, az agy idegi aktivitása megmarad. A kutatók ezt kihasználva akarnak segíteni visszaszerezni az elveszett képességeket.
A kutatócsoport két évig dolgozott a projekten, de már komoly múltjuk van az agy-számítógép kapcsolat kifejlesztésében a lebénult emberek megsegítésére – mondta Frank Willett agykutató, aki Hendersonnal együtt dolgozott a kutatásban.
