A felülmúlhatatlan bajor szellemi és fizikai erőnek a pogány magyarok a tőlük lelkileg oly idegen keresztény királyság megszilárdítását köszönhetik, a szerencsésebb, tehát sörösebb lelkialkatú cseh nemzet ellenben ennél valamivel többet: a Pilsner Urquellt, amely lényegében a világ legjobb söre. Azért mondom, hogy a Pilsner Urquell „lényegében a legjobb” (figyelem, ez saját reklámszlogen, de szívesen eladom a cégnek, angol szójátékként így fordítanám: breweriest best), mert elképzelhető ugyan, hogy bizonyos helyeken és bizonyos helyzetekben másfajta sör is jólesik, de amikor hűtlenek vagyunk hozzá, mi akkor is tudjuk: ennél a sörnél az esszenciális lényeget tekintve nincsen jobb. Nem más ő, mint a csalhatatlan, igaz szerelem.
A Pilsner Urquellnek az ő esszenciális lényege egyebek mellett a pilseni jellegű hasas-füles söröskorsó kerekded formájában is kifejezésre jut, és azok kedvéért mondom, akik a Pilsner Urquellt akár műanyag pohárból is megisszák, hogy hamvasbéla-i értelemben ez nem más, mint létrontás és ősbűn és élethazugság. A Pilsner Urquellt a sörivó ember kizárólag hasas-füles söröskorsóból issza meg, és aki nem így tesz, az nem civilizált sörivó, hanem tévelygő és elveszett, barbár lélek, vagy ami tán ennél is rosszabb: szomjas. Holott úriember Közép-Kelet-Európa totális viszonyai közt nem szomjazik. Közép-Kelet-Európa vadságával a művelt és kifinomult úriember úgy veszi fel a harcot, hogy nyilvánosan nem szomjazik meg, vagy ha mégis, akkor tüntetőleg lehajt egy korsó Pilsner Urquellt, és a tülekedő létharcot a maga részéről evvel befejezettnek nyilvánítja.
A magam részéről az említett tülekedő létharcot múlt vasárnap nyilvánítottam befejezetté, amikor beültem a debreceni Calico Jack Pub teraszára, hogy egy korsó frissen csapolt Pilsner Urquellt megigyak. Már május volt, és amikor a pincér a pilseni hasas-füles söröskorsót letette elém, én pedig megpillantottam benne a cseh sör aranyát, egy pillanatra az az érzés suhant át rajtam, hogy a lét végső soron igenis: jó – mármint a szónak nem az élvezeti, hanem a morális értelmében. Tehát azt éreztem, hogy egy friss Pilsner Urquell társaságában a létezés végeredményben helyes, s ebből kifolyólag indokolt.
A nevezett hely amúgy törzshelyem volt sok-sok éven át: 2000 nyarán kerültem Debrecenbe, és a Calico Jack Pub 2000 nyarán nyitott meg, ma tehát bőven vannak olyan vendégei, akik akkor még meg sem születtek, amikor ez a vendéglátóhely vitorlát bontott. Mármint szó szerint, a belső építész tervező zseni ugyanis azt találta ki, hogy egy vitorlás hajót formáz meg a nagy magyar alföld kellős közepén, ahol vitorlás hajó értelemszerűen soha nem járt, mert azokban az időkben, amikor országunk helyén a Pannon-tenger hullámzott, az emberi faj még az evolúció előszobájában várakozott a kifejlődésre azzal a céllal, hogy idővel majd sört is főzzön, jelentősen gazdagítva ezzel a bolygó mikrobáinak állományát.
Egyszóval a Calico Jack Pub meghökkentően idegen vizuális elem Debrecen városában, és mégis sikerült neki lehorgonyozni a város lakóinak szívében, amit az is bizonyít, hogy mióta újra virágzik a teraszos kultúra, a Calico terasza is tömve van, és azon a teraszon sok-sok hasas-füles pilseni korsó színesíti az evolúciót a világszínvonalú cseh sör dicsőítésére. Sok éven át ültem ezen a helyen, míg aztán 2014-ben elköltöztem Debrecenből – a lehorgonyzott vitorlás hajó azonban ott maradt, és manapság, ha a cívisvárosban járok, a második utam oda vezet. Az első a kislányomhoz, aztán irány vele a Calico Jack Pub, ahol ő ötnapos korában járt először, s mivel jövő hónapban lesz nyolc éves, immár elmondható, hogy ő a Calico törzsvendége lassan nyolc éve.
Ott ültem hát a debreceni vitorlás hajó fedélzetén azon a vasárnap délután a Pilsner Urquell sörömmel és a létezés jóságán, eredendő helyességén és indokoltságán tűnődtem, a sör ugyanis a maga barátságos természete szerint roppant szereti a kocsmafilozófiát. A bor, amellyel a sört általában szembe állítom, ideologikus ital, tételei és premisszái vannak, a sör ellenben tudja magáról, hogy közönséges, ennek megfelelően jobban szereti az egyszerű kocsmai bölcselkedést. A bor arra ösztönöz, hogy megváltsuk a világot, a sör viszont arra, hogy kérjünk még egy korsóval, hogy a világ még szebb legyen. S lőn! A sörivás hatására bensőnk megszépül, külsőnk felragyog, és idővel azon vesszük észre magunkat, hogy maga a világ is megszépül körülöttünk és felragyog benne minden nő. A sörivásnak ezt az állandó kísérőjelenségét a sör kivetülésének neveztem el, ami azt jelenti, hogy a sör bensőnkben kifejtett jótékony hatása idővel a körülöttünk lévő világra is átsugárzik, miáltal az univerzum, hol élnünk adatik, valamivel jobb hellyé válik, mint amilyen a sörivás előtt volt. A sör kivetülésének jelensége kizárólag első osztályú minőségű, világklasszis sörrel képzelhető el, aki Kőbányait iszik, az erre ne számítson. Mint a fentiek által a kedves olvasó előtt bizonyítást nyert, a Pilsner Urquell lényegében a legjobb, ami Közép-Kelet-Európában megtörténhetett. Egészségükre!
